Mezey Katalin

Tamási Áronra emlékezett az MMA Irodalmi Tagozata Lakiteleken

Szeptember 26-án a Magyar Művészeti Akadémia és a Népfőiskola Alapítvány szervezésében, Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak a lakiteleki Hungarikum Ligetben. Ezt megelőzően a békéscsabai Jókai Színház Tamási Áron: Vitéz lélek című művét adta elő a lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Házban. A programok sorozata ezzel még nem ért véget: az MMA Irodalmi Tagozata október elején Farkaslakán tart "Tamási-napokat", zárul az esszé- és novellaíró pályázat, és a hamarosan kezdődő budapesti könyvfesztiválon már kapható lesz az Ábel-trilógia szeptemberben megjelent díszkiadása.
A Magyar Művészeti Akadémia a Tamási Áron-emlékév keretében eddig is több eseménnyel is tisztelgett a XX. század kiemelkedő írója előtt. A köztestület Andrássy úti irodaépülete előtt november végéig tekinthető meg az író gazdag életpályáját fotókkal és irodalmi idézetekkel bemutató, tizenhét tablóból álló szabadtéri kiállítás, melynek anyagát A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közalapítvány elnöke, az emlékévet lebonyolító Magyarság Háza munkatársa, és Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus szerkesztette. Ugyanez a kiállítás Erdély több helyszínére, Farkaslakára és a székelyföldi városokba is eljutott.

Illusztrált új kiadásban az Ábel-trilógia

Az MMA Kiadó gondozásában már tavaly karácsonyra megjelent a Tamási Áron album, mely részletgazdag összefoglalója az alkotó szépirodalmi munkásságának, életének és színházi előadásainak. A közelmúltban jelent meg a Tamási Áron sorsjátékai című tanulmánykötet, amelynek szerzője, Ablonczy László a Tamási-darabok színházi előadásait dolgozza fel, és az Ábel-trilógia új köntösben az erdélyi születésű képzőművész, Szilágyi Varga Zoltán illusztrációival, továbbá készül az „In memoriam Tamási Áron" című portréfilm is a köztelevízió számára. (Az Ábel-trilógia új kiadását és a Tamási Áron sorsjátékai című köteteket szeptember 16–17-én Farkaslakán mutatta be mások mellett Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó vezetője, az MMA levelező tagja és Ablonczy László, az MMA rendes tagja.)
Szeptember 27-én láthatták a nézők a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán a Tündökletes világ című előadást, amelyet Kincses Elemér rendezett a Szülőföldem, valamint a Bölcső és bagoly című Tamási írások felhasználásával és Udvarhelyszéki népdalokkal.

Megemlékezések az MMA Irodalmi Tagozata szervezésében

Az MMA Irodalmi Tagozata által kezdeményezett és támogatott rendezvények szakmai felelőse Szentmártoni János költő, az MMA levelező tagja volt. Ennek hozományaként mutatták be Lakitelken délelőtt a Vitéz lelket a Petőfi Sándor Művelődési Házban és tartottak emlékülést délután  a népfőiskolán Kölcsey Házban.


A békéscsabai Jókai Színház társulatának teltházas előadása előtt Lezsák Sándor költő, az MMA levelező tagja, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte mások mellett az MMA Irodalmi Tagozatának megjelent akadémikusait és Seregi Zoltán színházigazgatót, majd Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, az MMA rendes tagja elmondta, hogy örömmel beszél Tamási Áronról, akiknek három darabja is szerepel a teátrum repertoárján.

Vidnyánszky Attila: „van jövőnk, dolgunk a világban"

– Amikor 2013-ban átvettem a Nemzeti Színház vezetését, megrendeztem a Vitéz lelket, majd  három évvel ezelőtt színpadra állítottukaz Énekes madarat idén pedig a Tündöklő Jeromost – emlékezett vissza Vidnyánszky Attila. – Mindhárom darabbal folyamatosan játjuk az országot. Tamási Áronról azért jó beszélni, mert senkihez sem hasonlítható módon tud mesélni. A Vitéz lélek is egy gyönyörű szép, hitet és erőt adó mese. Tamási nagyon tudta, miként kell működtetni egy cselekményt a színpadon. Ebben a drámában egy nagy titok lappang, amelyre csak a befejezésben derül fény és old meg minden konfliktust és problémát. Megfogalmaz egy gyönyörűséges üzenetet a hitről, arról, hogy a Jóisten állandóan megpróbáltatások elé állítja nemzetünket, de megadta azt a képességet nekünk, hogy újra és újra fel tudunk állni. Mindenféle helyzetből felegyenesedve hihetjük azt, hogy van jövőnk, dolgunk a világban, erre vagyunk ítélve. Ha helyes utat választunk, ahogy ennek a színműnek a főhőse, aki vesz egy szamarat, amelynek kereszt van a hátán és elindul az útján, akkor előbb-utóbb helyükre kerülnek a dolgok. Mindez olyan gyönyörű nyelven van megírva, amelyen csak Tamási Áron mesélni. Hozzátette: a Kiss József, az MMA köztestületi tagja által rendezett darabot meghívják a fővárosba, hogy a Nemzeti Színházban is megtekinthesse a közönség.

A mindig hazatérő Tamási

A zsúfolásig megtelt Kölcsey házban megtartott emlékülésen Mezey Katalin költő, az MMA rendes tagja megköszönte a köztestület irodalmi tagozata nevében Szentmártoni János költőnek, az MMA levelező tagjának és Lezsák Sándornak, hogy a Lakitelek Alapítvánnyal közösen megszervezték az emlékülést, illetve az azt megelőző színi előadást. Az emlékülés programjában négy akadémikus tartott előadást.
Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja Tamási Áron – a mindig hazatérő című előadását az író által költött négysoros sírfelirattal kezdte: „Törzsében székely volt, Fia Hunniának, Hűséges szolgája Bomlott századának."
Felidézte, hogy Tamási Áron 1966-ban Budapesten bekövetkezett halála után Farkaslakán történő eltemetését „az örökké magyar nacionalizmust szimatoló kommunista diktatúra" miféle megfélemlítésekkel igyekezett akadályozni. (Buszjáratokat szüntettek meg, a résztvevőket megfenyegették, némelyik lap még a halálhírt sem közölhette, a koporsót vasúti mellékvágányokon vesztegeltették.) Emlékeztetett rá, hogy Tamási gyötrelmes, paraszti munkától terhes ifjúságára első világháborús frontszolgálat következett, amely a trianoni országvesztés okozta nyomorúsággal és Amerikába való kivándorlással folytatódott. Hazatérve „az áldatlan kisebbségi sorssal birkózó" erdélyi magyar életbe bekapcsolódva vezéralakká válva feledhetetlen hősök seregét teremtette Jégtörő Mátyástól Ábelig. Ehhez volt bőven miből merítenie, tápláló erőforrásként szolgált írásaihoz „a székely hitvilág és népművészet, a tárgyi, szellemi és nyelvi népkultúra a székelykapuktól a varázslatos zenén, táncon át a képes beszéd szökkenő elmésségéig, a híres székely humor, a szabadságszeretet virtusa, a kozmikus látásmód."


„...mindvégig hű marad"

Emellett Bertha Zoltán kiemelte azt is, hogy Tamási a közéletben is folyamatosan és aktívan hallatta hangját az Erdélyi Helikon munkaközösségében, a Marosvásárhelyen 1937-ben rendezett őszi Vásárhelyi Találkozón, a Bartha Miklós Társaság, a Válasz, a Kelet Népe és más orgánumok vonzáskörében. 1940 őszén boldogan vette tudomásul Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolását Magyarországhoz. Erdélyből 1944-ben menekülnie kellett, Budapesten telepedett le és a nemzeti önrendelkezés Kárpát-medencei területi elvéről még az 1947-es párizsi békediktátum után sem mondott le. 1956 forradalmi pillanataiban újra a közügyek élére állt és Veres Péter mellett az Írószövetség társelnöke lett. A szabadságharc novemberi vérbe fojtása megrázta, december 2-án megfogalmazta a Gond és Hitvallás szövegét, amelyben hitet tett a forradalom „összes szentnek tartott" eszménye mellett. „Tamási mindvégig hű marad ennek szellemiségéhez, történelmi távlatú erkölcsi és eszmei álláspontként védi és vállalja akkor is, amikor 1957 folyamán többszöri beidézéssel vallatják és felelősségre vonják ez ügyben is a rendőrségen, a hírhedt Gyorskocsi utcában" – mondta el Bertha Zoltán.

Magyarország és Erdély együttesen a haza    

Szörényi László író, irodalomtörténész, az MMA rendes tagja arra kérdésre kereste a választ, hogy a mai olvasó, milyen elrejtett üzeneteket találhat Tamási Hazai tükör című könyvében. A cselekmény színhelye az 1848-at váró és 1849-et is megélő Erdély. Krónikása a fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince, akinek életén átcsapnak a történelem hullámai. Szembesül emberré érésének szakaszaival, a tudományok megismerésétől az első szerelemig, a forradalom lázas napjaitól, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig.


Szörényi László szerint a jegyzetekkel ellátott regény új kiadására szükség lenne a 125. évforduló kapcsán, mert példaértékű, ahogyan Tamási a hazaszeretet az isteniség dicsfényével övezi szülőföldjét: nem feledkezve meg a magyarság keleti származásáról, a székelyek szerepéről a magyar államiság létrejöttében, megőrzésében, a két Bólyairól, Körösi Csoma Sándorról. A sorok között egyértelműen kinyilvánítja, hogy számára Magyarország és Erdély együttesen a haza.     
 
 
Az eleven mesék és balladák világában"
 
Márkus Béla irodalomtörténész, az MMA levelező tagja A történelem sodrában című előadása középpontjában a negyvenes években bemutatott Hullámzó vőlegény és a Vitéz lélek című színmű, illetve az utóbbi alapján készült Mezei próféta című film hírlapi fogadtatása állt.


Külön kitért az 1953 végén megjelent önéletrajzi regény, a Bölcső és Bagoly „kálváriájára". Tamásinak ezt a regényét a lektori jelentés érthetőbbnek és élvezetesebbnek minősítettre korábbi könyveinél. Ugyanakkor a lektor felrótta Tamásinak, hogy „életének nagy részét nem töltötte az egyszerű szegény parasztok között (…) túl egyszerű, túl naív és túl szép az élet, amit ő leírt (…) nem kapunk a falu társadalmáról képet, nem láthatja az olvasó, hogy milyen volt a viszony a szegény és a gazdag között (…) összességében ez a könyv nem társadalmi rajz, csak a felszínen (…) Ezt a könyvet már átírni nem lehet, csak kijavítani." Tamási a lektori jelentésben felsorolt hibákra adott válaszában a gyermekkort úgy tüntette fel, hogy „nemcsak szegénységben élt (…), hanem a természet színeinek és az emberek képzeletének játékában. Az elven mesék és balladák világában". A harcossága kapcsán pedig így vélekedett: „… sohasem álltam az osztályharc alapján, hanem osztály helyett 'népben' és felette 'nemzetben' gondolkoztam" – idézte Márkus Béla.

Regényei ízeit lehetetlen a film eszközeivel ábrázolni

Szobolits Béla filmrendező, az MMA rendes tagja a Tamási-művek mozgóképes adaptációiról beszélt.

Mint elmondta a Vitéz lélek című drámát Mezei próféta címmel 1947-ben Bán Frigyes rendező megfilmesítette Benkő Gyula főszereplésével, a forgatókönyvet maga a szerző készítette, az elkészült filmet azonban klerikálisnak minősítették és nem mutatták be. Tamási epikus művei, mint az Ábel trilógia olyannyira gazdagok, sokszínűek, hogy regényei ízeit lehetetlen a film formanyelvi eszközeivel visszaadni. A filmes feldolgozások közül mindenképpen említésre méltó a Mihályfi Sándor rendezte Ábel Amerikában című tévéfilm, amelynek forgatókönyvét Tamás Menyhért Kossuth-díjas költő, író, az MMA rendes tagja írta, aki személyesen ismerte Tamásit és kezdő íróként példaképének tekintette, később monográfiát is írt róla Zeng a magosság címmel.   

Tamási hatása az utókorra 

Vári Fábián László költő, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője zárszavában elmondta: a megjelent irodalomtörténészek feladata az volt, hogy a Tamási alkotásaiban megnyilvánuló életet és személyes életútját összevessék ezáltal eligazítást adva az olvasónak, hogy ki-ki a maga módján tájékozódjék az életműben. Sokakban felmerülhet, hogy mi minden születhetett volna a tollából még, ha Tamási nem túl hosszúra sikeredett élete esetleg folytatódik. Elsajátította népének, a székelységnek a nyelvét, az életfelfogását ezáltal nagyon nyert az írásművészet terén. Kevesen szólnak annyira szépen, ahogyan ő írt. A székely mentalitás, a szófordulatok, a mentalitás hiteles ábrázolása az ő alkotásaiban jelenik meg igazán. Hatása ma is van az utókorra, hiszen korunk fiatal írói is igyekeznek ezt kidomborítani saját műveikben.         
 
Zarándoklat Farkaslakán
 
A továbbiakban október 3-tól 6-ig az MMA Irodalmi Tagozata kulturális zarándoklaton vesz részt Farkaslakán, ahol a Tamási Áron Művelődési Egyesülettel közös szervezésben október 4-én volt látható a helyi Művelődési Központban a Vendégségben Tamási Áronnál című pódiumműsor, amelyet Mezey Katalin költő, az MMA rendes tagja és Wiegmann Alfréd rendező szerkesztett.
Ezt követően novemberben tartják az MMA és a Magyar Írószövetség együttműködésével kiírt esszé- és novellaíró pályázat eredményhirdetését.