Tudom, mit jelent határon túlinak lenni
Petrás Mária kiállítása és koncertje Szabadkán
Petrás Mária Prima Primissima-díjas csángó népdalénekes és keramikusművész kiállításával és koncertjével ünnepelte a magyar kultúra napját Szabadka magyar közössége. A kiállított szakrális alkotásokat és a Napkelettől napnyugatig címmel, tradicionális csángó dalokból összeállított népzenei műsort hatalmas érdeklődés kísérte. A határon túli művészeti eseményt szegedi munkacsoportján keresztül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatta.
Petrás Mária Prima Primissima-díjas csángó népdalénekes és keramikusművész kiállításával és koncertjével ünnepelte a magyar kultúra napját Szabadka magyar közössége. A kiállított szakrális alkotásokat és a Napkelettől napnyugatig címmel, tradicionális csángó dalokból összeállított népzenei műsort hatalmas érdeklődés kísérte. A határon túli művészeti eseményt szegedi munkacsoportján keresztül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatta.
Az MMA rendes tagjának meghívásával a népi hagyománykincset helyezték a magyar kultúra napi ünnepségük középpontjába a házigazda Népkör lelkes munkatársai. Petrás Mária nem először járt Szabadkán, jól ismeri a helyi közönség is, hiszen művészi munkásságát kiváló szerzők méltatásainak publikálásával mutatta be néhány évvel ezelőtt a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs. A művész bibliai példaképekről készült kerámiái és az általa ősi erővel megszólaltatott, csángó magyar népdalok arra mutattak rá, milyen kikezdhetetlen egységet alkotott egykor az emberek életében a materiális és a szakrális világ.
Ez a kapcsolat a kisebbségi létben élők számára különös jelentőséggel bír. Maga Petrás Mária is ebben életérzésben nőtt fel, ebben az életformában vált művésszé. Szabadkai látogatásán így vallott erről: „Ha határon túlra megyek, mindig izgulok, mert tudom mit jelent határon túlinak lenni. Nem azt mondom, hogy kirekesztettnek, de tudom mit jelent ez és együtt érzek minden határon túli résszel és annak lelkületével. Tudom, hogy milyen csodálatos belülről az ilyen sorsban élő ember."
Az est a Népkör zsúfolásig telt színháztermében folytatódott, ahol a Himnusz közös eléneklése után Sutus Áron mondott köszöntőt a magyar kultúra napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: ez a nap a hála és a közös célok ünnepe is. „Szívünk ujjong, nemzeti imánk jóságos koronaként ad hitet küldetéses mindennapjainkhoz. Hát éljünk ennek nagyszerűségével és édes felelősségével, hisz bizonyosság, hisz a miénk, hisz általa vagyunk, és általunk él tovább!"
Petrás Mária és zenésztársainak közös koncertje, a Napkelettől Napnyugatig című dalválogatás térben és időben óriási ívet fogott át. Megidézte zenei anyanyelvünk ótörök vonulatait éppúgy, mint a kora középkori vallásos éneket, melyek közül a moldvai magyarok sokat megőriztek. A sziszegős hangokkal elhangzott régi imás dallam a nyelvújítás előtti magyar nyelvet, a balladák, keservesek pedig a csángómagyarok gazdag rituális világát hozták közel a hallgatóság számára. A válogatás hangszeres muzsikája példásan illeszkedett a hagyományos, Kárpátokon túli világ zenekultúrájához: Szokolay Dongó Balázs fúvós hangszereken, Nyíri László hegedűn, Martus Éva tekerőlanton kísérte az énekművészt.
A moldvai magyar tradíció Petrás Mária és zenésztársai előadásában olyan hangulatokat, érzéseket közvetített, amely minden néző szívéig hatolt. A csak tiszta forrásból táplálkozó este a magyarságot határon innen és túl összekötő ősi, közös örökséget, e hagyományok megőrzésének fontosságát hirdette. Azt keleti gyökerű kultúrát és hitet emelte magasba amely meg és összetartja – több mint ezer éve – a magyarságot.
Petrás Mária kerámia faliképeit február hatodikáig lehet megtekinteni a Népkör körgalériájában.
Az eseményről szóló összeállítást itt lehet megtekinteni:
Varga Márta
Fotó: Pannon Rtv
A kiállítás megnyitóján Bata János, Petrás Mária és Vesmás Péter, az MMA Szegedi Regionális Munkacsoportjának elnöke
A kiállítást megnyitó Bata János beszédében hangsúlyozta, mára ez a tökéletesség felborult, és Petrás Mária éppen erre az egyensúlyvesztésre irányítja rá a figyelmet. Az Aracs főszerkesztője, az MMA köztestületi tagja úgy fogalmazott: „Talán soha ekkora szüksége az embernek nem volt ezekre a szentekre, mert a világ tengelye elroppanni látszik. Petrás Mária és az ő szentjei menthetnek meg bennünket a végső pusztulástól, mert ők még tudják, mi az igaz, és mi nem az. Mária a kortárs művészetek egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Amióta ismerem, őszinte tisztelettel tekintek rá és alkotásaira, legyenek azok agyagból megformált kerámiák, vagy hangjával életre keltett dallamok. Művészetével a Teremtőt és a teremtményeit hirdeti, az Úrban az embert, az emberben az Urat. Általa a magyarság sok évezredes kulturális örökségével kerülhetünk kapcsolatba."
Részlet a kiállításból
Ez a kapcsolat a kisebbségi létben élők számára különös jelentőséggel bír. Maga Petrás Mária is ebben életérzésben nőtt fel, ebben az életformában vált művésszé. Szabadkai látogatásán így vallott erről: „Ha határon túlra megyek, mindig izgulok, mert tudom mit jelent határon túlinak lenni. Nem azt mondom, hogy kirekesztettnek, de tudom mit jelent ez és együtt érzek minden határon túli résszel és annak lelkületével. Tudom, hogy milyen csodálatos belülről az ilyen sorsban élő ember."
Részlet a kiállításból
Az est a Népkör zsúfolásig telt színháztermében folytatódott, ahol a Himnusz közös eléneklése után Sutus Áron mondott köszöntőt a magyar kultúra napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: ez a nap a hála és a közös célok ünnepe is. „Szívünk ujjong, nemzeti imánk jóságos koronaként ad hitet küldetéses mindennapjainkhoz. Hát éljünk ennek nagyszerűségével és édes felelősségével, hisz bizonyosság, hisz a miénk, hisz általa vagyunk, és általunk él tovább!"
Petrás Mária és zenésztársai
Petrás Mária és zenésztársainak közös koncertje, a Napkelettől Napnyugatig című dalválogatás térben és időben óriási ívet fogott át. Megidézte zenei anyanyelvünk ótörök vonulatait éppúgy, mint a kora középkori vallásos éneket, melyek közül a moldvai magyarok sokat megőriztek. A sziszegős hangokkal elhangzott régi imás dallam a nyelvújítás előtti magyar nyelvet, a balladák, keservesek pedig a csángómagyarok gazdag rituális világát hozták közel a hallgatóság számára. A válogatás hangszeres muzsikája példásan illeszkedett a hagyományos, Kárpátokon túli világ zenekultúrájához: Szokolay Dongó Balázs fúvós hangszereken, Nyíri László hegedűn, Martus Éva tekerőlanton kísérte az énekművészt.
Petrás Mária koncertje
A moldvai magyar tradíció Petrás Mária és zenésztársai előadásában olyan hangulatokat, érzéseket közvetített, amely minden néző szívéig hatolt. A csak tiszta forrásból táplálkozó este a magyarságot határon innen és túl összekötő ősi, közös örökséget, e hagyományok megőrzésének fontosságát hirdette. Azt keleti gyökerű kultúrát és hitet emelte magasba amely meg és összetartja – több mint ezer éve – a magyarságot.
Petrás Mária kerámia faliképeit február hatodikáig lehet megtekinteni a Népkör körgalériájában.
Az eseményről szóló összeállítást itt lehet megtekinteni:
Varga Márta
Fotó: Pannon Rtv
