Ág Tibor a Pozsonyi Kaszinóban Bartók Béla képe alatt ülve a martosi hagyományőrző éneklőcsoport vezetőjével, Keszeg Máriával

Élete velünk marad – Elhunyt Ág Tibor felvidéki népzenekutató

Elhunyt Ág Tibor szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus. A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő, vezető-irányító alakja 85 éves volt.
Ág Tibor 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia Népművészet, Néprajz Tagozatának rendes tagja.
Zenetudományi és bölcsészeti tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetemen végezte. Érdeklődése, kutatásai a népzenére, azaz népdal- és balladagyűjtésre irányultak. Első kéthetes néprajzi gyűjtőútját Takács András néptáncgyűjtővel tette meg 1951. december utolsó és január első hetében. Útjuk során Kodály Zoltán, Manga János és Arany László zomboraljai népdalgyűjtő útját követték, kiegészítve Martossal. Takács András később így nyilatkozott erről az útjukról: „A megélt súlyos tapasztalatok, a háború, a kilakoltatások, a konfiskálások, a hontalanságba taszítás ellenére az egyszerű emberek szívélyesen fogadtak bennünket, és ez nagyon pozitív hatással volt mindkettőnk további szakmai életére." Ág Tibor 1953-tól szlovákiai magyar művészegyüttesek tagja, majd vezetője és tanár, Takács András pedig tánckoreográfus lett. 1952 húsvétján a kelet-szlovákiai Bodrog és Ung vidékén gyűjtötték az élő hagyománykincset. 1967-től a Csemadok Központi Bizottságának zenei szakelőadója Pozsonyban. Csehszlovákia magyarlakta területein több ezer dallamot gyűjtött össze, amelyek többsége a Csemadok KB adattárában található.
Rengeteg saját felgyűjtött zenei, de szöveges anyaga is van, amelyek arra várnak, hogy a dallammal egyeztessék azokat.
A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő, vezető-irányító alakja volt. 1968-ban – egy évvel megelőzve a magyarországi „Röpülj páva…" vetélkedőt – megszervezte a Tavaszi szél vizet áraszt… című országos méretű népdalvetélkedőt, mely mozgalom ma is él. Voltak olyan évek, amikor ezen több mint 5000 énekes-szereplő aktivizálódott.
Számos zenei közleményt és tanulmányt publikált.

Búcsúztatása és temetése 2013. szeptember 4-én, 14 órakor volt Nagymegyeren a temetőben.

Móser Zoltán búcsúja Ág Tibortól itt olvasható.

Élete mindörökre velünk marad

Nyolcvanötödik életévében visszaadta lelkét Teremtőjének Ág Tibor karnagy, a felvidéki magyar ének-zenekultúra, a felvidéki magyar népdalgyűjtés kiemelkedően jeles személyisége, aki az egységes magyar népdal- és zenei kutatás területén igen terjedelmes, eredményes munkát elvégzett tudományos kutató.
A Pozsonyban született Ág Tibor húsz éves korában, 1949-ben otthagyva a pozsonyi magyarként kényszerből vállalt boltossegéd állását, került az abban az évben létrehozott Csemadokba, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Központi Titkárságára az újra éledő magyar ének-zene kulturális tevékenység szervezésének mindeneseként. Én néptáncosként, 1951. december elsejével csatlakoztam hozzá. Akkorra a Csemadokban már kezdett kirajzolódni a kulturális élet területén elvégzendő feladatok sokassága: kulturális egyesületként a helyi szervezetekben ének-, zene-, tánc-, színjátszó stb. csoportokat kellett létrehozatni, a csoportok számára megfelelő tanulási alapokat, műsoranyagot biztosítani, megindítani a hazai néprajzi gyűjtői tevékenységet, irányt meghatározó központi együtteseket alakítani, megszervezni a vezetők, a szakemberek képzését, és sorolhatnám még sokáig a rá, a reánk, a Csemadokra váró feladatokat.
Tibor már 1949-ben megszervezte Pozsonyban a Csemadok helyi szervezetében az énekkart, 1951 december végén kezdve kéthetes néprajzi gyűjtőutat valósítottunk meg a zoboraljai községekben: Kolonban, Nyitragerencsérben, Zsérén, Lédecen, Nyitraegerszegen és Martoson. A felgyűjtött anyag felhasználására még írásbeli engedélyt is kaptunk…"Emlékül a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók népi együttesének: Szeretettel: Süttő… család. Kolon, 1951.XII.30". 1952 március végén a CSEMADOK III. Országos Közgyülése kulturális részeként országos méretű népművészeti bemutatót szerveztünk Pozsonyban az Új Színpad Színházban, a sűrített reprízét július elején a Pozsonyi Vár szabadtéri színpadán nézte végig vagy nyolcezer ember. 1953. június elsejével mintegy 60 taggal megkezdte munkáját a NÉPES, a hívatásos Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes – eddigre már több mint ötszáz hazai gyűjtött népdal volt a birtokában Tibornak, aki az együttes művészeti vezetője és karnagya lett… Szakmai munkásságának alaposabb, de az idő szűkössége miatt csak hiányos ismertetésére közöljük a szakmai életrajzát.

Ág Tibor (Pozsony, 1928. április 13. – Nagymegyer, 2013. augusztus 29.) néptanító, népzenekutató, karnagy, zeneszerző, szakíró, együttes- és énekkarszervező. Pozsonyban, a MPG-ban szerzett tanítói oklevelet (1951), levelező tagozaton zenetudományi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott uo. a Komenský Egyetemen. 1949-től Pozsonyban a Csemadok KB zenei szakelőadója. Munkásságával, 1951-ben folytatódott Csehszlovákiában Kodály Zoltán, Bartók Béla, Manga János, Bakos József világháborúk előtt megkezdett népdal-, -zene és -szokáshagyomány gyűjtése.1952-ben, Po.-ban az Új Színpad Színházban Takács Andrással és a Csemadok több munkatársával közösen megszervezi az első országos „Gyöngyösbokréta" jellegű népművészeti bemutatót, majd uo. a Várkerti Szabadtéri Színpadon a felvidéki magyar kultúra területén első ízben megvalósuló ének, zene-, táncegyüttesi előadást. 1953-ban Béres József és Takács András társakkal együtt szervezője a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesnek (Népes), később annak művészi vezetője és karnagya, 1953–55. 1955–1957 tanító Galántán, 1957–1962 az „Ifjú Szívek" MDT igazgató művészi vezetője és karnagya. 1964–1974 alapító karnagya a CsMTKÉ-nak, 1963–1976 a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, 1976–1979 tanító Nagymegyeren, 1980–1988 néprajzi szakelőadó Dunaszerdahelyen, majd nyugdíjasként uo. folytatja. 1968-ban kezdeményezésével jött létre a napjainkig élő „Tavaszi szél vizet áraszt"… népdalmozgalom és vetélkedő sorozat, szakmai irányításával folyik a „Bíborpiros szép rózsa" országos népzenei vetélkedő, alakultak százszámra éneklő csoportok és daloskörök. Gyűjtői munkásságának eredménye, hogy a Felvidéken mintegy húszezer dal-adategység került lejegyzésre. Írásai, cikkei, tanulmányai – melynek száma több százra tehető – főleg a szlovákiai magyar sajtóban: Új Szó, Fáklya, Irodalmi Szemle, Hét, Új Ifjúság, Szabad Földműves, Szabad Újság, Vasárnap, Kisépítők, Pionírok Lapja, Népművelés, valamint a szlovákiai és magyarországi zenei, népművelési szaklapokban jelentek meg, valamint a Pátria Rádióban hangzottak el.

Művei: 100 szlovákiai magyar népdal – Szíjjártó Jenővel, Po.,1957, Népi tánc- és ritmusgyakorlatok – pedagógusok részére segédkönyv Takács Andrással, Po., 1966, Édesanyám rózsafája – Palóc népdalok, Po., 1974, Vétessék ki szóló szívem – szlovákiai magyar népballadák Sima Ferenccel, Po., 1979, Kodály nyomában – Galánta környéki népballadák, hiedelmek és szokások Mórocz Károllyal, Po., 1979,  Népzenegyűjtés Csallóközben. Po.,1986, Tiszta rozmaringszál, Po., 1989, Vígan zengjetek citorák, - Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, Dsz. 1992, Bíborpiros szép rózsa, - népzenei gyűjtés Peredről, Dsz, 1996, Ki népei, vári vagytok, Dsz., 1996, Kemény a föld a patonyi határban – Barsi Ernővel és Koncsol Lászlóval Dsz., 1997, Az Aranykert muzsikája – csallóközi népdalok, Po., 1999, Felsütött a nap sugára – Kelet-Szlovákiai népdalok, Dsz., 1999. Lement a vacsoracsillag – Bartók Béla születésének 120 évfordulója alkalmából, válogatás az 1910-es nagymegyeri gyűjtésből, Dsz., 2001., Csináltassunk hírharangot – Nyitra-vidéki népballadák, Dsz. 2001, Semmit sem vétettem Nyitra városának – Nyitra-vidéki magyar népdalok, Dsz. 2004, Az árgyélus kismadár – Martos község népzenéje L. Jóba Lajossal, Dsz. 2006, A csillagok teremtője, Dsz. 2009. Tiszán innen, Bodrogközben, 2009, Nem szánt vet az égi madár, 2010.

Ág Tibor munkájáért számos rangos elismerésben részesült: Kodály-emlékérem (1982); Pro Probitate-díj (Szlovákia, 1998); Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); A Szlovák Köztársaság Ľudovit Štúr-díja (2002); Posonium Irodalmi Életmű-díj (Szlovákia, 2000); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008); Csodaszarvas-díj (Szlovákia, 2012); 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Ág Tibor szerető férj, három gyermek apja, unokái nagyapja, nagyon sokunknak nagyon jó barátja, a Felvidék kiemelkedően nagy népzenekutató tudósa, együttesek alapítója, több énekkar karnagya 2013. augusztus 29-én meghalt, élete azonban mindörökre velünk marad…
Takács András
2013. szeptember 2.  |  kegyelet ág tibor