Mit jelent az MMA díjazottjának lenni? Milyen súlya van egy Életút-díjnak vagy elismerő oklevélnek? – vetette fel a kérdést Bazsinka József tubaművész a háznagyagy szerepében a Zeneművészeti Tagozat október 15-i ünnepségén. Az MMA kilenc tagozata összesen tizennyolc Életút-díjat ad át évente. A tagozatok felterjesztése és az elnökség döntése alapján a díjat a mindenkori MMA elnök adományozza a kitüntetettnek. A Zeneművészeti Tagozat saját hatáskörében adományoz évente négy elismerő oklevelet, amelyeket a mindenkori tagozatvezető hagy jóvá. Az egyetértés nagyon fontos körünkben – hangsúlyozta köszöntőjében Bazsinka József.  – Ezen díjak kiterjedése felöleli a történelmi Magyarországot, sőt azon túlmutatva elismeri a diaszpórában élők teljesítményét is. Az elismerést elnyerő, példaadó személyiségek életútja a háznagyban felidézte Kazinczy Ferenc sorait: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, / Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot."

Az Akadémiai Szalonról, a hely szelleméről, korábbi funkciójáról Juhász Judit, az MMA leköszönő szóvivője mesélt a közönségnek. Felelevenítve a Szerda esték a Makovecz Imre – korábban Kecske – utcában sorozat indulását: az MMA alapító örökös elnöke heti rendszerességgel találkozott itt művésztársaival 1996-tól kezdve. „Összekötni az eget a földdel – ez volt Makovecz Imre eszménye" – mutatott a csillagos eget megjelenítő mennyezet felé Juhász Judit. – Ennek szellemében fogadták meg a társaság tagjai: mindent elkövetnek azért, hogy Magyarországon a művészet magas rangú képviselői méltó körülmények között éljék meg az idős kort, joguk legyen beleszólni az ország kulturális életébe, és mindenekelőtt olyan közösséget alkossanak, amelyben otthon vannak. Ez az otthonosság jellemezte az azóta köztestületté vált intézmény szerdai rendezvényeit, művészeti programjait, ahogyan a díjátadó is bővelkedett zenei élményekben Erdős Róbert operaénekes és Nagy Márta zongoraművész közreműködésével.

Életút-díjat kapott Hamarai Júlia énekművész és László György klarinétművész. Nógrádi Péter zeneszerző laudációjában elmondta: Hamari Júlia, világhírű énekművész Budapesten született, ötévesen kezdett zongorázni, majd 1957-től énekelni Fatime Martin tanítványaként. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, és 23 évesen első helyezést ért el a Budapesti Nemzetközi Énekversenyen, innentől Lamberto Gardelli vette pártfogásába, és kísérte figyelemmel további pályáját. A művésznő 1966–67-ben Stuttgartban tanult, ahol ma is él. 25 évesen már tagja volt a düsseldorfi Rajnai Német Operának, és rendszeresen fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, legelőször Bizet Carmenjének premierjén, ahol a beéneklést követően nyomban szerződtették: Mercedes szerepét kapta, Karajan vezényelt. Az előadásból később operafilm is készült.

Hamari Júlia pályafutásának további színhelyei a Holland Fesztivál, a milánói Scala, a New York-i Metropolitan, a londoni Covent Garden. Számos világnagysággal, karmesterrel, énekessel működött együtt – Carlos Kleiber, Karl Richter, Karl Böhm,Harnoncourt, Ricardo Muti, Rafael Kubelik,Fischer-Dieskau, Gáti István,Várady Júlia,Grace Bumbry, Leontine Price, Carlo Bergonzi –, egykori stuttgarti magántanítványai között nem egy hazai hírességet találunk – ilyen Miklósa Erika vagy Megyesi Schwarz Lúcia. A budapesti Zeneakadémián több nyári mesterkurzust tartott, ezekhez kapcsolódóan, illetve más helyszíneken hazai operafellépéseket is vállalt. Bartók Kékszakállú herceg várában Judit, Szörényi-rock operájában, Fénylő ölednek édes örömében címmel Innin szerepében lépett fel, és egy Bach-ária is hallható előadásában Tarkovszkij Áldozathozatal című filmjében. Évtizedek hosszú során számos hanglemezcég készített felvételt Hamari Júliával, aki maga is nagy örömmel, élményszerűen idézte fel pályája megható pillanatait a díj átvételekor.

László György klarinétművész kitüntetését Käfer György klarinétművész vette át. Az egykori tanítvány elmondta: szemléletére és pályafutására is nagy hatással volt, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatójaként és a konzi igazgatójának engedélyével folytathatott zenei tanulmányokat a Kolozsvári Zenei Líceumban László Györgynél három éven át.

László György a Kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium egyik legsikeresebb pedagógusa volt – hangzott el Márkos Albert hegedűművész laudációjában. – Növendékei a romániai zenei szakiskolák három szakaszos, évente megrendezett Olimpiáján  69 első díjban részesültek, az összdíjazottak száma pedig meghaladja a 90-et. A több mint félszáz nála végzett klarinétos megtalálta helyét a zene világában, Románia- és Európa-szerte elismert előadóművészek, zenekari zenészek, tanárok lettek. 1966-tól a tanítás mellett rövidebb-hosszabb ideig a Kolozsvári Állami Magyar Operában és a Kolozsvári Állami Filharmóniában zenekari tagként szolgált. Kamarazene terén a repertoár majdnem teljes egészét végigjátszotta, több kolozsvári bemutatóval is jelentkezett.

Az adatok, eredmények, sikerek mögött egy önfeláldozó, anyagiakat mellékesen kezelő, tanítványait minden tekintetben segítő, saját idejét sohasem sajnáló, szerény embert fedezhetünk fel – mutatott rá Márkos Albert laudációjában. – Mit is láthattunk, amikor beléptünk a Zeneiskola klarinét termébe, László György tanár úr birodalmába? Többek között egy nagy asztalt, tele szerszámokkal, javításra váró hangszerekkel, nádakkal. Gyuri bácsi, ahogyan őt osztálya szólította, maga javította a tanítványok hangszerét, maga faragta a nádat. A falakat diákjai diplomái, plakátjai, fényképei díszítették. Saját plakátjait, okleveleit ki sem állította ki, hacsak nem ő volt a növendék-szólistát kísérő zenekar karmestere. Ezekből a koncertekből kitűnt, hogy László György figyelemreméltó karmesteri adottságokkal, tudással is rendelkezik. Amennyire lehetséges volt, saját anyagból tanított. Ezért a polcok kottáktól, partitúráktól, könyvektől roskadoztak.
  Elismerő oklevelet vett át Baráth Yvette kórusvezető, zenepedagógus, énekművész, akiről Zádori Mária énekművész elmondta: alapdiplomáját a pécsi Zeneművészeti Főiskolán szerezte 1987-ben, mesterdiplomáját pedig a Pannon Egyetem Zeneművészeti Karán 2013-ban. Magánénekesként repertoárja a régi korok zenéjétől a kortárs művekig terjed. 40 éves jubileumán Csak énekelek és mesélek címmel ária- és dalesten vallott pályájáról.

„Önálló műsorai mellett többször volt alkalmunk együtt énekelni, így megtapasztalhattam kivételes érzékenységét a zene és a kamarapartnerek iránt. Üdítő volt felfedezni, hogy egy nyelvet beszélünk – erősítette meg Zádori Márta. – Növendékeit megtaláljuk a Magyar Rádió énekkarában, a Zeneművészeti Egyetemen, a Bartók Béla szakiskolában és a külföldi intézmények ösztöndíjasai között. Számos tanítványa munkálkodik énektanárként az ország különböző városaiban, amely különösen nagy nyeresége a magyar zeneoktatásnak. Tanári hitvallása szerint „olyan énektanárok, karvezetők, szolfézstanárok, óvodapedagógusok tanítsák az ifjúságot, akik maguk is képzettek, szépen és helyesen énekelnek, hiszen a gyermek mindent utánoz. A jó technikájú éneklés mindenki számára megtanítható, ezért kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a leendő kollégák hangképzésére. Fontosnak tartom, hogy a növendékek elé műfaji korlátok nélkül példaértékű előadókat állítsunk. Vallom, a jó énektechnikával és ízléssel rendelkező énekes minden műfajban képes jól teljesíteni. A hangi adottság fejleszthető, de a többi dolog, mint az érzékenység, finomság, egyszerűség, elhivatottság, jó ízlés, intelligencia, szorgalom, kíváncsiság, alkalmazkodóképesség, alázat nélkül nem válhat egy énekes hivatásos előadóvá. Kis ország vagyunk, sok önjelölt művésszel, jó lenne, ha az igazi értékek szolgálnának mintául a mai fiatalok számára. Ezért tartom fontosnak, hogy mi, akik tanítunk és nevelünk, amikor az énekóra egyben zeneterápia is, a hozzánk betérőnek a legjobbat adjuk."

Baráth Yvette 1991-ben alapította kamarakórusát – hangzott el a laudációban. – A tanítás mellett tagja a Hang-a-dó Egyesületnek, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesületnek, amely országos és nemzetközi szinten népszerűsíti a kodályi zenepedagógiai módszert és előadóként is részt vesz akkreditált pedagógus továbbképzéseken. Kodály Zoltánnal vallja: „A zene tápláló, vigasztaló elixír és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza."
  A Liszt Ferenc Zeneakadémia Ének-zenetanár, Karvezetés szakán 1972-ben végzett Hartyányi Judit, aki 52 éves kiemelkedő tanári és karnagyi tevékenysége során több hazai és külföldi kórust vezényelt – mutatta be a díjazottat Kollár Éva karnagy. Méltatásában elhangzott: Hartyányi Judit évtizedeken át vezényelt és oktatott a Budapesti Tantárképző Intézetben, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a sárospataki Református Kántorképző Tanfolyamon, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Kaliforniában. Fél évig a VOCI Women's Vocal Ensemble-t vezette Kaliforniába. Vezényelt és tanított a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Új-Zélandon, és Európában (Olaszországban, Írországban, Szlovéniában).

Hartyányi Judit több cikluson át tevékenykedett a Nemzetközi Kodály Társaság társelnökeként. Kodály zenei nevelési módszerének nemzetközi hírű nagyköveteként az európai és az amerikai földrész számos intézményében tartott előadásokat, műhelyt vezetett és zsűritagként képviselte a legmagasabb szintű kórusművészet értékeit. Zenei közéleti tevékenységét ma is gyümölcsözteti a Magyar Kodály Társaság korábbi társelnökeként, a KÓTA Művészeti Bizottságának vezetőjeként, a KÓTA elnökségének és a Bárdos Lajos Társaságnak tagjaként, továbbá a székesfehérvári "Zenei Nevelésért" Alapítvány Kuratóriumának elnökeként. Számtalan cikke, tanulmánya, zenekritikája jelent meg magyar és nemzetközi szaklapokban, illetve A Kodály-szemléletű tanárképzés története Kaliforniában című kötetben.

„Nagy Mártát majd két évtizede ismerem. Régóta munkálkodik az MMA berkeiben is: az utóbbi néhány évben számos itteni és saját szervezésű koncert aktív közreműködője volt, sok esetben saját összeállítású programokkal a teljes estet végigzongorázva" – elevenítette fel méltatásában Nógrádi Péter zeneszerző az Ady emlékkoncertet, a kilencven, valamint a 95 éves Szőnyi Erzsébetet köszöntő hangversenyt, a Régi Zeneakadémián rendezett Daróci Bárdos – Szőnyi Erzsébet-emlékkoncertet, illetve a Trianoni emlékkoncertet.  Nagy Mártának több stúdiófelvétel és koncert fűződik nevéhez a Bartók Rádióban, a Pesti Vigadóban is közreműködött a Magyar dal napja rendezvényein. MMA-ösztöndíjasként a XX. század magyar dalirodalmának feltérképezésére, könyvtárnyi anyag felkutatására vállalkozott, az abból készült válogatást pedig rádiós koncerten mutatta be. Pályafutása során mintegy félszáz énekkarral dolgozott együtt. Két évtized főiskolai tanítás (Szombathely, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének Budapesti Tagozata és a Zeneakadémia) után jelenleg a Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium tanára, korrepetitora. Mesterpedagógus.  Többek között Komlósi Ildikó, Sass Sylvia, Tokody Ilona, Temesi Mária, valamint a Szegedi Nyári Akadémia mesterkurzusainak korrepetitora. Publikációi a Parlando, a ZeneSzó, a Kodály Hírek című periodikák hasábjain jelentek meg. A Liszt Társaság folyóiratának felkérésére tanulmányt írt Liszt tanítványairól – magyar és angol nyelven.
  „Szili Gabriella ötletgazdája volt, és 2000-ben magánkezdeményezésben megalapította a David Popper Nemzetközi Csellóversenyt Várpalotán – elevenítette fel Onczay Csaba gordonkaművész. – Popper David, a Hubay vonósnégyes alapító tagja harminc éven át volt a Liszt Ferenc Zeneakadémia világhírű professzora, pedagógiája és művészete ma is meghatározó a csellóvilágban. A verseny létrehozásának alapgondolata elsősorban a szellemi örökség ápolása volt. Célja pedig, hogy lehetőséget adjon a fiatal generációnak (10–23 éves korig), hogy nemzetközi versenyen mutathassa meg tudását, felkészültségét és tehetségét. 2023-ban a verseny tízéves jubileumát ünnepelte, és bekerült a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatba is kiemelt projektként. Az elmúlt 24 év és tíz megrendezett nagyszabású verseny bebizonyította, hogy állami támogatás nélkül, egy város odaadásának, zeneszeretető polgármesterének és lakóinak köszönhetően, összefogással, szívvel és lélekkel is lehet csodát létrehozni. A Popper Nemzetközi Csellóverseny ma már rangos helyet és szerepet tölt be a nemzetközi versenyek sorában. Ez az elismerés köszönhető a rendezvény magas szakmai színvonalának, és Szili Gabriella versenyigazgató kitartó és lelkes szervezésének és áldozatos munkájának. Az egyes versenyekre a világ minden tájáról érkező 80–100 versenyző pedig ennek a legjobb bizonyítéka.

 Szili Gabriella tehetséggondozásba vetett hitét bizonyítja, hogy Várpalotán és Pápán alapított tehetségpontokat, melyek célul tűzték ki a helyi, kistérségi tehetséggondozást.  Évekig vezette Várpalotán a Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola keretein belül működő alapfokú művészeti iskolát. 2007 óta az Allegro Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója Pápán.

Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon