Magyar Szentek temploma, Budapest, 1996 | Tervező: Török Ferenc és Balázs Mihály
Építészet és hitvallás
Török Ferenc életmű-kiállítása
Török Ferenc építőművész, a Nemzet Művésze nyolcvanéves. A 20. század második felében induló építőművészi tevékenysége két tekintetben tér el pályatársaiétól: egyrészt építészgenerációk oktatása mellett folyamatosan tervez, másrészt építőművészeti működésében már akkor hangsúlyt kapott a templomtervezői tevékenység, amikor kevesen vállaltak ilyen munkát. Kiállítása visszatekintés egy szakmailag és lelkiekben gazdag életútra.
Török Ferenc építőművész, a Nemzet Művésze nyolcvanéves. A 20. század második felében induló építőművészi tevékenysége két tekintetben tér el pályatársaiétól: egyrészt építészgenerációk oktatása mellett folyamatosan tervez, másrészt építőművészeti működésében már akkor hangsúlyt kapott a templomtervezői tevékenység, amikor kevesen vállaltak ilyen munkát. Kiállítása visszatekintés egy szakmailag és lelkiekben gazdag életútra.
„Igazi lelki értéket kell teremteni az emberben, hogy szakrális minőség jöjjön létre a terekben. Mert ha az Isten képmása az ember, a Teremtő méltó társa az építész vagy a művész, akkor valóban szakrális terek születnek térben, képben és zenében egyaránt."
Török Ferenc
A kortárs magyar építészet mezőnyéből elsősorban templomépítő tevékenységével tűnik ki pályatársai közül, habár neve jelentős számú épület – lakóház, kollégium, uszoda, művelődési központ stb. – tervezőjeként is ismertté vált.
Legelső templomai – Nagydobsza, Nemeshetés, Balatonfenyves – tégla- és betonépítészeti alkotások. Fordulópont az edelényi görög katolikus templom, amely a magyar regionális építészet jelentős műve. Ennél a munkájánál a kő kapott hangsúlyos szerepet, amelynek különbözőféle megmunkálása, alkalmazása tette az architektúrát gazdaggá.
Török Ferenc építészeti munkásságát tanári működésétől, közéleti szerepvállalásaitól nem lehet különválasztani. A hiteles tanár, közéleti személyiség, humánus ember nem csupán tanítványai, pályatársai, de szinte valamennyi ismerőse számára egyaránt követendő példaképpé vált.
Megvalósult épületei
Öltözőépület (1962, Győr, Strandfürdő)
Művésztelep és kiállítási épület (1963, Szentendre)
54 lakásos OTP házak (1965, Budapest, Várkerület) [Gádoros Lajossal]
400 ágyas kollégium (1965, Budapest, Budaörs) [Hofer Miklóssal]
Római katolikus templom rekonstrukciója (1965, Tiszabercel)
Római katolikus templom rekonstrukciója (1966, Kisvárda)
Római katolikus templom (1975, Nagydobsza)
Római katolikus templom (1976, Nemeshetés)
Római katolikus templom és plébánia (1977, Balatonfenyves)
Járási Művelődési Központ (1979, Kisvárda)
Óvoda-bölcsőde (1979, Budapest, Vajda Péter utca) [Gábor Miklóssal, Hercsuth Györggyel]
Uszoda az edzőtáborban (1980, Tata) [Krizka Györggyel]
Római katolikus templom (1981, Révfülöp)
Görög katolikus templom és parókia (1983, Edelény)
Elvarázsolt kastély (1987, Budapest, Vidámpark) [Puhl Antallal]
Római katolikus templom (1988, Ábrahámhegy)
Országos Tervhivatal üdülője (1988, Siófok) [Puhl Antallal]
Vatikáni Nunciatúra (1991, Budapest) [Balázs Mihállyal]
A Főapátság külső rekonstrukciója (1993, Pannonhalma)
Görög katolikus templom és parókia (1993, Nyíregyháza)
Belvárosi tömbrekonstrukció (1994, Nyíregyháza) [Balázs Mihállyal]
Római katolikus templom (1994, Felsőpakony)
A Főapátság fejlesztési tervei (1996, Pannonhalma) [Balázs Mihállyal]
Magyar Szentek Temploma (1996, Budapest) [Balázs Mihállyal]
Római katolikus templom (1997, Nyársapát)
Zarándokház (1997, Máriapócs) [Bartók Istvánnal]
MATÁV irodaház (1997, Budapest) [Balázs Mihállyal]
Mindenszentek temploma, urnatemető (1997, Budapest) [Bartók Istvánnal]
Ökumenikus kápolna (1998, Budapest, Ferihegy II.) [Major Györggyel]
Mátyás-templom, Halászbástya pénztár pavilon (2007–2010, Budapest)
Épületeit, pályázatait nemzetközi és hazai folyóiratok publikálták. Tudományos munkája, gyakorló és oktató építészeti tevékenységre épül – annak tapasztalatait összegzi könyvek, jegyzetek, tanulmányok és előadások formájában. Számos cikke, tanulmánya és előadása foglalkozik a közművelődési tér, a szakrális tér megváltozott társadalmi és funkcionális szerepével, az építészeti etika jelentőségével.
Szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. A regionális építészet mestereként tisztelt Török Ferenc mindig az adott helyhez, közösségi elvárásokhoz és körülményekhez illeszkedő művet hoz létre.
Török Ferenc iskolateremtő építész, aki hatott tanítványaira, rajtuk keresztül építészeti hitvallása közvetve ma is érvényesül. Megvalósult épületei bejárhatók, érzékelhetők, tervei, rajzai tanulmányozhatók, szakmai publikációi, tankönyvei olvashatók, azonban oktatói működésének hatását még nehéz felmérni. Már most megállapítható azonban, hogy tehetséges növendékei – fokozódó mértékben – válnak a kortárs magyar építészet alakító tényezőivé és hogy nem túlzás arról beszélni, hogy Török Ferenc mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre.
1982-ben „több mint húszéves építész-oktató munkásságáért és alkotó építészeti tevékenységéért" Ybl Miklós-díjjal tüntették ki, 1995-ben Kossuth-díjban részesült. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2014-ben elnyerte a legmagasabb szakmai-művészi elismerést, a Nemzet Művésze címet.
