 
  Vetró Mihály és Gazsó L. Ferenc 
 „Ujjaink is valamiképpen magyarul mozdulnak"
 Művészet és régió
  
A Magyar Művészeti Akadémia új online interjú-sorozatának keretében Gazsó L. Ferenc újságíró beszélget Vetró Mihály népművész, tanárral, az MMA Debreceni Regionális Munkacsoportjának elnökével, az akadémia rendes tagjával pályájáról, a népművészet mai szerepéről, a nemezkészítés gyönyörűségéről és a közös alkotás erejéről.
 A Magyar Művészeti Akadémia új online interjú-sorozatának keretében Gazsó L. Ferenc újságíró beszélget Vetró Mihály népművész, tanárral, az MMA Debreceni Regionális Munkacsoportjának elnökével, az akadémia rendes tagjával pályájáról, a népművészet mai szerepéről, a nemezkészítés gyönyörűségéről és a közös alkotás erejéről.
 Vetró Mihály, a sokoldalú kultúraművelő ember, aki gyermekkorából hozta az indíttatást, az interjú során beszél a népművészetről, a paraszti hagyományról, a Műcsarnokban bemutatott II. népművészeti nemzeti szalon fontosságáról, egyben a népművészet budapesti megjelenítéséről.
  
Gazsó L. Ferenc kérdései nyomán kiemeli továbbá, hogy a népi kultúrára ne, mint múzeumi tárgyra tekintsünk, hanem az váljon az életünk részévé. Ebben a közösség szerepe elengedhetetlen, hiszen sokan látják, majd keresik az alkotás vágyát, örömét, amit közösségben kaphatnak meg igazán. A nemezkészítés gyönyörűségéről is mesél, ami szintén a közös alkotás építő erejét szimbolizálja, amivel kapcsolatban megemlíti a népművészet közép-ázsiai népek életében betöltött szerepét is.
  
Szó esik a beszélgetésben a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnáziumban végzett munkáról, az iskola erejéről, kárpát-medencei szintű fontosságáról, a művészettel nevelés szerepéről, ahol a gyermek örömmel, szinte észrevétlenül tanul.
  
A Magyar Művészeti Akadémia regionális munkacsoportjának életével kapcsolatban Vetró Mihály elmondja: az összművészeti közösség egymásra épülve jött létre. Azért alakultak a munkacsoportok, hogy vidéken is kapjanak lehetőséget a művészek és a vidéki közönség is találkozhasson ezekkel a művészeti tevékenységekkel, amivel kapcsolatban a céljuk az, hogy a közönséget az alkotásba is be tudják vonni.
Határokon is átnyúlik a debreceni régió, hiszen Erdély és Kárpátalja is ide tartozik. A munkacsoport célja, hogy a jól működő programokat továbbfejlesszék, de és saját ötleteket is hozzanak. Kiemeli például a harminc éves kárpát-medencei betlehemes találkozó támogatását, ami az összmagyarság számára is kiemelten fontos, hagyománymegőrző misszió.
 
A teljes interjú itt tekinthető meg:
 
   
 Gazsó L. Ferenc kérdései nyomán kiemeli továbbá, hogy a népi kultúrára ne, mint múzeumi tárgyra tekintsünk, hanem az váljon az életünk részévé. Ebben a közösség szerepe elengedhetetlen, hiszen sokan látják, majd keresik az alkotás vágyát, örömét, amit közösségben kaphatnak meg igazán. A nemezkészítés gyönyörűségéről is mesél, ami szintén a közös alkotás építő erejét szimbolizálja, amivel kapcsolatban megemlíti a népművészet közép-ázsiai népek életében betöltött szerepét is.
Szó esik a beszélgetésben a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnáziumban végzett munkáról, az iskola erejéről, kárpát-medencei szintű fontosságáról, a művészettel nevelés szerepéről, ahol a gyermek örömmel, szinte észrevétlenül tanul.
A Magyar Művészeti Akadémia regionális munkacsoportjának életével kapcsolatban Vetró Mihály elmondja: az összművészeti közösség egymásra épülve jött létre. Azért alakultak a munkacsoportok, hogy vidéken is kapjanak lehetőséget a művészek és a vidéki közönség is találkozhasson ezekkel a művészeti tevékenységekkel, amivel kapcsolatban a céljuk az, hogy a közönséget az alkotásba is be tudják vonni.
Határokon is átnyúlik a debreceni régió, hiszen Erdély és Kárpátalja is ide tartozik. A munkacsoport célja, hogy a jól működő programokat továbbfejlesszék, de és saját ötleteket is hozzanak. Kiemeli például a harminc éves kárpát-medencei betlehemes találkozó támogatását, ami az összmagyarság számára is kiemelten fontos, hagyománymegőrző misszió.
A teljes interjú itt tekinthető meg:
 
  
  
 