A (cseh)szlovákiai magyar irodalom Kossuth-díjas alkotója novellistaként kezdte pályáját az 1970-es években. S bár novelláskötet volt első megjelent könyve is, a Hűtlenek (1979), az átütő sikert első regényeivel érte el (Éleslövészet, 1981; Galeri, 1982; Áttételek, 1985), melyekkel felzárkózott kora magyar prózájának az élvonalához. Az Összegyűjtött elbeszéléseket 2023-ban jelentette meg az MMA Kiadó.
Pályáját kezdetétől élénk közéleti érdeklődés jellemezte, s a változtatás, jobbítás szándéka olykor kemény vitákra és társadalmi szerepvállalásokra késztette, miközben alapvetően mindvégig sikerült megőriznie írói-alkotói autonómiáját, önállóságát, integritását. Úgy érezte, „abszurdisztáni" világban él – ennek felismerése, tudatosítása egész életművét, különösen naplóit, naplószerű feljegyzéseit meghatározta. A Naplók könyve 2024-ben jelent meg. Mindkét könyv szerkesztője Tóth László volt.
Már rögtön első regénye, az Éleslövészet (1981) megjelenése után számos interjú készült vele, melyek felkutatása még a jövő feladata lehet, nem beszélve széles körű szlovák nyelvű recepciója kapcsán a szlovákul, illetve könyvei idegen nyelvű kiadásai s azok külföldi bemutatói alkalmából a további nyelveken készültekről. Ezért az MMA Kiadó gondozásában megjelent válogatás csak a magyar nyelven megjelent interjúira korlátozódik, melyekkel viszont igyekeztek végigkövetni az életét és életműve egyes állomásait, szakaszait. Ugyanekkor kötetünk végére szerkesztették a szerint 2017-ben kezdett s a halála évében, 2018-ban befejezett, azóta előkerült önéletírását is, melyet özvegye, a hagyatékát gondozó Grendel Ágota által szerkesztett formában, kéziratként adnak közre. A kötetben olvasható interjúkat válogatta és az utószót írta Tóth László.  


A könyvet bemutató beszélgetésen Szentmártoni János kérdéseire válaszolva Grendel Ágota és Tóth László felidézte Gerendel Lajos pályakezdését is. Mint megtudtuk feleségével a pozsonyi egyetem magyar tanszékén ismerkedett meg és házasságuk első két évében katonai szolgálatát töltötte Grendel Lajos. „Kezdetben a konyhában írt, anyámnál laktunk. Hétvégén én siettem ki a gyerekkel, hogy nappal is írhasson, bár szeretett este írni, utána rockot és bluest hallgatni" – írta korábbi visszaemlékezésében Grendel Ágota. Elmondta, hogy megismerkedésükben és kapcsolatukban fontos szerepet játszott, hogy hasonló volt az érdeklődési körük. Kezdetben kézzel írta a történeteit és csak utána gépelte le őket egy régimódi írógépen. Eleinte a felesége olvasta először a novelláit, később azonban másokat kért meg ugyanerre. Nagy hatással volt rá a dél-amerikai irodalom. Ez azért érdekes, mert olyasvalaki, egy építész hallgató hívta fel a figyelmét erre a szerzői körre, akinek semmi köze nem volt az irodalmi élethez. Tőle kapta az első olvasmányokat, ő ajánlotta figyelmébe a latin-amerikai szerzőke. Halála előtt, a kórházban Julio Cortázar argentin szerző könyveit olvasta, míg teljesen meg nem bénult.


Tóth László hozzátette, hogy Grendel Lajost az amerikai dél valóságára William Faulkner regényei ébresztették rá, sok hasonlóságot látott Faulkner elnyomott hősei és a szlovákiai magyarság sorsában. Belső tartással viszonyult a (cseh)szlovákiai magyarokat ért elnyomáshoz. 1968-ban részt vett az akkor alakult önálló magyar ifjúsági szervezet munkájában. Az első megjelent publicisztikája is közéleti kérdésekkel foglalkozott. A közéleti mondanivalója azonban sohasem nehezedett rá a prózai műveire.
Grendel Lajos életéről és munkásságáról további részletek megtudhatók az MMA gondozásában megjelent Közelképek írókról című kismonográfia-sorozat róla szóló kötetéből, amelyet Elek Tibor írt.

Egy perccel rövidebb a nappal címmel Grendel Lajosról 2018-ban portréfilm készült az MMA megbízásából.


Fotó: MMA Kiadó / Benedek Zsolt