A két művész iránti rokonszenv nyomán találkozó vendégek Kubik Anna színművész tolmácsolásban hallhatták Orbán Viktor Ferencz Istvánnak írott levelét, amelyben a miniszterelnök hangsúlyozta: „azt hiszem a világ legboldogabb emberei azok, akiknek munkájuk a szenvedélyük is egyben, hiszen számukra nem léteznek szürke hétköznapok. Ön minden kétséget kizáróan eme szerencsések közé tartozik, nem hiába tartják pályatársai egy nagyon találó elnevezéssel élve, vasárnapi embernek. Arra pedig, hogy az élet és a művészi alkotás iránti szerelem milyen gazdag termést hozhat, a bizonyítékot az Ön – Miskolcról Tihanyon át Budapestig számos emblematikus, a világ legjelentősebb kortárs építészeti alkotásai között számon tartott épületet magában foglaló – életműve szolgáltatja. Köszönjük, hogy értékteremtő tervezői munkája mellett nemcsak a szakmai közéletben vállal szerepet, de a hagyományok átörökítésével a jövő építész nemzedékeinek kiemelkedő színvonalú képzését is szívügyének tekinti".


Ács Margit író, kritikus baráti hangvételű laudációjában egyszerre összegezte mindazt, ami az ő számára fontos és egy ilyen szép alkalomkor említésre méltó Kiss Anna és Ferencz István munkásságában. „Ismert tantétel: a tehetséget nem lehet megtanulni, azt az ember bölcsőjébe teszi a Fennvaló – mondta Ács Margit. –  Művésznek tehát születik az ember, a művésznek mégsincsen születésnapja. Hiszen a művészt a művei szülik világra, napról-napra, évről évre, Kiss Anna költő a tegnap írt versével is született még egy kicsit, ugyanakkor Ferencz István pedig évtizedekkel ezelőtt megalkotott épületeivel is kész volt már építőművészként, s azok ma is fémjelzik őt. A jó művek kortalanok, érvényesek minden időben, s ez a kivételesség létrehozójuknak, a művésznek is osztályrésze, legalábbis a kultúrtörténetben, mert persze eleven személyükkel ugyanúgy bánik az idő, mint bárki mással."
Emellett Ács Margit rámutatott a barátság hangsúlyos szerepére a most ünnepeltek esetében. Cáfolta a hiedelmet, miszerint idős korban már nem születnek barátságok. Párunkkal ugyanis így történt. Kollégájuk, Albert Gábor temetése után leültek egy pohár bort meginni a temető tövében, és ott kirobbant köztük a barátság.


A továbbiakban Dénes Eszter építész beszélgetett Ferencz Istvánnal, melynek során nemcsak az építészetről volt szó, hanem egyebek mellett a kenuzásról is. Miután Kubik Anna előadásában meghallgattuk Kiss Anna három versét Ács Margit kérdéseire válaszolva a költő beszélt írásainak archaikus és folklorisztikus alapvonásairól.


Az est végén Turi Attila elnök köszöntőjében kiemelte, hogy mindkét Kossuth-díjas művész életművében fontos alapállás az ősi hagyomány tisztelete és megőrzése, alkotásaikat a közösségért is végzik.
A beszélgetések és a köszöntések hangulatát híven egészítette ki a legendás tuvai torokénekes és világzenei együttes a Huun Huur Tu két lenyűgöző produkciója, amelyet filmfelvételről láthatott a közönség. A háznagy szerepét – Juhász Judit szóvivő távollétében – Szepesi Judit könyvtáros és Borbély László író töltötte be az ünnepi alkalmon.  
 
MMA