Jeles András filmrendező és Szekfű András filmtörténész beszélgetnek az 1979-ben forgatott A kis Valentino című filmről. Jeles András pályafutását végigkísérték a betiltások, filmjei elkészítése vagy bemutatása rendre ellehetetlenültek. A kis Valentino epizodikus szerkezetével és gyakran önreflektív játékosságával évekkel megelőzte a korát. Bikácsy Gergely filmtörténész így ír a filmről: „A semmi filmje: néha úgy látjuk, a nagybetűs semmié, máskor meg úgy, a semmik legkisebb porszemeié. Dokumentumfilm és hideglelős abszurd bohózat egyszerre. A hetvenes évek megrontott röntgen-átvilágítása, és a rontott röntgen nagy bajokat mutat. A magyar ürességben mászkál egy semmirekellő fiú, és a fejében nincs semmi. Senkinek nincs semmi a fejében, de legkevésbé a valóság valóságos, legkevésbé a valóság »fejében« – vagy »ölében« – van valami. Egyszer, a film vége felé a fiút pincérek csapják be és kergetik ki a balatoni vendéglőből. Utána a »Kis Valentino« hanyatt fekszik a Balaton vizén és az eget bámulja. Furcsa, érdekes fények és felhők. Tán ott van valami.”