Sára Sándor rendezői színre lépése után egy évtizeddel forgatta a 80 huszárt, amely az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc dicsőségesnek hírelt, ám tragikus mozzanatokban bővelkedő epizódjáról szólt. 
Paál Farkas és huszárszázada Lengyelországban állomásozik. Pesten kitör a forradalom, a hírre Korsós huszár megszökik. Elkapják, és a tábornok parancsára társainak kell nyilvánosan megvesszőzni. Ennek láttán fellázadnak a lengyelek, a magyarok melléjük állnak. Amikor az osztrák hadvezetés büntetésből Prágába toloncolná őket, a huszárok felesküsznek a hazatérésre. A küzdelmeket a hegyekkel, az időjárással, az éhséggel és az ellenséges túlerővel szemben csak néhányan élik túl, ám itthon a császári mészárszék várja őket.
Kiss Anna a filmben szereplő lovasvilágot így jellemzi: „vakmerőség, bajtársi hűség, huszárvágással megoldott helyzetek iskolája, s a jellemé. [...] Ez a film egy percre sem enged kívülállást.” – teszi hozzá.
Melyek a huszadik század legmaradandóbb, legemlékezetesebb magyar nagyjátékfilmjei? Sára Sándor, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja erre a kérdésre kereste a választ, amikor megszavaztatta a Film- és Fotóművészeti Tagozatot a számukra legértékesebb filmekről. Az 53 filmet nyolc tematikus blokkba sorolták, amelyeket az Uránia Nemzeti Filmszínház 2012. novemberétől filmklubban vetít hétfő esténként. Bővebben...