Zsigmond Dezső dokumentumfilm trilógiája három hendikepes ember történetét göngyölíti fel, akik mégis messze kimagaslanak kortársaik közül. Az anyagi, a testi lehetőségeik erősen korlátozottak ugyan, de a akaraterejükkel, emberi tartásukkal sokszorosan felülmúlják adottságaikat, és nemcsak magukat, de környezetüket is megváltoztatják. Az első film főszereplője Csukrán Mihály, az ország egyik legszegényebb részén élő rokkantnyugdíjas, aki a statisztikák által reménytelennek bélyegzett gyerekeket emel ki és lódít fel az élet ösvényére töretlen lelkesedéssel. S mindezt havi 53 ezer forint rokkantnyugdíjból, ténylegesen a saját szájától elvéve a falatot. Ő „A rákok királya", mivel mostanában már csak hátrafelé ugrókötelezve futja a maratont. Lírai film, hibátlan ritmussal, hol elbeszélve a realitást, hol pedig elképedve annak lehetetlenségén, az élet finom iróniáját nyújtva Dresch Mihály pontos és „filmérzékeny" keserédes zenéjére.