Herminamező árnyai
Zsigmond Dezső új dokumentumfilmjei
Két új, 2016-ban készült dokumentumfilm vetítését tartották a Dunatáj Alapítvány szervezésében a volt Vörösmarty moziban. Zsigmond Dezső harminc év alatt már több mint kétszáz filmet forgatott többnyire szegény sorsú, de tiszta emberekről. Témáinak egy részét a Székelyföldön, Csíkban, a Gyimesekben vagy Moldvában lelte fel: most ezekre a helyszínekre látogatott vissza, korábbi szereplőihez, hogy megmutassa, mi lett velük, hogyan alakult sorsuk. Másik, történelmi alapokon nyugvó, de kriminalisztikai-igazságügyi filmjében a Tisza István-gyilkosság körülményeit, mikéntjét próbálja rekonstruálni – egy olyan gyilkosságét, amely több szempontból is meghatározó lenyomata a 20. századi magyar történelemnek.
Két új, 2016-ban készült dokumentumfilm vetítését tartották a Dunatáj Alapítvány szervezésében a volt Vörösmarty moziban. Zsigmond Dezső harminc év alatt már több mint kétszáz filmet forgatott többnyire szegény sorsú, de tiszta emberekről. Témáinak egy részét a Székelyföldön, Csíkban, a Gyimesekben vagy Moldvában lelte fel: most ezekre a helyszínekre látogatott vissza, korábbi szereplőihez, hogy megmutassa, mi lett velük, hogyan alakult sorsuk. Másik, történelmi alapokon nyugvó, de kriminalisztikai-igazságügyi filmjében a Tisza István-gyilkosság körülményeit, mikéntjét próbálja rekonstruálni – egy olyan gyilkosságét, amely több szempontból is meghatározó lenyomata a 20. századi magyar történelemnek.
Sorsok könyve
Krónikák Patakországból
„Szeretnék egy képzelt erdélyi faluról filmet készíteni. Egy olyan faluról, amelynek utcái, házai, patakjai és hegyei, temploma és kocsmája – akárcsak maguk a falusiak –, mind-mind valóságosak. Ez a »virtuális« falu és benne a falusiak több falu és táj nagyon is létező részleteiből, Erdély különböző vidékein megismert emberekből és családokból állna, többnyire olyanokból, akiket régóta ismerünk és sorsukat filmre írtuk, illetve írjuk. E falu krónikáját az ő sorsuk írja, a velük történteket szinte a sorsuk könyvéből másoljuk át forgatókönyvünkbe" – fogalmazta meg a film szándékát a rendező-forgatókönyvíró Zsigmond Dezső.
A Sorsok könyve tehát egy képzeletbeli, virtuális erdélyi falu krónikája, valóságos szereplőkkel és helyszínekkel. Zsigmond Dezső filmjében az Aranykalyiba, a Csigavár, a Józsi nővér és a sárga bicikli, az Óperenciás tengeren is túl, valamint a Gyimesi borbély című dokumentumfilmek hősei egy faluban élnek és sorsaik keresztezik egymást. Megtudhatjuk, mi történt egykor és azóta velük.
A történet keretét a magát az esztenán az állatok közt, a kalyibában otthon érző Karácsony Emil sorsa adja, akinek ugyanúgy telnek napjai, mint gyerekkorában. Eközben vannak, akik az Óperenciás tengeren – sőt óceánon – túl élnek, mások örökre elmentek Patakországból, mint a borbély lánya, vagy Józsi nővér is, aki már csak a túlvilágról segít a fogfájósokon. Terézke pedig tíz éve fonja sorsát Karcsikával…
Herminamező árnyai
Tisza István miniszterelnök meggyilkolásáról
1918. október 31-én a herminamezei Róheim-villában meggyilkolták gróf Tiszta Istvánt, a Magyar Királyság kétszeres miniszterelnökét. A végig érdekfeszítő, oknyomozó történelmi krimi köntösébe bújtatott ismeretterjesztő film dr. Csere Péter jogász, a gyilkosság körülményeit feltáró könyvét (Gróf Tisza István meggyilkolása, Unicus Kiadó, 2013) használja alapul, amely szerint Tisza István meggyilkolása nem spontán akció, hanem előre eltervezett politikai bűntett volt.
A filmből megtudjuk, kik voltak az elkövetők, hogyan adták le a lövéseket. Az 50 perces alkotás kifejezetten a gyilkosságra fókuszál, de megszólalnak benne történészek és a Tisza család élő leszármazottai is.
A filmek produkciós vezetője Buglya Sándor volt, narrátorként Mécs Károly színművész is közreműködött. A filmek a Magyar Média Mecenatúra program Ember Judit dokumentumfilmes pályázatának, valamint Kollányi Ágoston pályázatának támogatásából valósultak meg. A filmeket a Duna World csatorna is műsorára tűzi.
Zsigmond Dezsővel hosszabb interjút közöl a Magyar Művészeti Akadémia 2015-ös évkönyve (130–133. oldal), mely a linkre kattintva megnyitható. A Magyar Nemzet tavalyi interjúját itt olvashatják.
Krónikák Patakországból
„Szeretnék egy képzelt erdélyi faluról filmet készíteni. Egy olyan faluról, amelynek utcái, házai, patakjai és hegyei, temploma és kocsmája – akárcsak maguk a falusiak –, mind-mind valóságosak. Ez a »virtuális« falu és benne a falusiak több falu és táj nagyon is létező részleteiből, Erdély különböző vidékein megismert emberekből és családokból állna, többnyire olyanokból, akiket régóta ismerünk és sorsukat filmre írtuk, illetve írjuk. E falu krónikáját az ő sorsuk írja, a velük történteket szinte a sorsuk könyvéből másoljuk át forgatókönyvünkbe" – fogalmazta meg a film szándékát a rendező-forgatókönyvíró Zsigmond Dezső.
A Sorsok könyve tehát egy képzeletbeli, virtuális erdélyi falu krónikája, valóságos szereplőkkel és helyszínekkel. Zsigmond Dezső filmjében az Aranykalyiba, a Csigavár, a Józsi nővér és a sárga bicikli, az Óperenciás tengeren is túl, valamint a Gyimesi borbély című dokumentumfilmek hősei egy faluban élnek és sorsaik keresztezik egymást. Megtudhatjuk, mi történt egykor és azóta velük.
A történet keretét a magát az esztenán az állatok közt, a kalyibában otthon érző Karácsony Emil sorsa adja, akinek ugyanúgy telnek napjai, mint gyerekkorában. Eközben vannak, akik az Óperenciás tengeren – sőt óceánon – túl élnek, mások örökre elmentek Patakországból, mint a borbély lánya, vagy Józsi nővér is, aki már csak a túlvilágról segít a fogfájósokon. Terézke pedig tíz éve fonja sorsát Karcsikával…
Herminamező árnyai
Tisza István miniszterelnök meggyilkolásáról
1918. október 31-én a herminamezei Róheim-villában meggyilkolták gróf Tiszta Istvánt, a Magyar Királyság kétszeres miniszterelnökét. A végig érdekfeszítő, oknyomozó történelmi krimi köntösébe bújtatott ismeretterjesztő film dr. Csere Péter jogász, a gyilkosság körülményeit feltáró könyvét (Gróf Tisza István meggyilkolása, Unicus Kiadó, 2013) használja alapul, amely szerint Tisza István meggyilkolása nem spontán akció, hanem előre eltervezett politikai bűntett volt.
A filmből megtudjuk, kik voltak az elkövetők, hogyan adták le a lövéseket. Az 50 perces alkotás kifejezetten a gyilkosságra fókuszál, de megszólalnak benne történészek és a Tisza család élő leszármazottai is.
A filmek produkciós vezetője Buglya Sándor volt, narrátorként Mécs Károly színművész is közreműködött. A filmek a Magyar Média Mecenatúra program Ember Judit dokumentumfilmes pályázatának, valamint Kollányi Ágoston pályázatának támogatásából valósultak meg. A filmeket a Duna World csatorna is műsorára tűzi.
Zsigmond Dezsővel hosszabb interjút közöl a Magyar Művészeti Akadémia 2015-ös évkönyve (130–133. oldal), mely a linkre kattintva megnyitható. A Magyar Nemzet tavalyi interjúját itt olvashatják.
