Megnyílt Szunyoghy András Anatómia című tárlata a Műcsarnokban
„Rajzai a sok-sok nyelvre lefordított könyveiben tanítanak leginkább"
Szunyoghy András grafikusművész több évtizedes munkásságával a hazai és nemzetközi vizuális kultúra egyik sajátos és elismert alakjává vált. A Műcsarnokban július 10-én megnyílt Anatómia című tárlata átfogó képet nyújt sokrétű pályájáról, bemutatva a réz- és linómetszés technikáiban való jártasságát, az emberi és állati test anatómiai ábrázolására épülő műveit, valamint azokat az oktatási segédeszközöket és rajzokat, amelyek tanári és könyvkiadói tevékenységének is szerves részét képezik.
Szunyoghy András grafikusművész több évtizedes munkásságával a hazai és nemzetközi vizuális kultúra egyik sajátos és elismert alakjává vált. A Műcsarnokban július 10-én megnyílt Anatómia című tárlata átfogó képet nyújt sokrétű pályájáról, bemutatva a réz- és linómetszés technikáiban való jártasságát, az emberi és állati test anatómiai ábrázolására épülő műveit, valamint azokat az oktatási segédeszközöket és rajzokat, amelyek tanári és könyvkiadói tevékenységének is szerves részét képezik.
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora ezekkel a gondolatokkal ajánlja az érdeklődök figyelmébe a grafikusművész most megtekinthető munkáit.
„Szunyoghy nemzetközi ismertségét elsősorban anatómiai tárgyú könyveinek köszönheti, amelyek generációk számára nyújtanak alapot a rajzi megfigyelés és az anatómiai látásmód elsajátításához. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le – a nagy világnyelveken túl olyanokra is, mint a japán, kínai, koreai, török, román vagy litván –, és ma is használják Mexikótól Japánig, Kanadától Kínáig. Tárlatunkon a sokszorosító grafika, az anatómiai ábrázolás, a rajzpedagógia és az ismeretterjesztés egymást kiegészítő területein és eszközrendszerén keresztül rajzolódik ki a következetes és gazdag életút néhány alapvonása. A bemutatott művek, tárgyak és könyvek nemcsak a technikai tudás és képi gondolkodás rétegeit, hanem egy sajátos szemléleti állandóságot is érzékeltetnek."
Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője a kiállítás megnyitóján mondott köszöntőjében kiemelte, hogy Szunyoghy András anatómiájával saját útján jár. „A halál felől közelít a kép felé. Állati csontvázakat, bennük a néhai repülni tudás képességét is vizsgálja, csodálja. Mentené azokat az enyészettől. Preparátorként újra összeépíti a csontokat, rakja össze a madarak testét és színpompás tollazatát. Stúdium-e ehhez a rajz és festés vagy éppen fordítva: az anatómiai munka a stúdium a művészeti alkotáshoz? – nem tudom, de nagyra tartom. Ha így, ha úgy – Szunyoghy András a szó nemes értelmében a művészeti anatómia megszállottja."
Turi Attila, az MMA elnöke beszédében emlékeztetett az alkotó rajzoló mivoltára is: „Építészként magam is rajzoló ember vagyok; kihegyezem a ceruzát, és ugyanaz a gyermekkorból eredő, elmélyült kíváncsiság hajt, mint Andrást: megismerni a dolgok részleteit, a vázát, a felépítését, kifürkészni valahogyan a természet csodáit. Abban is biztos vagyok, hogy ugyanazt keressük: a teremtett világban próbáljuk felismerni a Teremtőt. Az Alkotót, akinek a műveit mi emberek másoljuk, de a gondolataihoz nem érünk föl."
Felidézte azt is, hogy Makovecz Imre miképpen fogalmazta meg ezt: „Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.""
Hozzátette, hogy Szunyoghy rajzai a sok-sok nyelvre lefordított könyveiben tanítanak leginkább. Mert rajzai úgy készülnek, hogy megtanítsák a legfontosabbat: megtanítanak látni. „Ráirányítják a tekintetünket olyan rejtett dolgokra, amelyekre manapság akkor sincs szemünk, ha egyébként színes képekkel vagy felvételekkel van túlzsúfolva a világunk. A teremtett világunk szépségét, harmóniáját, a Teremtő által alkotott élővilágot ismerhetjük meg általuk."
Szemadám György képzőművész megnyitóbeszédében az alkotó életútjának fontos állomásaira is kitért. „Szunyoghy András a csak rá jellemző akkurátus szorgalommal állt neki a maga választotta útra való felkészülésnek. 1964 és 1965 között nagyemlős-preparátor tanuló volt a Magyar Természettudományi Múzeumban,1969-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1971 és -73 között a Magyar Pénzjegynyomdában tanult rézmetszést.
Műveivel a különböző sokszorosított grafikai eljárások szinte mindegyikét felmutatva, díjak sokaságát nyerte el, amelyek közül én az 1995-ben neki ítélt Az Év Bélyegtervezője díjat tartom legtöbbre, amelyet Páva-, illetve Ősállatok sorozata mellett a rézmetszésű bélyegeiért kapott.
1989-től, ahogy mondani szokták: nyugalomba vonulásáig (egy fenét van ő nyugton!) a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, 1996-tól 2002-ig pedig a Magyar Iparművészeti Egyetem tanára volt, de eközben különböző képzőművészeti köröket is vezetett."
A rajzolni tanító és anatómiai könyvek mesterének nevezte a grafikusművészt. Utóbbiakat a főműveinek tartja.
„A legkülönfélébb lények anatómiájának tökéletes ismerete ugyanis egy olyan kutatómunkára utal, ami imponáló, s nem különben imponálóan magabiztosak és invenciózusak azok a rajzok is, amelyek nem pusztán illusztrációi a szövegnek, hanem igényes önálló grafikákként is megállják a helyüket – mondta Szemadám György. – Azt hiszem, hogy A ló művészeti anatómiája volt az első állat-anatómia könyve, amit rajzokkal díszített dedikációval megkaptam tőle, és bizony nagyon elcsodálkoztam rajta, miközben tisztelettel adózva az alkotónak, lapozgattam, s közben azt mondtam magamban, hogy íme, itt van valaki, aki még Barcsay Jenő – a maga idejében nagy tiszteletet kiváltó, több generáció számára tankönyvként forgatott – művészi anatómiájához képest is méltó könyvet tudott letenni az asztalra. Ki hitte volna ezt ezekben a posztmodern, újdebil időkben!"
Szunyoghy András 1982 óta sorra jelentette meg állat-anatómia könyveit, de azokat megelőzve megalkotta még többek között a Rajz-ABC-t, a Kis művészeti anatómiát, Az ember művészeti anatómiáját, a Portré és kézrajzolás című munkáját, illetve az MMA Kiadó által kiadott, legutóbbi, ez évben megjelent, Dr. Sós Endrével együtt jegyzett könyvről, aminek a címe: Madarak.
Rockenbauer Zoltán művészettörténész kurátor július 12-én, szombaton tart tárlatvezetést a Műcsarnokban. Az Anatómia című tárlat október 19-ig tekinthető meg.
„Szunyoghy nemzetközi ismertségét elsősorban anatómiai tárgyú könyveinek köszönheti, amelyek generációk számára nyújtanak alapot a rajzi megfigyelés és az anatómiai látásmód elsajátításához. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le – a nagy világnyelveken túl olyanokra is, mint a japán, kínai, koreai, török, román vagy litván –, és ma is használják Mexikótól Japánig, Kanadától Kínáig. Tárlatunkon a sokszorosító grafika, az anatómiai ábrázolás, a rajzpedagógia és az ismeretterjesztés egymást kiegészítő területein és eszközrendszerén keresztül rajzolódik ki a következetes és gazdag életút néhány alapvonása. A bemutatott művek, tárgyak és könyvek nemcsak a technikai tudás és képi gondolkodás rétegeit, hanem egy sajátos szemléleti állandóságot is érzékeltetnek."
Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője a kiállítás megnyitóján mondott köszöntőjében kiemelte, hogy Szunyoghy András anatómiájával saját útján jár. „A halál felől közelít a kép felé. Állati csontvázakat, bennük a néhai repülni tudás képességét is vizsgálja, csodálja. Mentené azokat az enyészettől. Preparátorként újra összeépíti a csontokat, rakja össze a madarak testét és színpompás tollazatát. Stúdium-e ehhez a rajz és festés vagy éppen fordítva: az anatómiai munka a stúdium a művészeti alkotáshoz? – nem tudom, de nagyra tartom. Ha így, ha úgy – Szunyoghy András a szó nemes értelmében a művészeti anatómia megszállottja."
Turi Attila, az MMA elnöke beszédében emlékeztetett az alkotó rajzoló mivoltára is: „Építészként magam is rajzoló ember vagyok; kihegyezem a ceruzát, és ugyanaz a gyermekkorból eredő, elmélyült kíváncsiság hajt, mint Andrást: megismerni a dolgok részleteit, a vázát, a felépítését, kifürkészni valahogyan a természet csodáit. Abban is biztos vagyok, hogy ugyanazt keressük: a teremtett világban próbáljuk felismerni a Teremtőt. Az Alkotót, akinek a műveit mi emberek másoljuk, de a gondolataihoz nem érünk föl."
Felidézte azt is, hogy Makovecz Imre miképpen fogalmazta meg ezt: „Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.""
Hozzátette, hogy Szunyoghy rajzai a sok-sok nyelvre lefordított könyveiben tanítanak leginkább. Mert rajzai úgy készülnek, hogy megtanítsák a legfontosabbat: megtanítanak látni. „Ráirányítják a tekintetünket olyan rejtett dolgokra, amelyekre manapság akkor sincs szemünk, ha egyébként színes képekkel vagy felvételekkel van túlzsúfolva a világunk. A teremtett világunk szépségét, harmóniáját, a Teremtő által alkotott élővilágot ismerhetjük meg általuk."
Szemadám György képzőművész megnyitóbeszédében az alkotó életútjának fontos állomásaira is kitért. „Szunyoghy András a csak rá jellemző akkurátus szorgalommal állt neki a maga választotta útra való felkészülésnek. 1964 és 1965 között nagyemlős-preparátor tanuló volt a Magyar Természettudományi Múzeumban,1969-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1971 és -73 között a Magyar Pénzjegynyomdában tanult rézmetszést.
Műveivel a különböző sokszorosított grafikai eljárások szinte mindegyikét felmutatva, díjak sokaságát nyerte el, amelyek közül én az 1995-ben neki ítélt Az Év Bélyegtervezője díjat tartom legtöbbre, amelyet Páva-, illetve Ősállatok sorozata mellett a rézmetszésű bélyegeiért kapott.
1989-től, ahogy mondani szokták: nyugalomba vonulásáig (egy fenét van ő nyugton!) a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, 1996-tól 2002-ig pedig a Magyar Iparművészeti Egyetem tanára volt, de eközben különböző képzőművészeti köröket is vezetett."
A rajzolni tanító és anatómiai könyvek mesterének nevezte a grafikusművészt. Utóbbiakat a főműveinek tartja.
„A legkülönfélébb lények anatómiájának tökéletes ismerete ugyanis egy olyan kutatómunkára utal, ami imponáló, s nem különben imponálóan magabiztosak és invenciózusak azok a rajzok is, amelyek nem pusztán illusztrációi a szövegnek, hanem igényes önálló grafikákként is megállják a helyüket – mondta Szemadám György. – Azt hiszem, hogy A ló művészeti anatómiája volt az első állat-anatómia könyve, amit rajzokkal díszített dedikációval megkaptam tőle, és bizony nagyon elcsodálkoztam rajta, miközben tisztelettel adózva az alkotónak, lapozgattam, s közben azt mondtam magamban, hogy íme, itt van valaki, aki még Barcsay Jenő – a maga idejében nagy tiszteletet kiváltó, több generáció számára tankönyvként forgatott – művészi anatómiájához képest is méltó könyvet tudott letenni az asztalra. Ki hitte volna ezt ezekben a posztmodern, újdebil időkben!"
Szunyoghy András 1982 óta sorra jelentette meg állat-anatómia könyveit, de azokat megelőzve megalkotta még többek között a Rajz-ABC-t, a Kis művészeti anatómiát, Az ember művészeti anatómiáját, a Portré és kézrajzolás című munkáját, illetve az MMA Kiadó által kiadott, legutóbbi, ez évben megjelent, Dr. Sós Endrével együtt jegyzett könyvről, aminek a címe: Madarak.
Rockenbauer Zoltán művészettörténész kurátor július 12-én, szombaton tart tárlatvezetést a Műcsarnokban. Az Anatómia című tárlat október 19-ig tekinthető meg.