Összeállítás Mészöly Miklós, Weöres Sándor, Illyés Gyula és Székely János műveiből
A Magyar Művészeti Akadémia felkérésére Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője Mészöly Miklós Az ablakmosó, Weöres Sándor A kétfejű fenevad, Illyés Gyula Kegyenc és Székely János Caligula helytartója című műveiből állított össze egy estét Tribunusok és költők címmel.
A hatalom és az annak alávetett ember viszonyát faggató darabok részleteinek előadása között a szerkesztő moderátorként is közreműködött október 26-án a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon. A Békéscsabai Jókai Színház művészeinek közreműködésével létrejött előadást Tege Antal rendezte.
A hatvanas, hetvenes években dráma és a színház a nyilvánosság talán legfontosabb műfaja és színtere volt, s ezáltal a nemzeti önismeret egyik legfontosabb színtere is – nem véletlenül tartották annyira ellenőrzés alatt. A többek között a szabad véleménynyilvánítástól is megfosztott olvasó, illetve néző a zsarnokság, a hatalomnak való kiszolgáltatottság, a szabadsághiányos létezés drámai szituációiban előszeretettel kereste az aktuális politikai üzeneteket.
Mészöly „ablakmosó"-ját, Tüskés Tibor közölte a Jelenkorban, a darabot 1963-ban Miskolcon, majd több helyen bemutatták. Weöres Kétfejű fenevad című drámája Pécsett Szőke István rendezésében a hetvenes években ugyancsak emlékezetes élmény maradt. A Caligula helytartója a hatvanas évek kolozsvári bemutatója után 1978-ban Harag György rendezésében keltett nagy visszhangot Gyulán, a pécsi nyári színházban, és sok más helyütt. Illyés Kegyenc átiratát 1963-ban közölte a Kortárs, egy év múlva bemutatták Párizsban, a magyar hatalmi elit jelenlétében és hangos ünneplésével. Majd 1968-ban Vámos László rendezte Budapesten, sőt, tévéjáték is készült belőle, sok millió ember örömére.
A Pesti Vigadóban színpadra állított művek rendezője, Tege Antal szerint négy különböző szerző, négy teljesen különböző műve az összeállítás. A cél az volt, hogy egységes előadás szülessen.
„Jómagam csak olvasmányaimból tudok a kor színházi világáról. Aczélról, a helyi megbízottról, a feljelentgető kollégákról. Számomra az volt a kihívás, hogy egy térbe, egy jelmezvilágba, egy időbe hozni a darabokat. Badarság lenne megpróbálni egy-egy jelenetbe belesűríteni az egész darab mondanivalóját, igazságát. Részleteket mutatunk darabokból, egységesen, mai gondolatokkal. A színésznek ma is egy faladata van, ahogy régen is egy volt: játszani. Az írónak az, hogy szabadon közölhesse a gondolatait! Adjunk hálát, hogy azt játszhatunk, amit szeretnénk, és soha ne jöjjön vissza olyan kor, amelyben megmondják az arra kinevezettek, hogy mit játsszunk!" – vallotta Tege Antal.
Az összeállítás szerepeit a Jókai Színház művészei, Komáromi Anett, Köböl Lilla, Czitor Attila, Gulyás Attila, Jancsik Ferenc, Katkó Ferenc és Mészáros Mihály játszották.
Forrás: Jókai Színház / MMA
A hatvanas, hetvenes években dráma és a színház a nyilvánosság talán legfontosabb műfaja és színtere volt, s ezáltal a nemzeti önismeret egyik legfontosabb színtere is – nem véletlenül tartották annyira ellenőrzés alatt. A többek között a szabad véleménynyilvánítástól is megfosztott olvasó, illetve néző a zsarnokság, a hatalomnak való kiszolgáltatottság, a szabadsághiányos létezés drámai szituációiban előszeretettel kereste az aktuális politikai üzeneteket.
Mészöly „ablakmosó"-ját, Tüskés Tibor közölte a Jelenkorban, a darabot 1963-ban Miskolcon, majd több helyen bemutatták. Weöres Kétfejű fenevad című drámája Pécsett Szőke István rendezésében a hetvenes években ugyancsak emlékezetes élmény maradt. A Caligula helytartója a hatvanas évek kolozsvári bemutatója után 1978-ban Harag György rendezésében keltett nagy visszhangot Gyulán, a pécsi nyári színházban, és sok más helyütt. Illyés Kegyenc átiratát 1963-ban közölte a Kortárs, egy év múlva bemutatták Párizsban, a magyar hatalmi elit jelenlétében és hangos ünneplésével. Majd 1968-ban Vámos László rendezte Budapesten, sőt, tévéjáték is készült belőle, sok millió ember örömére.
A Pesti Vigadóban színpadra állított művek rendezője, Tege Antal szerint négy különböző szerző, négy teljesen különböző műve az összeállítás. A cél az volt, hogy egységes előadás szülessen.
„Jómagam csak olvasmányaimból tudok a kor színházi világáról. Aczélról, a helyi megbízottról, a feljelentgető kollégákról. Számomra az volt a kihívás, hogy egy térbe, egy jelmezvilágba, egy időbe hozni a darabokat. Badarság lenne megpróbálni egy-egy jelenetbe belesűríteni az egész darab mondanivalóját, igazságát. Részleteket mutatunk darabokból, egységesen, mai gondolatokkal. A színésznek ma is egy faladata van, ahogy régen is egy volt: játszani. Az írónak az, hogy szabadon közölhesse a gondolatait! Adjunk hálát, hogy azt játszhatunk, amit szeretnénk, és soha ne jöjjön vissza olyan kor, amelyben megmondják az arra kinevezettek, hogy mit játsszunk!" – vallotta Tege Antal.
Az összeállítás szerepeit a Jókai Színház művészei, Komáromi Anett, Köböl Lilla, Czitor Attila, Gulyás Attila, Jancsik Ferenc, Katkó Ferenc és Mészáros Mihály játszották.
Forrás: Jókai Színház / MMA
