A Filmregény a Budapesti Iskola egyik legfontosabb filmjévé vált az idővel. Dárday előző filmjéhez, a Jutalomutazáshoz képest ez a munka sokkal inkább épített a szabad, improvizatív dramaturgiára. Muhi Klára így ír a Filmregényről: "A Filmregényben – a Budapesti Iskola e korszakos darabjában – sajátos módon az elkészült film az egyetlen bizonyíték arra, hogy a »szabadság« szónak tán mégis volt jelentése, kontextusa e korban. (S persze valamennyi szellemi teljesítmény, ami akkor e »nemszabadságot« pontosan és hitelesen ábrázolta.) Mert közel harminc év távlatából – a mozgóképek teljes valóságvesztésének korában – tulajdonképpen megrázóbb látni, mint annak idején, ahogyan a játék- és dokumentumfilmes módszerek okos-szabad (!) társítása nyomán ott lüktet-alakul a vásznon a korabeli magyar »valóvilág«. Házasság, válás, »útban a gyerek«, »nyaralunk«, új állás, régi szerető – mindez pőrén, sokszor »real time«-ban, amatőr szereplőkkel, hosszan kitartott közelikben, lemondva a zene hangsúlyteremtő, hangulatfestő funkcióiról. Papp Ferenc és Koltai Lajos kamerája szinte csak az arcokra kíváncsi, s miközben látszólag nagyon ráér, mindvégig a lényegre tart – kétszázhetven percen keresztül." www.magyar.film.hu