Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség

Megemlékezés Visegrádon Nagy László születésének századik évfordulóján
 
A visegrádi Mogyoró-hegyre, Nagy László székéhez „zarándokoltak" a költő századik születésnapján, július 17-én a Magyar Művészeti Akadémia tagjai és az MMA Titkárságának képviselői. Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia alapító örökös elnöke és Péterfy László akadémikus megrendelésére készült alkotásnál emlékezett a köztestület Nagy László költőre Turi Attila elnök, Rátóti Zoltán alelnök és Richly Gábor főtitkár vezetésével.
 
A bensőséges rendezvényen az MMA tagjai közül Buglya Sándor, az elnökség tagja; Vári Fábián László, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője; Csernyus Lőrinc; Balázs Mihály; Kovács István; Szentmártoni János és Szegő György vett részt.
 
A megemlékezésen a költő szellemiségét megidézve Rátóti Zoltán színművész olvasta fel Nagy László „A küldetés" című művét, melyben a költő az alkotó és közönsége egymásra utaltságáról szól:
„Félszárnyú madár a költészet, ha nincs közönsége. Ezt alázattal mondom, de kihívó meggyőződéssel állítom, hogy költészet nélkül nem jut el az ember az eszményi jövőbe, amiről nemcsak a költők álmodoznak. Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség."
Majd az MMA alelnöke a Csodafiú szarvas című versét olvasta fel.
Ezután a résztvevők a költőfejedelem centenáriumi születésnapján Nagy László székénél elhelyezték a Magyar Művészeti Akadémia koszorúját.
Ezután Vári Fábián László író, költő pedig a Gyümölcsoltó című versből fakadó gondolatait adta át írásban az emlékezőknek, majd Nagy Borbála Réka, a néhai költő unokájának üdvözletét is tolmácsolták számukra.
Nagy László széke
A szarvasagancsok között látható hold szimbólumait megidéző alkotáson az egyik oldalon Szécsi Margitnak -Nagy László feleségének- a költőhöz címzett Vágyakozás című verse látható. A másik oldalán pedig az alkotónak Makovecz Imrének a székbe faragott alábbi mondatai olvashatók:
"Itt századokon át összedobált kövekből épült a néhai parasztság mezsgyéje. Ami ezen a világon járhatatlan és át nem látható, mint ez a régi mezsgye is, az a te világodban fényes lépcső és világos. Ami itt elválasztó határ, ott összeköt és mindenkié. Ha feljön a Hold, s te könnyű lábakon a fényes lépcsőkön feljössz ide, s itt pihensz meg, ezen a széken, látod, hogy elhagytad a járhatatlan utakat, hogy néped nyugodt, nem felejti halottait, és vár."


 
July 25, 2025