Irodalom
Aki a kicsiben is meglátja a nagyképet
L. Simon László, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a kulturális élet megkerülhetetlen alakja. A legfontosabb erénye talán az, hogy jelen van a korban, amelyben él, így idejekorán felismeri a sokszor búvópatakként megjelenő, de meglepően hamar folyammá duzzadó, és akkor már kényszerítő erővel bíró tendenciákat. Vele beszélgettünk nemrégiben kapott kitüntetései, valamint miniszteri biztosi kinevezése kapcsán.

Drámaíró és anyanyelv
Beszélgetés Szakonyi Károllyal
Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a nemzet művésze alkotói alapállása alig változott bemutatkozó művei a Középütt vannak a felhők (1961), a Túl a városon (1964), az Életem, Zsóka (1964) megjelenése óta. Regényei, hangjátékai, drámái és televíziós munkáinak aktualitása, különösen a szinte állandóan felújított Adáshibáé (1970) azért sem évül el, mert nemcsak kivételes érzéke van esendőségünk, hibáink, bűneink észrevételéhez, hanem meg is tudja írni azokat. Mondanivalóját még őszintébbé teszi, hogy néha egy-egy dialógusa felkelti a gyanút: nemcsak közelről ismeri, hanem személyesen is megélte azt a drámát, amiről hőseit beszélteti.
Nagy Lászlóra emlékeztek 100. születésnapján Iszkázon
A költőfejedelem Nagy László századik születésnapját ünnepelték tisztelői a Somló hegy lábánál található Iszkázon, a szülői ház kertjében. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejött eseményen a többszáz jelenlévő irodalombarát között jelen voltak az MMA tagjai Ács Margit, Császár Angela, L. Simon László, Tóth Erzsébet, Zalán Tibor, valamit a rendezvény „lelke és motorja" Nagy Borbála Réka a költő unokája.

Felavatták Nagy László költő szobrát a Hungarikum Ligetben
Felavatták Nagy László szobrát a költő születésének centenáriuma alkalmából a Hungarikum Ligetben, Lakiteleken július 4-én. Ebből az alkalomból Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke arról is beszélt, hogy a száz éve született Nagy László költészete, tartása, stílusa, embersége hatására született meg bennük a remény, hogy így is lehet élni, alkotni és megjelenni a közéletben, a nemzetpolitikában, hiszen Illyés Gyula gondolatai szerint „a legfőbb bátorság a remény" – tette hozzá.

Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet ünnepélyes keretek között június 19-én adtak át a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Derű és remény
Czakó Gáborra emlékeztek
Czakó Gábor Kossuth-díjas íróra, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjára a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjára emlékeztek június 17-én A Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében. A beszélgetésen a nyolcvanas-kilencvenes évek, régi Mozgó Világ és az Igen katolikus folyóirat szellemi világát felidézve, ezen keresztül emlékezett a legendás prózaíróra, nyelvrégészre, televíziós személyiségre Alexa Károly író, irodalomtörténész, Kulin Ferenc irodalomtörténész és Szikora József újságíró, a Katolikus Rádió főszerkesztője és Radics Péter a DIA szerkesztője.