Takács Bence, Hűvösvölgyi Ildikó, Vári Fábián László és Mezey Katalin
A lélek gyámolításra szorul
Irodalmi antológia bemutatása
„…időmértéket hord a szél…" címmel jelent meg az MMA Irodalmi Tagozatának antológiája, amelyet az akadémia székházában mutattak be október 16-án. A nyáron megjelent elegáns kiállítású kötet anyagát – és a bemutató esten megszólaló művek sorát – Mezey Katalin Kossuth-díjas költő és Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, az Irodalmi Tagozat vezetője állította össze. A szerzők életrajza Hafner Zoltán munkáját dicséri. Az elhangzó lírai és prózai alkotások Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész tolmácsolásában keltek életre.
„…időmértéket hord a szél…" címmel jelent meg az MMA Irodalmi Tagozatának antológiája, amelyet az akadémia székházában mutattak be október 16-án. A nyáron megjelent elegáns kiállítású kötet anyagát – és a bemutató esten megszólaló művek sorát – Mezey Katalin Kossuth-díjas költő és Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, az Irodalmi Tagozat vezetője állította össze. A szerzők életrajza Hafner Zoltán munkáját dicséri. Az elhangzó lírai és prózai alkotások Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész tolmácsolásában keltek életre.
Az est bevezetéseként Dresch Mihály Kossuth-díjas muzsikus adta meg a hangot – hangulatot –, ahogyan Vári Fábián László fogalmazott: „a lélek egyfajta megszólalását". A kötetben az Irodalmi Tagozat valamennyi – negyvennégy – akadémikus tagjának verseivel, illetve prózájával találkozhat az olvasó. Az Élő folyóirat sorozat negyedik alkalommal jelentkezett az idei évben. Annál fontosabb ez, mivel – mint Mezey Katalin hangsúlyozta – az Irodalmi Tagozatnak nincsenek olyan nyilvános megmutatkozási lehetőségei, mint a többi tagozatnak a Műcsarnokban, az éves Nemzeti Szalonok alkalmával.
A kötet címe: „…időmértéket hord a szél…", Kiss Annától származó verssor, „és ez máris sejteti, hogy az antológiában szereplő negyvennégy szerző többsége költő – mondta bevezetőjében Vári Fábián László. – Tudjuk azonban, hogy a jó olvasó szemében a próza mesterei szintén költők, a prózaművészet költői, és hogyha az alkotók Móra Ferenc-i, Móricz Zsigmond-i, Németh László-i és most már teljes meggyőződéssel mondhatom, Szilágyi István-i magasságokba és minőségbe képesek emelni történeteiket, akkor mindenképpen költők."
Fájó szívvel emlékeztek meg az est résztvevői arról a négy akadémikusról, akik már nem élhették meg a könyv megjelenését. Az idei évben hunyt el Czakó Gábor, Duba Gyula, Ferdinandy György és Szilágyi István. „Valamennyien a túlvilági magyar irodalom népes táborát gazdagítják. Legyen ez az est emlékezetükkel teljes."
A tagozatvezető hangsúlyozta: „Úgy tekintsenek erre a válogatásra, mint egyfajta tükörre, amelyben minden alkotó saját arcára ismerhet." Az akadémikusok maguk válogatták össze azokat a verseket és prózákat, amelyeket látni kívántak a kiadványban. „Lehetőségük nyílt arra, hogy művészi arcukat olyannak mutassák meg, amilyennek láttatni szeretnék. Hogyan sikerült ezt a célt megvalósítani, ezt az alkotók és az olvasók dönthetik el" – folytatta Vári Fábián László.
Az antológia születésének körülményeiről Mezey Katalin a következőket mondta: „Legutóbb 2016-ban jelent meg az Irodalmi Tagozat alkotóinak antológiája, külön kötetbe gyűjtve az akadémikusok verseit, illetve prózai munkáit. Később megjelent egy 1956-os gyűjtemény, amely a teljes magyar irodalomból merített, de akadémikusok is szép számmal szerepelnek benne. Trianon százéves évfordulójára adtuk ki a Mégis élünk című kötetet. Eltelt közben nyolc év. Azóta részben változott az Irodalmi Tagozat összetétele. A mostani kötetben szerepelnek az időközben akadémikussá előlépett alkotók. Ezért aktuálisnak nevezhető, hogy megmutassa új arcát az Irodalmi Tagozat."
Magas színvonalú, szép anyag található az antológiában, összegezte a tagozatvezető. „Az egyik legjobb, legerősebb, szinte makulátlan válogatása a kortárs magyar irodalomnak. Az antológia nélkül sokkal nehezebb lenne megismerni napjaink irodalmi teljesítményét. A kötet szerzői geopolitikai kötődésük által felölelik a Kárpát-medence szinte egészét." Tizennyolc külhoni szerző szerepel az antológiában, talán egyedül a nyugati várvidéknek nincs akadémikus képviselője.
Az est műsorában nem hangozhattak el mind a negyvennégy szerzőtől művek. Mint Mezey Katalin elmondta, három szempontot követett a szerkesztés során: az új akadémikusok mindenképpen szerepeljenek írásaikkal, szólaljanak meg az olyan történelmi események, mint például 1956, amelynek nemrég volt évfordulója. „Elmentél s mindig visszatérsz, mint a fecskék, / most urnád a fészkük, hogy fölerősítsék / a dobogást, bár tudják, Te még kihallod / lyukas zászlókból a szabadság-szívhangot." (Döbrentei Kornél) Szólaljanak meg napjaink sokszor tragikus, életünkre közvetlen hatással lévő, a korunkat szomorúan jellemző események, mint például az ukrajnai háború. „fekszik a katona talpig vörös vérben / még a nap is megáll a ragyogó égen". (Füzesi Magda) Harmadik szempontként azoknak a szerzőknek a hangja is megszólalt „pendülésig, akik kissé messzebb élnek a nyilvánosságtól, idős koruk miatt már nehezen mozdulnak ki". Mezey Katalin Ágh Istvánt, Buda Ferencet, Kiss Benedeket és Tőzsér Árpádot említette, hozzátéve: „Kimagasló értéket képviselnek a magyar irodalomban, büszkén tekint rájuk az Irodalmi Tagozat." „Leng, leng az egek ablaka, / túlnan ül Isten egymaga. / Tűnődve, némán kémleli, / mi jót művelnek ott alant / okos, szép teremtményei". (Buda Ferenc)
Dresch Mihály
A kötet címe: „…időmértéket hord a szél…", Kiss Annától származó verssor, „és ez máris sejteti, hogy az antológiában szereplő negyvennégy szerző többsége költő – mondta bevezetőjében Vári Fábián László. – Tudjuk azonban, hogy a jó olvasó szemében a próza mesterei szintén költők, a prózaművészet költői, és hogyha az alkotók Móra Ferenc-i, Móricz Zsigmond-i, Németh László-i és most már teljes meggyőződéssel mondhatom, Szilágyi István-i magasságokba és minőségbe képesek emelni történeteiket, akkor mindenképpen költők."
Fájó szívvel emlékeztek meg az est résztvevői arról a négy akadémikusról, akik már nem élhették meg a könyv megjelenését. Az idei évben hunyt el Czakó Gábor, Duba Gyula, Ferdinandy György és Szilágyi István. „Valamennyien a túlvilági magyar irodalom népes táborát gazdagítják. Legyen ez az est emlékezetükkel teljes."
A tagozatvezető hangsúlyozta: „Úgy tekintsenek erre a válogatásra, mint egyfajta tükörre, amelyben minden alkotó saját arcára ismerhet." Az akadémikusok maguk válogatták össze azokat a verseket és prózákat, amelyeket látni kívántak a kiadványban. „Lehetőségük nyílt arra, hogy művészi arcukat olyannak mutassák meg, amilyennek láttatni szeretnék. Hogyan sikerült ezt a célt megvalósítani, ezt az alkotók és az olvasók dönthetik el" – folytatta Vári Fábián László.
Az antológia születésének körülményeiről Mezey Katalin a következőket mondta: „Legutóbb 2016-ban jelent meg az Irodalmi Tagozat alkotóinak antológiája, külön kötetbe gyűjtve az akadémikusok verseit, illetve prózai munkáit. Később megjelent egy 1956-os gyűjtemény, amely a teljes magyar irodalomból merített, de akadémikusok is szép számmal szerepelnek benne. Trianon százéves évfordulójára adtuk ki a Mégis élünk című kötetet. Eltelt közben nyolc év. Azóta részben változott az Irodalmi Tagozat összetétele. A mostani kötetben szerepelnek az időközben akadémikussá előlépett alkotók. Ezért aktuálisnak nevezhető, hogy megmutassa új arcát az Irodalmi Tagozat."
Magas színvonalú, szép anyag található az antológiában, összegezte a tagozatvezető. „Az egyik legjobb, legerősebb, szinte makulátlan válogatása a kortárs magyar irodalomnak. Az antológia nélkül sokkal nehezebb lenne megismerni napjaink irodalmi teljesítményét. A kötet szerzői geopolitikai kötődésük által felölelik a Kárpát-medence szinte egészét." Tizennyolc külhoni szerző szerepel az antológiában, talán egyedül a nyugati várvidéknek nincs akadémikus képviselője.
Az est műsorában nem hangozhattak el mind a negyvennégy szerzőtől művek. Mint Mezey Katalin elmondta, három szempontot követett a szerkesztés során: az új akadémikusok mindenképpen szerepeljenek írásaikkal, szólaljanak meg az olyan történelmi események, mint például 1956, amelynek nemrég volt évfordulója. „Elmentél s mindig visszatérsz, mint a fecskék, / most urnád a fészkük, hogy fölerősítsék / a dobogást, bár tudják, Te még kihallod / lyukas zászlókból a szabadság-szívhangot." (Döbrentei Kornél) Szólaljanak meg napjaink sokszor tragikus, életünkre közvetlen hatással lévő, a korunkat szomorúan jellemző események, mint például az ukrajnai háború. „fekszik a katona talpig vörös vérben / még a nap is megáll a ragyogó égen". (Füzesi Magda) Harmadik szempontként azoknak a szerzőknek a hangja is megszólalt „pendülésig, akik kissé messzebb élnek a nyilvánosságtól, idős koruk miatt már nehezen mozdulnak ki". Mezey Katalin Ágh Istvánt, Buda Ferencet, Kiss Benedeket és Tőzsér Árpádot említette, hozzátéve: „Kimagasló értéket képviselnek a magyar irodalomban, büszkén tekint rájuk az Irodalmi Tagozat." „Leng, leng az egek ablaka, / túlnan ül Isten egymaga. / Tűnődve, némán kémleli, / mi jót művelnek ott alant / okos, szép teremtményei". (Buda Ferenc)
Az antológia vers- és prózaanyaga széles ívét mutatja be a korunkat jellemző gondolat- és érzésvilágnak. Egyes művekben megjelenik a posztmodern hangulata, az „én"-keresés bizonyosságra törekvő vágya, miközben a posztmodern „kellékeként" felsejlik a bizonytalanság. Más szerzők az igazságkeresés vágyától vezérelve az egzisztencia lehetőségeit – reményét – keresve fogalmazzák meg életérzésüket, de a hagyományosnak tekinthető műfaji megoldásokat követő versek és prózák is az embertől elválaszthatatlan bizonyosságra törekvés óhajával szólalnak meg. Az ember örök vágya, hogy választ találjon – az irodalmi alkotó a maga sajátos eszközével, a szóval – azokra a kérdésekre, amelyek a végső bizonyosságra törnek, miközben tudja, hogy a teljesség igényével el nem érheti. Ez a szép küzdelem csillámlik fel ebben az antológiában is, akárcsak a kapaszkodó remény, ahogyan Vári Fábián László tollából olvasható az Előszóban: „Mert lássuk be, hogy nemcsak a test, hanem az isteni eredetű lélek is gyámolításra szorul, ha szeretetlenség éri, szerelem szaggatja, vagy gyász töri kerékbe."
Elmer István
Elmer István
October 19, 2024
|
kiss anna
,
szilágyi istván
,
ágh istván
,
buda ferenc
,
mezey katalin
,
vári fábián lászló
,
füzesi magda
,
tőzsér árpád
,
czakó gábor
,
duba gyula
,
döbrentei kornél
,
ferdinandy györgy
