A lélek realizmusa

Csoóri Sándor est a Nemzeti Színházban

Mi a népköltészet? – teszi fel a kérdést Csoóri Sándor a Tenger és diólevél c. esszéjében. Meg is próbál többféle választ is adni. Az egyik így hangzik: A kérdésre már sokan válaszoltak költők és szaktudósok egyaránt. Okos és ünnepi dadogásuk úgy összemosódik bennem, mintha félálomban hallgatóznék. „A népköltés a nép őshagyományszerű költészete."

Szerte a világon vannak, akik szerelmesek a magyar kultúrába

Interjú Káel Csabával, a Müpa vezérigazgatójával és filmipari kormánybiztossal

A Liszt Ünnep és Bartók Tavasz sikeres öt esztendeje után a kormányzat döntése nyomán 2027-től 1, 75 milliárd forintról 2,6 milliárd forintra nő a két nemzetközi fellépőket és közönséget is mozgató művészeti ünnep támogatottsága. Káel Csabát, az MMA levelező tagját Varga Klára többek közt arról kérdezte, mi mindent tud nyújtani a magyar és a külföldi közönségnek a két rendezvénysorozat, mennyire rentábilisak az európai filmek, és merre tart a magyar film.

Drámaíró és anyanyelv

Beszélgetés Szakonyi Károllyal
 
Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a nemzet művésze alkotói alapállása alig változott bemutatkozó művei a Középütt vannak a felhők (1961), a Túl a városon (1964), az Életem, Zsóka (1964) megjelenése óta. Regényei, hangjátékai, drámái és televíziós munkáinak aktualitása, különösen a szinte állandóan felújított Adáshibáé (1970) azért sem évül el, mert nemcsak kivételes érzéke van esendőségünk, hibáink, bűneink észrevételéhez, hanem meg is tudja írni azokat. Mondanivalóját még őszintébbé teszi, hogy néha egy-egy dialógusa felkelti a gyanút: nemcsak közelről ismeri, hanem személyesen is megélte azt a drámát, amiről hőseit beszélteti.

Szenvedély és hivatás

Jánoskúti Márta kiállítása

A mohorai Tolnay Klári Emlékházban nyílt meg Jánoskúti Márta jelmeztervező, az MMA rendes tagja kiállítása. Balla István bőrész, iparművész, az emlékház alapítója teremtett enteriőröket a ruhák, kalapok, jelmezek, rajzok, Jánoskúti Márta fél évszázadnyi kedvenc, válogatott munkái számára.

Öt éve nemzeti színház született Kecskeméten

Cseke Péter az idáig vezető útról és a jövő terveiről

Öt éve kapta meg a teátrum a nemzeti színház címet – ez nemcsak rangot, hanem komoly szakmai elismerést és új kihívásokat is jelentett a társulat számára. A megtisztelő rang mögött komoly teljesítmény, tehetség, alázat és hivatásszeretet áll. „Többéves munka volt, hogy idáig eljutottunk" – emlékezett vissza Cseke Péter direktor, az MMA rendes tagja. – „Volt egy olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy az egész társulat olyan magas színvonalon teljesít, hogy a következő lépés csak a nemzeti minősítés lehet.