Johann Sebastian Bach egyházi művei, szinte kivétel nélkül, meghatározott alkalomra íródtak, a vasárnapi istentiszteletekre. E törekvésének legfontosabb műfaja a kantáta, amely a barokk mestert az elsőtől az utolsó alkotói korszakáig elkísérte. Több mint négy évtizedes tevékenysége során valóra váltotta a mühlhauseni városatyáknak tett ígéretét: „Endzweck, nämlich eine regulierte Kirchen Music zu Gottes Ehren – Végső célom egy rendezett és rendszeres egyházzene Isten dicsőségére". Bach zenei hagyatékának többségét 1750 után olyan művek alkották, amelyek egy „regulierte Kirchen Music" eszményét szolgálták. Nagyszámú egyházi művek, mindenekelőtt kantáták az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira.

Az 1750/54-es Nekrológ szerint Bach „fünf Jahrgänge von Kirchenstücken, auf alle Sonn- und Festtage"-t komponált, azaz kantátaciklusokat, összesen több mint háromszáz darabot hagyott hátra. Ha a kortársak közül mennyiségben több kantátát komponált is Georg Philipp Telemann, Gottfried Heinrich Stolzer vagy Christoph Graupner, és ha Bach zenéjén olykor érezni is a sietség nyomait és az idő szorítását, soha nem találkozunk rutinból fakadó megoldásokkal, amivel egy számára kényelmetlen feladatot gyorsan elintézett volna, hogy más prioritásoknak teret engedjen. Nyugodtan kijelenthetjük: a bachi kantátatermés minőségében a legjelentősebb, amit az egyházzene e területén valaha írtak – állítja Kamp Salamon, a Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya.

Sajnálatos módon az örökség elosztásakor ezt a repertoárt nem tartották együtt, hanem szétosztották Anna Magdalena és a négy idősebb muzsikus fiú között. A legidősebb, Wilhelm Friedemann kapta a legtöbbet. A kantáták kétötöde elveszett, így ma csak közel kétszáz kantátáról van tudomásunk.
– A komponálási folyamat során megszülető kantátaszöveg-struktúra Bachnál minden esetben teológiai állásfoglalást és teológiai üzenetet hordoz.  Ezen keresztül válik világossá, hogy mely gondolatnak tulajdonított Bach központi jelentőséget. Ez sok esetben a korabeli lutheri tanítást erősíti meg és tükrözi vissza, számos más esetben viszont egyértelműen a komponista egyéni felfogását láttatja. Az egyházi kantáták szövegbázisát a korálok mellett a Biblia, a zsoltárok, az evangéliumok, ritkábban az epistola és a szabad költemények alkotják – magyarázza a Kossuth-díjas karnagy. – A kantáták szövege – ellentétben az evangélium-motettákéval, melyek a bibliai szöveg érzelmileg színezett, emfatikus ábrázolására törekedtek – a felolvasott evangélium értelmezését, magyarázatát tartotta legfőbb feladatának. A teológus költő, Erdmann Neumeister szövegeivel a kantáta exegézissé, szövegmagyarázattá lesz, zenei prédikációvá válik. Bach összes lipcsei kantátája ennek a lutheránus prédikációmodellnek felel meg: bibliai szövegmagyarázat és teológiai tanítás, melyet annak erkölcsi és gyakorlati alkalmazása követ.

Kamp Salamon arra is felhívta a figyelmet, hogy a kantáta leggyakrabban bibliai szövegidézettel kezdődik, amely a nagyszabású nyitókórusban szólal meg. Ez a Szentírás magyarázatának kiindulópontja. A teológiai összefüggések megvilágítását az első recitativo–áriapár szolgálja. Hogy a bibliai szövegből milyen konzekvenciák vonhatók le az igaz és hiteles életvitelre, azt a második recitativo–áriapár fogalmazza meg. A kantáta a gyülekezet közös imájával, a korállal zárul.

A kantátakomponista és így Bach alapállása is: „Ich glaube, darum rede ich" – Hiszek, ezért szólok. Ennek megfelelően a zeneszerző mint igehirdető, exegéta lép a hallgatóság elé. A zene centrumába a személyes bizonyságtétel, az ortodox tanítás dogmatikus szigora mellé az egyéni hitvallás istenélményének közvetlensége, melege társul.

Az 1660-as évektől a kantáta lett a lutheránus egyházzene modern műfaja, amely minden istentiszteleti igényt kielégített, s amely tartalmában és formájában mindent egyesített, ami előzőleg különváltan jelent meg. A kantáta a lutheránus egyházzene történeti fejlődésének célja és gyűjtőmedencéje. A korállal, a korál alapú orgonazenével együtt a Bach korabeli egyház legsajátosabb megnyilvánulása és kinyilatkoztatása. Így az orgonazene, a felolvasott epistola és evangélium, a gyülekezet közös éneke, a kantáta, a prédikáció és az úrvacsora – az egész istentisztelet teljes liturgiája tehát – egyetlen megbonthatatlan, belső egységgé válik. E páratlanul gazdag zenei kincs – amely az egyetemes zenei örökség csúcspontját is jelenti –ápolása és életben tartása a Lutheránia Ének- és Zenekar legfőbb célja és feladata. A Lutheránia a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki székhelyének, a Deák téri evangélikus templomnak 1904-ben alapított együttese.


–  A Deák téri Bach-hagyomány lényege, hogy nálunk Bach zenéje megmaradt egyházi jellegűnek – hangsúlyozza előadásmód hitelességét Kamp Salamon –, azon a helyen játsszuk Bach műveit, ahová íródtak, és ugyanazzal a célkitűzéssel, amellyel a mester komponált. Zenéje mindaddig autentikus lesz számunkra, amíg istentiszteleten szólal meg, és nemcsak azért játsszuk liturgikus keretek között, mert a prédikáció mindenkori témájához, az egyházi év egy-egy meghatározott alkalmának – karácsony, böjti időszak, húsvét – lényegéhez kapcsolódik, hanem mert tisztán zenei mondanivalója, üzenete is van.

A Lutheránia történetében fontos szerepet játszott Zalánfy Aladár orgonaművész és Weltler Jenő karnagy, akik munkásságuk során egyedülálló Bach-kultuszt teremtettek Magyarországon. Az együttes művészeti vezetője 1987 óta Dr. Kamp Salamon, a Zeneakadémia professzora, a Magyar Bach Társaság elnöke, a Budapesti Bach-hét művészeti vezetője, akinek kezdeményezésére több kurzusra is sor került már Helmuth Rilling és Anna Reynolds vezetésével. Ahogyan Dobozy Borbála Liszt Ferenc-díjas csembalóművész megfogalmazta: „A sok évtizedes, kiemelkedő szakmai múlttal rendelkező karmester a magyar zenei élet egyik legkarakteresebb, meghatározó személyisége." Kamp Salamon a Lutheránia karnagyaként arra törekszik, hogy nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó előadások szülessenek a Deák téren. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Bach Társaság, az idén immár 36. alkalommal megrendezett Budapesti Bach-hét, és váltak rendszeressé a kantátazenés istentiszteletek.

Rendezvényeikre szeretettel várja az érdeklődőket Kamp Salamon karnagy.További információ:
A Lutheránia Énekkar honlapja: https://lutherania.lutheran.hu
A Budapesti Bach-hét facebook oldala: https://www.facebook.com/bachhet

Tóth I.
Fotó: Felvégi Andrea / Lutheránia