Jelenet az Egy passió kálváriája című filmből
Egy passió kálváriája
Zsigmond Dezső Magyarpolányon forgatta új filmjét
A magyarpolányi passióról és a körülötte folyó ellentmondásos vitáról készített dokumentumfilmet Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas rendező. Az Egy passió kálváriája című alkotást november 26-án (csütörtök) este mutatják be a budapesti Kino (volt Szindbád) moziban.
A magyarpolányi passióról és a körülötte folyó ellentmondásos vitáról készített dokumentumfilmet Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas rendező. Az Egy passió kálváriája című alkotást november 26-án (csütörtök) este mutatják be a budapesti Kino (volt Szindbád) moziban.
Zsigmond Dezsőék 2014-ben forgattak a passió előadásával korábban nemzetközi figyelmet is elnyerő bakonyi kistelepülésen, amikor a misztériumjáték veszélybe került a falu végletes megosztottsága és egy személyes vita miatt, amely a passiót szervező korábbi és az akkori polgármester között robbant ki.
„Kezdetben egy olyan filmet szerettem volna készíteni, amely bemutatja, miként sikerült Európában páratlan módon egy kis nyugat-magyarországi falu közösségének ilyen passiójátékok szerveznie, kiváló művészek segítségével, de alapvetően a település apraja-nagyjára építve" – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy a végleges, 100 perces változat mintegy fele foglalkozik a történtek sikeres oldalával, a falubeliek összefogásának rendkívüli eredményével.
Zsigmond Dezső elmondása szerint a forgatással töltött egy év folyamán kezdett a passió története „irigységbe, érdekharcokba, hiúságba és hatalmi ambíciókba" fulladni, végül a Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő misztériumjáték körül egy újabb szenvedéstörténet alakult ki, magának a passiónak a kálváriája.
Mindennek az érzékeltetésére a filmkészítők stációkra bontották a filmet, külön rész foglakozik a passió keresztútjának egyes állomásaival, a felfeszítéssel, a halállal és az esetleges feltámadással is – tette hozzá a rendező. Mint fogalmazott, mára Magyarpolányból „kitiltatott" a régi passió, amely helyett a falu vezetése új misztériumjátékot íratott.
Zsigmond Dezsőt a filmről Balla Emőke (Napló) kérdezte:
– Honnan jött az ötlete, hogy a Polányi passióról filmet forgasson?
– Korábban készítettem egy filmet Magyarpolányról, az Ameddig a harang szól című 160 részes sorozatomban, amit annak idején a Magyar Televízióban, később a Duna Televízióban vetítettek. Ezen a vidéken kevés filmet készítettem, annál többet Erdélyben, a Gyimesekben, Kelet-Magyarországon, engem inkább az ország másik fele érdekel, a szegényebb rész.
Oláh Miklós és Horváth Viola – akik főiskolás társaim voltak Szombathelyen – vittek először Magyarpolányba. Korábban is terveztem, hogy készítek egy passiófilmet. Engem nem a színházi része érdekelt elsősorban – bár az is fontos –, hanem a falu összefogása és az, hogy falusi emberek, miközben élik a valódi életüket, szabadidejükben egy előadást hoznak létre. A passió az összefogást, összetartást, annak nagyszerűségét jelentette számomra.
– Mikor kapcsolódott be a történetbe?
– Még 2013-ban, éppen egy köztes időszakban, amikor szünet volt a passióban, és valamilyen ok – talán az önkormányzati nehézségek, illetve összekülönbözések – miatt nem sikerült ezt a passiót létrehozni.
– A film erről a köztes időszakról szól?
– A film az egész passióról szól. Szeretem a dolgok történetiségét és szépségét bemutatni. A film első fele a szépségről szól. Arról, ahogyan Magyarpolányba betelepültek a lakosok, építettek egy kálváriát, arra épült a passió.
Stációkra bontottuk: a fogantatás, megszületés, élet stációja. Bemutattuk, miként sikerült alkotókat a falu ügye mellé állítani, hogyan segített a passió létrehozásában a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet és lett az Európai Passiószövetség tagja. Én elsősorban szituációs dokumentumfilmeket készítek, játékfilmhez jobban közelítő valódi szituációkat, itt mégis visszatértem eredeti korszakomhoz, az oknyomozáshoz.
– A kezdeti összefogásból azonban széthúzás lett. Ezt is bemutatja a film?
– Összeveszett, kétfelé vált a falu, és ahelyett, hogy a szép krisztusi egységet, szelídséget hozta volna, amiért mi ezt a filmet elkezdtük csinálni, az ellenkezőjébe fordult minden. És ahogyan Krisztus szenvedéstörténete végigkíséri a filmet, a passiójáték szenvedéstörténete is megmutatkozik, a születéstől a keresztre feszítésig. A passiót feszítették keresztre. Emberek adták bele szívüket-lelküket, hitüket ebbe a történetbe, mégis ide jutott, irigység, hatalmi ambíció, hiúság miatt. Ez egy jellegzetesen magyar történet, nemcsak magyarpolányi. Mindaz, ami ma Magyarországot szétforgácsolja és atomizálja, kicsiben, egy faluban volt tetten érhető. Innentől kezdve már oknyomozó filmként érdekelt, egyre jobban. Folyamatosan próbáltuk nem csupán az egyik felet megszólaltatni, hanem a másikat is, hiszen egy film akkor lesz jó, ha mind a két fél elmondja benne a véleményét. Teret akartam adni mindenkinek; sajnálom, hogy a szándék ellenére ez nem sikerült, volt, aki később visszavonta nekünk tett nyilatkozatát. A vágás során azután az egyensúlyt próbáltam megtartani, arra törekedtem, hogy kiegyensúlyozott film kerüljön a nézők elé.
November 27-én, pénteken a Kino moziban levetítik Zsigmond Dezső másik filmjét, a Burdosház Amerikából című 50 perces ismeretterjesztő alkotást, amely november elején már látható volt a Duna tv-csatornán.
A film a Magyarországról a 20. század elején az agrárnyomor elől a nyugat-pennsylvaniai bányavidékre kivándoroltak rendkívül nehéz életkörülményeiről mesél Balogh Balázs néprajzkutató vizsgálódásai alapján. A kutató 2012-ben hazaszállítatta egy „amerikás" magyarok által lakott „burdosház", vagyis ágybérleteket nyújtó panzió teljes eredeti tárgyi anyagát, amelyet a szentendrei Skanzenben állítottak ki.
A filmek a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával valósultak meg.
Az Egy passió kálváriája dokumentumfilmet az MTVA két részben műsorára tűzi, december 12-én, valamint 19-én láthatják a nézők.
„Kezdetben egy olyan filmet szerettem volna készíteni, amely bemutatja, miként sikerült Európában páratlan módon egy kis nyugat-magyarországi falu közösségének ilyen passiójátékok szerveznie, kiváló művészek segítségével, de alapvetően a település apraja-nagyjára építve" – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy a végleges, 100 perces változat mintegy fele foglalkozik a történtek sikeres oldalával, a falubeliek összefogásának rendkívüli eredményével.
Zsigmond Dezső elmondása szerint a forgatással töltött egy év folyamán kezdett a passió története „irigységbe, érdekharcokba, hiúságba és hatalmi ambíciókba" fulladni, végül a Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő misztériumjáték körül egy újabb szenvedéstörténet alakult ki, magának a passiónak a kálváriája.
Mindennek az érzékeltetésére a filmkészítők stációkra bontották a filmet, külön rész foglakozik a passió keresztútjának egyes állomásaival, a felfeszítéssel, a halállal és az esetleges feltámadással is – tette hozzá a rendező. Mint fogalmazott, mára Magyarpolányból „kitiltatott" a régi passió, amely helyett a falu vezetése új misztériumjátékot íratott.
– Honnan jött az ötlete, hogy a Polányi passióról filmet forgasson?
– Korábban készítettem egy filmet Magyarpolányról, az Ameddig a harang szól című 160 részes sorozatomban, amit annak idején a Magyar Televízióban, később a Duna Televízióban vetítettek. Ezen a vidéken kevés filmet készítettem, annál többet Erdélyben, a Gyimesekben, Kelet-Magyarországon, engem inkább az ország másik fele érdekel, a szegényebb rész.
Oláh Miklós és Horváth Viola – akik főiskolás társaim voltak Szombathelyen – vittek először Magyarpolányba. Korábban is terveztem, hogy készítek egy passiófilmet. Engem nem a színházi része érdekelt elsősorban – bár az is fontos –, hanem a falu összefogása és az, hogy falusi emberek, miközben élik a valódi életüket, szabadidejükben egy előadást hoznak létre. A passió az összefogást, összetartást, annak nagyszerűségét jelentette számomra.
– Mikor kapcsolódott be a történetbe?
– Még 2013-ban, éppen egy köztes időszakban, amikor szünet volt a passióban, és valamilyen ok – talán az önkormányzati nehézségek, illetve összekülönbözések – miatt nem sikerült ezt a passiót létrehozni.
– A film erről a köztes időszakról szól?
– A film az egész passióról szól. Szeretem a dolgok történetiségét és szépségét bemutatni. A film első fele a szépségről szól. Arról, ahogyan Magyarpolányba betelepültek a lakosok, építettek egy kálváriát, arra épült a passió.
Stációkra bontottuk: a fogantatás, megszületés, élet stációja. Bemutattuk, miként sikerült alkotókat a falu ügye mellé állítani, hogyan segített a passió létrehozásában a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet és lett az Európai Passiószövetség tagja. Én elsősorban szituációs dokumentumfilmeket készítek, játékfilmhez jobban közelítő valódi szituációkat, itt mégis visszatértem eredeti korszakomhoz, az oknyomozáshoz.
– A kezdeti összefogásból azonban széthúzás lett. Ezt is bemutatja a film?
– Összeveszett, kétfelé vált a falu, és ahelyett, hogy a szép krisztusi egységet, szelídséget hozta volna, amiért mi ezt a filmet elkezdtük csinálni, az ellenkezőjébe fordult minden. És ahogyan Krisztus szenvedéstörténete végigkíséri a filmet, a passiójáték szenvedéstörténete is megmutatkozik, a születéstől a keresztre feszítésig. A passiót feszítették keresztre. Emberek adták bele szívüket-lelküket, hitüket ebbe a történetbe, mégis ide jutott, irigység, hatalmi ambíció, hiúság miatt. Ez egy jellegzetesen magyar történet, nemcsak magyarpolányi. Mindaz, ami ma Magyarországot szétforgácsolja és atomizálja, kicsiben, egy faluban volt tetten érhető. Innentől kezdve már oknyomozó filmként érdekelt, egyre jobban. Folyamatosan próbáltuk nem csupán az egyik felet megszólaltatni, hanem a másikat is, hiszen egy film akkor lesz jó, ha mind a két fél elmondja benne a véleményét. Teret akartam adni mindenkinek; sajnálom, hogy a szándék ellenére ez nem sikerült, volt, aki később visszavonta nekünk tett nyilatkozatát. A vágás során azután az egyensúlyt próbáltam megtartani, arra törekedtem, hogy kiegyensúlyozott film kerüljön a nézők elé.
November 27-én, pénteken a Kino moziban levetítik Zsigmond Dezső másik filmjét, a Burdosház Amerikából című 50 perces ismeretterjesztő alkotást, amely november elején már látható volt a Duna tv-csatornán.
A film a Magyarországról a 20. század elején az agrárnyomor elől a nyugat-pennsylvaniai bányavidékre kivándoroltak rendkívül nehéz életkörülményeiről mesél Balogh Balázs néprajzkutató vizsgálódásai alapján. A kutató 2012-ben hazaszállítatta egy „amerikás" magyarok által lakott „burdosház", vagyis ágybérleteket nyújtó panzió teljes eredeti tárgyi anyagát, amelyet a szentendrei Skanzenben állítottak ki.
Jelenet a Gyékénykoporsó című filmből
Az alkotás kísérőfilmjeként pénteken Zsigmond Dezső Gyékénykoporsó című dokumentumfilmjének 25 perces nemzetközi változata is látható lesz, amelyet sikerrel vetítettek az argentin Mar del Plata-i és a vukovári filmfesztiválokon is. A portréfilm Balla Bálintról, az utolsó szatmári tehenes gazdáról szól, aki miután búcsút vett jószágaitól, koporsót fon magának tiszai gyékényből és fűzfavesszőből.A filmek a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával valósultak meg.
*
Zsigmond Dezső korábbi alkotásai közül a Háromkirályok című dokumentumfilm-trilógia megtekinthető ide kattintva az MMA TV kínálatából.Az Egy passió kálváriája dokumentumfilmet az MTVA két részben műsorára tűzi, december 12-én, valamint 19-én láthatják a nézők.
