A homlokzat a Bajza utca felől 2022 februárjában. Hack Róbert felvétele, MÉM MDK Digitalizációs Osztály
Walter Rózsi-villa
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóhelye
A Walter Rózsi-villa Budapest legújabb kulturális helyszíne a Városliget vonzáskörzetében, amely elsősorban építészeti kiállításoknak és programoknak ad helyet. A híres operaénekes, Walter Rózsi és családja számára 1936-ban tervezett villa felújítását 2020 őszén kezdték meg Kokas László építész (Kokas Műterem) tervei szerint, a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában, a Laki Zrt. kivitelezésében. A szinte teljesen elpusztult részleteket és belső tereket falkutatási munkák, valamint korabeli fotográfiák alapján sikerült helyreállítani. A jövőbeni működéshez az épületet 21. századi kiállítási és rendezvénytechnológiával szerelték fel. A felújított villa kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyet ad.
A Walter Rózsi-villa Budapest legújabb kulturális helyszíne a Városliget vonzáskörzetében, amely elsősorban építészeti kiállításoknak és programoknak ad helyet. A híres operaénekes, Walter Rózsi és családja számára 1936-ban tervezett villa felújítását 2020 őszén kezdték meg Kokas László építész (Kokas Műterem) tervei szerint, a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában, a Laki Zrt. kivitelezésében. A szinte teljesen elpusztult részleteket és belső tereket falkutatási munkák, valamint korabeli fotográfiák alapján sikerült helyreállítani. A jövőbeni működéshez az épületet 21. századi kiállítási és rendezvénytechnológiával szerelték fel. A felújított villa kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyet ad.
Az épület történetéről
A villa a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok (Glück-vízgyógyintézet, Grünwald-és Herczel-szanatóriumok) szomszédságában épült, a Grünwald-szanatórium telkéről kihasított területre. A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész tervezte a nagynevű operaénekes, Walter Rózsi, valamint férje, Radó Géza és kislányuk, Radó-Walter Marika számára. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. Az 1936-ban kevesebb mint hat hónap alatt felépült villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. Fischer több hasonló léptékű modern villát is tervezett a korszakban, amelyek Le Corbusier francia építész hatásáról tanúskodnak.
A villa háromszintes, lapostetős, amelyen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követ: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák. Jellegzetes modernista vonás, hogy míg az utcai front zárt, egyszerű kialakítású, addig az udvari homlokzat oldottabb, a lakószobák nagy ablakai az udvar irányába néznek. A ház egyik különlegessége az udvarról látható kerti lépcső, amelyen az első emeleti teraszról közelíthető meg a kert. A lépcsőt valamikor 1949 után elbontották, a mostani helyreállításkor azonban visszaépült, rekonstruálva ezzel az épület eredeti kerti homlokzatát.
A Walter Rózsi-villa a két világháború között épült, reprezentatív modernista villák sorába tartozik, a főváros pesti oldalán nem akad párja, a budai oldalon viszont annál inkább. Ilyen a napjainkban szintén közintézményként megújuló, Baba utcai Járitz-villa is, Fischer József valamivel későbbi, 1940–1941-es munkája. További példaként említhetjük a Havas-villát (Kozma Lajos, 1931); a Dálnoki-Kováts-villát (Molnár Farkas, 1932); ifj. Dávid Károly saját villáját (1932–1933); a Klinger-villát (Kozma Lajos, 1933–1934); a Hoffmann-villát (Fischer József, 1933–1934) vagy a Szakáts-villát (Rimanóczy Gyula, 1934).
A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. alatt jött létre a Belügyminisztérium új kórháza, a későbbi Korvin Ottó Kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. A három szanatórium közül a középsőt, a Glück-intézetet lebontották, majd a következő évtizedekben a telekbelsőt szinte teljesen beépítették. A Radó-Walter házaspár a budai Szüret utcába költözött. Radó-Walter Marika svájci tanulmányok után Dél-Amerikába emigrált, és családjával ma Buenos Airesben él. Walter Rózsi egykori villáját a kórház évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként hasznosította. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után. Bár a Walter Rózsi-villát és a szanatóriumokat többször átépítették, eredeti építészeti értékeik felismerhetőek maradtak. Az ezt követő évtizedben az épületegyüttes üresen állt.
A Magyar Kormány 1771/2017. (XI.7.) Kormányhatározata döntött a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) létrehozásáról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9–13. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. A 257/2020. (VI. 3.) Kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította.
A beruházás első ütemében valósult meg a Walter Rózsi-villa felújítása és átalakítása. Az épület felújítása előtt a MÉM MDK kutatási osztálya (Fülöp András, Jankovics Norbert és Koppány András régészek) végeztek falkutatásokat az épületen, amelyeknek köszönhetően nemcsak az eredeti festések és falazások nyomaira, hanem a későbbi átalakítások részleteire is fény derült.
A nyitó kiállítás kurátorai (Ritoók Pál vezető kurátor, Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátorok) Villanapló címmel cikksorozatot indítottak a MÉM MDK honlapján, amelyben a villa felépülésének állomásait és a felújítás során előjött egyéb érdekességeket osztják meg a nagyközönséggel.
Intézményünkről
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, amely a magyar építészet meghatározó alkotóinak és alkotásainak, dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményi szintű archiválásával, örökségvédelmi kutatással és dokumentálással foglalkozik. A két elődintézmény 2017-es integrációjával páratlan méretű és gazdagságú adattár, irattár, könyvtár, tervtár és fotótár jött létre, amelyet makettgyűjtemény, képzőművészeti anyag és a magyar építészet kiemelkedő alkotóihoz kötődő személyes tárgyak sokasága egészít ki.
Színtér és lakótér – a villa nyitókiállítása
A Walter Rózsi-villa a két világháború közötti építészetre az otthon és a lakhatás témájára fókuszáló kiállítással nyitja meg kapuit. A Színtér és lakótér című tárlat a MÉM MDK munkatársai: Ritoók Pál főmuzeológus, valamint Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátori munkájával jött létre, és alapvetően a MÉM MDK Múzeumi Osztályának rendkívül gazdag két világháború közötti anyagára épít. A tárlatot maga az épület inspirálta. A kiállítás tematikus egységei reflektálnak az egyes szobák egykori funkcióira. A gyerekszobában a korszaknak a neveléshez kapcsolódó progresszív elveivel ismerkedhet meg a látogató. A dolgozószoba a munka témájára reflektál, az egykori háló kulcsszava a komfort. Az első emeleti terek a nyitottsághoz kötődő témákat mutatják be. Walter Rózsi élete jórészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe is: a villa egyszerre volt reprezentatív színtér és otthonos lakótér. A látogatók megismerkedhetnek a villa egykor celebritásnak számító, de mára feledésbe merült megbízója, az operaénekesnő Walter Rózsi életével is. A kiállítás elsősorban a MÉM MDK Múzeumi Osztályának gazdag, de a nagyközönség számára szinte ismeretlen anyagából válogat. A berendezési és használati tárgyak, fotók, tervek és más dokumentumok segítségével megismerkedhetünk többek közt az első magyar mérnöknővel, a Walter-villa szerkezetét is tervező Pécsi Eszterrel, megcsodálhatjuk a Bauhausban tanult Breuer Marcell bútorait vagy a korszak legjelentősebb építészeti fényképészeinek munkáit.
A villában sűrűn váltakozó programok várják majd a látogatókat, elsősorban a nyitókiállítás témájához kapcsolódóan. Elsőként 2022. május 20-án a világhírű, magyar származású építész-formatervező, Breuer Marcell születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek kerekasztal-beszélgetést. A Walter Rózsi-villa a 2022. május 26–28. között megrendezésre kerülő Műtárgyak Éjszakája programsorozatába is bekapcsolódik tematikus kurátori tárlatvezetésekkel és gyermekeknek szóló programokkal. A villa tágas kertjének köszönhetően jó időben szabadtéri programokkal is számolhatunk. A továbbiakban a villa az olyan rendezvényeken, mint a Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napjai, Építészet Hónapja, Múzeumok Majálisa, képviselni fogja az eddig csak alkalomszerűen látható, ám páratlanul gazdag anyaggal rendelkező intézményt.
A Walter Rózsi-villa különlegessége, hogy ez az első olyan modernista villa hazánkban/Budapesten, amely a nagyközönség számára látogatható.
A MÉM MDK első kiállítóhelyén szakmai és közönség-rendezvényein azon dolgozik, hogy elősegítse a társadalom számára az építészet szakmai céljainak megértését, az épített környezet jobbításáért kialakuló párbeszédet. Fontosnak tartjuk az élményszerűséget és az interaktivitást, nem csupán a fiatalabbak, hanem a felnőtt korosztály számára is.
A VII. kerületi Bajza utca 10. alatt álló villa és a kiállítás 2022. május 18-tól a nagyközönség számára is látogatható, szerdától vasárnapig 10–18 óra között.
► A CIKKHEZ TARTOZÓ FOTÓANYAG ITT LETÖLTHETŐ
A villa a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok (Glück-vízgyógyintézet, Grünwald-és Herczel-szanatóriumok) szomszédságában épült, a Grünwald-szanatórium telkéről kihasított területre. A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész tervezte a nagynevű operaénekes, Walter Rózsi, valamint férje, Radó Géza és kislányuk, Radó-Walter Marika számára. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. Az 1936-ban kevesebb mint hat hónap alatt felépült villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. Fischer több hasonló léptékű modern villát is tervezett a korszakban, amelyek Le Corbusier francia építész hatásáról tanúskodnak.
A villa háromszintes, lapostetős, amelyen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követ: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák. Jellegzetes modernista vonás, hogy míg az utcai front zárt, egyszerű kialakítású, addig az udvari homlokzat oldottabb, a lakószobák nagy ablakai az udvar irányába néznek. A ház egyik különlegessége az udvarról látható kerti lépcső, amelyen az első emeleti teraszról közelíthető meg a kert. A lépcsőt valamikor 1949 után elbontották, a mostani helyreállításkor azonban visszaépült, rekonstruálva ezzel az épület eredeti kerti homlokzatát.
A Walter Rózsi-villa a két világháború között épült, reprezentatív modernista villák sorába tartozik, a főváros pesti oldalán nem akad párja, a budai oldalon viszont annál inkább. Ilyen a napjainkban szintén közintézményként megújuló, Baba utcai Járitz-villa is, Fischer József valamivel későbbi, 1940–1941-es munkája. További példaként említhetjük a Havas-villát (Kozma Lajos, 1931); a Dálnoki-Kováts-villát (Molnár Farkas, 1932); ifj. Dávid Károly saját villáját (1932–1933); a Klinger-villát (Kozma Lajos, 1933–1934); a Hoffmann-villát (Fischer József, 1933–1934) vagy a Szakáts-villát (Rimanóczy Gyula, 1934).
A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. alatt jött létre a Belügyminisztérium új kórháza, a későbbi Korvin Ottó Kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. A három szanatórium közül a középsőt, a Glück-intézetet lebontották, majd a következő évtizedekben a telekbelsőt szinte teljesen beépítették. A Radó-Walter házaspár a budai Szüret utcába költözött. Radó-Walter Marika svájci tanulmányok után Dél-Amerikába emigrált, és családjával ma Buenos Airesben él. Walter Rózsi egykori villáját a kórház évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként hasznosította. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után. Bár a Walter Rózsi-villát és a szanatóriumokat többször átépítették, eredeti építészeti értékeik felismerhetőek maradtak. Az ezt követő évtizedben az épületegyüttes üresen állt.
A Magyar Kormány 1771/2017. (XI.7.) Kormányhatározata döntött a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) létrehozásáról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9–13. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. A 257/2020. (VI. 3.) Kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította.
A beruházás első ütemében valósult meg a Walter Rózsi-villa felújítása és átalakítása. Az épület felújítása előtt a MÉM MDK kutatási osztálya (Fülöp András, Jankovics Norbert és Koppány András régészek) végeztek falkutatásokat az épületen, amelyeknek köszönhetően nemcsak az eredeti festések és falazások nyomaira, hanem a későbbi átalakítások részleteire is fény derült.
A nyitó kiállítás kurátorai (Ritoók Pál vezető kurátor, Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátorok) Villanapló címmel cikksorozatot indítottak a MÉM MDK honlapján, amelyben a villa felépülésének állomásait és a felújítás során előjött egyéb érdekességeket osztják meg a nagyközönséggel.
Intézményünkről
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, amely a magyar építészet meghatározó alkotóinak és alkotásainak, dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményi szintű archiválásával, örökségvédelmi kutatással és dokumentálással foglalkozik. A két elődintézmény 2017-es integrációjával páratlan méretű és gazdagságú adattár, irattár, könyvtár, tervtár és fotótár jött létre, amelyet makettgyűjtemény, képzőművészeti anyag és a magyar építészet kiemelkedő alkotóihoz kötődő személyes tárgyak sokasága egészít ki.
Színtér és lakótér – a villa nyitókiállítása
A Walter Rózsi-villa a két világháború közötti építészetre az otthon és a lakhatás témájára fókuszáló kiállítással nyitja meg kapuit. A Színtér és lakótér című tárlat a MÉM MDK munkatársai: Ritoók Pál főmuzeológus, valamint Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátori munkájával jött létre, és alapvetően a MÉM MDK Múzeumi Osztályának rendkívül gazdag két világháború közötti anyagára épít. A tárlatot maga az épület inspirálta. A kiállítás tematikus egységei reflektálnak az egyes szobák egykori funkcióira. A gyerekszobában a korszaknak a neveléshez kapcsolódó progresszív elveivel ismerkedhet meg a látogató. A dolgozószoba a munka témájára reflektál, az egykori háló kulcsszava a komfort. Az első emeleti terek a nyitottsághoz kötődő témákat mutatják be. Walter Rózsi élete jórészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe is: a villa egyszerre volt reprezentatív színtér és otthonos lakótér. A látogatók megismerkedhetnek a villa egykor celebritásnak számító, de mára feledésbe merült megbízója, az operaénekesnő Walter Rózsi életével is. A kiállítás elsősorban a MÉM MDK Múzeumi Osztályának gazdag, de a nagyközönség számára szinte ismeretlen anyagából válogat. A berendezési és használati tárgyak, fotók, tervek és más dokumentumok segítségével megismerkedhetünk többek közt az első magyar mérnöknővel, a Walter-villa szerkezetét is tervező Pécsi Eszterrel, megcsodálhatjuk a Bauhausban tanult Breuer Marcell bútorait vagy a korszak legjelentősebb építészeti fényképészeinek munkáit.
A villában sűrűn váltakozó programok várják majd a látogatókat, elsősorban a nyitókiállítás témájához kapcsolódóan. Elsőként 2022. május 20-án a világhírű, magyar származású építész-formatervező, Breuer Marcell születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek kerekasztal-beszélgetést. A Walter Rózsi-villa a 2022. május 26–28. között megrendezésre kerülő Műtárgyak Éjszakája programsorozatába is bekapcsolódik tematikus kurátori tárlatvezetésekkel és gyermekeknek szóló programokkal. A villa tágas kertjének köszönhetően jó időben szabadtéri programokkal is számolhatunk. A továbbiakban a villa az olyan rendezvényeken, mint a Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napjai, Építészet Hónapja, Múzeumok Majálisa, képviselni fogja az eddig csak alkalomszerűen látható, ám páratlanul gazdag anyaggal rendelkező intézményt.
A Walter Rózsi-villa különlegessége, hogy ez az első olyan modernista villa hazánkban/Budapesten, amely a nagyközönség számára látogatható.
A MÉM MDK első kiállítóhelyén szakmai és közönség-rendezvényein azon dolgozik, hogy elősegítse a társadalom számára az építészet szakmai céljainak megértését, az épített környezet jobbításáért kialakuló párbeszédet. Fontosnak tartjuk az élményszerűséget és az interaktivitást, nem csupán a fiatalabbak, hanem a felnőtt korosztály számára is.
A VII. kerületi Bajza utca 10. alatt álló villa és a kiállítás 2022. május 18-tól a nagyközönség számára is látogatható, szerdától vasárnapig 10–18 óra között.
► A CIKKHEZ TARTOZÓ FOTÓANYAG ITT LETÖLTHETŐ
