„Gaál Pistával 1958 szeptemberében találkoztam először. Akkor kezdtem el tanulmányaimat a Színház és Filmművészeti Főiskolán. A tanévkezdés első napjaiban levetítették nekünk a felsőbb éves hallgatók vizsgafilmjeit. Sok érdekes és tehetséges filmet láttam, de engem leginkább és legmélyebben Gaál Pista és Sára Sanyi Pályamunkások című filmje érintett meg. A maga nemében remekműnek éreztem, akár egy pentaton népdalt.
A vetítés után odamentem Pistához és Sanyihoz, bemutatkoztam nekik, és elmondtam a véleményemet a Pályamunkásokról. Alig néhány percig beszélgettünk, de mégis, amikor elköszöntünk egymástól, úgy éreztük, mintha régóta ismertük volna egymást… Pistának nyílt, tiszta tekintete volt, és kemény kézfogása. Úgy is mondhatnám: a magyar filmrendezők közül neki volt a legtisztább tekintete és a legkeményebb kézfogása. Barátok lettünk.”
(Kósa Ferenc: „A hallgatás csöndje", Filmvilág, 2007. 12, pp. 8–9.)

Fekete-fehér magyar filmetűd, 4 perc, 1957
Rendező: Gaál István
Operatőr: Sára Sándor