
Kitüntetések a nemzeti ünnepen
Nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából minden évben átadják a legrangosabb állami kitüntetéseket és művészeti díjakat. Ebből az alkalomból idén Kossuth-díjban részesült az MMA akadémikusai közül Kiss Anna, Serfőző Simon, Farkas Ádám és Nagy Ervin is.
Az Országház Kupolatermében rendezett ünnepségen köszöntőt mondott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, továbbá részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Magyarország köztársasági elnöke – a Kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a Kossuth-díjat adományozta az MMA alábbi akadémikusainak:
Kiss Anna, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő, drámaíró, az MMA rendes tagja részére a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként.
Portréfilmsorozatunk Kiss Annáról szóló része betekintést enged legbensőbb világába, otthonában mesél családi hátteréről, nőiségről, alkotási folyamatairól, a pályán való indulásáról, mely a Költők egymás közt című, 1967-ben megjelent antológiával vette tulajdonképpen kezdetét, ahol is Nagy László mutatta be a fiatal lírikusokat. Beszél Latinovits Zoltánról, kettejük kapcsolatáról, Budapestről, és költészetének utánozhatatlan bemutatásaként önmaga olvas fel verseiből részletet. Egy önmagával nagyon is összhangban lévő alkotó portréja rajzolódik ki előttünk, aki így beszél magáról: „Nagyon szeretek nőnek lenni, s nem is szeretnék más lenni, tehát ez így van jól, ahogy van, mint ahogy általában minden, ahová az ember eljut végül."
Serfőző Simon, József Attila-díjas költő, író, az MMA rendes tagja részére a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként.
Serfőző Simon Nem voltam című verse a költő előadásában. A felvétel 2015 januárjában készült Zagyvarékason.
Farkas Ádám, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja részére absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként.
Farkas Ádám mintegy fél évszázad alatt készült munkáit tekinthette meg a nagyközönség 2015. szeptember 18-tól november 22-ig a Térhajlatok és áthatások című életmű-kiállításon a Művészet Malomban, Szentendrén. A huszonöt éve egyetemi tanárként is dolgozó szobrászművész munkássága előtt harminckét művész-tanítványa ugyanott kísérőtárlaton tisztelgett. A tárlatot Kodolányi Gyula költő, író nyitotta meg. Videoriportunkban a két alkotó vall a társművészetek közötti átjárhatóságról.
Nagy Ervin építész, az MMA rendes tagja, volt országos főépítész részére a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként.
Nagy Ervin, akinek munkáját például a budapesti Hattyú-ház fémjelzi, filmünk előzetesében arról vall, hogy eszmélkedése óta úgy látja magát, hogy valamit épít. Anyai nagyszülei nevelték, nagy szegénységben, mégis eszményi boldog gyermekkor kerekedett a balatonlellei kisvilágban. Makovecz Imre volt szellemi mentora, aki azzal indította útnak, hogy az ember bármivé váljon, egyetlen értékmérője van, hogy milyen szinten űzi a mesterségét. Ezt a bölcsességet az akadémikus azzal bővítette élete során, hogy nem elég valamit jól csinálni, anyanyelvi szintre kell fejlődni. Aki erre nem képes, az egész életét a bizonyításra fogja fecsérelni.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2016. március 11-én Kiváló Művész-, Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint szakmai díjakat adott át a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át:

Ács Margit, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, esszéista, műkritikus, az MMA rendes tagja részére.
Ács Margit videoriportunkban pályája különböző szakaszairól, szerkesztői tapasztalatairól és a szerkesztőségeknek az irodalmi életben betöltött szerepéről mesél. Kritikusként indult, majd a hetvenes években jelentek meg első komolyabb prózai művei. Domokos Mátyás feleségeként és a Szépirodalmi Kiadó lektoraként, ahogyan azt az írónő hangsúlyozza, sokkalta átgondoltabban kellett a szépírói pályára lépnie, és azon mozognia. Tapasztalatai, kritikusi tevékenysége és szerkesztői munkája mellett beszél még '56-ról, abbéli szerepéről, annak írói tevékenységére való hatásáról, folyóiratokról, a prózaírás nehézségeiről.
Ugyancsak Március 15-én, Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - az amánni magyar nagykövetségen rendezett március 15-i megemlékezés keretében-, a szentföldi magyar régészet nemzetközi hírnevének erősítését szolgáló tudományos tevékenysége, főként a jordániai machaerusi Heródes-palota feltárási munkálatainak vezetőjeként végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adta át Vörös Győző ókorkutatónak, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának; az eseményen jelen volt Czibere Csaba jordániai magyar nagykövet is.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át az alábbi akadémikusoknak:
Farkas Árpád, József Attila-díjas költő, író az MMA rendes tagja.
Farkas Árpád Egyszer majd arcom is elkészül című verse a költő előadásában. A felvétel 2016 februárjában készült Sepsiszentgyörgyön.
Király László, József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja.
Király László, a sóváradi születésű erdélyi költő beszél gyökereiről videoriportunkban, családjáról, tanulmányairól, háborús emlékekről, Sóváradról, mely Székelyföldön, a Sóvidéken található Szováta közelében. Király Lászlóval Molnos Ferenc beszélget.
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült:
Benkő Imre, Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes művész, az MMA rendes tagja.
Benkő Imre fotográfus tulajdonképpen az ózdi kohászat leépüléséről szóló fotóesszéjének köszönheti nemzetközi hírnevét. A kétszeres World Press Photo-díjas, a dokumentarista fotográfia egyedi képi világú alkotója majd 25 éven keresztül jár vissza pályájának meghatározó helyszínére, mai nevén „Kultúrgyárba". „Az események alakulását előre nem láthattam, a hírek mögötti világ érdekelt. Az ember és környezetének sajátos bemutatásával a korszak vizuális lényegét, egy szubjektumon átszűrt életérzést szándékoztam közvetíteni." – írta katalógusában. Az ózdi Városi Művelődési Központ „Olvasó" Kisgalériájában ACÉL-MŰ. Ózd, 1987–2014 címmel nyílt kiállítása kapcsán beszélgettünk az alkotóval.
Lantos István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora és volt rektora.
A Magyar Művészeti Akadémia 2015. június 7-ére kulturális programmal egybekötött jótékonysági adománygyűjtést és gálaműsort szervezett a Pesti Vigadóba a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai művészeti iskolákban tanuló diákok és családjaik megsegítésére. Lantos István ebből az alkalomból adta elő Liszt Ferenc Balcsillagzat / Sursum Corda című művét.
Szegő György, Jászai Mari-díjas látvány- és díszlettervező, Ybl Miklós-díjas építész, művészeti író, érdemes művész, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója.
A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át:
Tardy László, Liszt Ferenc-díjas karnagy, az MMA rendes tagja, a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia (Mátyás-templom) kántor-karnagya, a Budapesti Központi Szeminárium volt ének-zene tanára.
Kótai József, Ferenczy Noémi-díjas ötvös- és éremművész, az MMA rendes tagja.
Kótai József portréfilmünk előzetesében arról vall, hogy eredetileg fémedényeket szeretett volna készíteni, de nem volt rá fizetőképes kereslet, ezért fordult a plasztikák, kisplasztikák irányába. A Nemzetközi Geofizikai Társaság volt az az állandó megrendelő, amely 30 éven keresztül mecénásként állt a művész mellett, a nekik készített érmeire jóérzéssel emlékezik vissza, különösen a Bunsen és Agassiz emlékérmekre. Tanítványainak nemcsak az alkotói munka, de a kiállítás-szervezés területén is sokat nyújtott a mester. Művészi életműve jelentős, pedig ma is nehezen viseli, ha „leművészurazzák".
Somogyi Pál, Ferenczy Noémi-díjas iparművész, belsőépítész, az MMA rendes tagja.
Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat vehetett át:
Ablonczy László Ferenc, esszéíró, kritikus, színház- és kultúrtörténész, az MMA levelező tagja.
Dr. Falusi Márton költő, esszéista, az MMA nem akadémikus köztestületi tagjainak közgyűlési képviselője, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Magyarország köztársasági elnöke – a Kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a Kossuth-díjat adományozta az MMA alábbi akadémikusainak:

Portréfilmsorozatunk Kiss Annáról szóló része betekintést enged legbensőbb világába, otthonában mesél családi hátteréről, nőiségről, alkotási folyamatairól, a pályán való indulásáról, mely a Költők egymás közt című, 1967-ben megjelent antológiával vette tulajdonképpen kezdetét, ahol is Nagy László mutatta be a fiatal lírikusokat. Beszél Latinovits Zoltánról, kettejük kapcsolatáról, Budapestről, és költészetének utánozhatatlan bemutatásaként önmaga olvas fel verseiből részletet. Egy önmagával nagyon is összhangban lévő alkotó portréja rajzolódik ki előttünk, aki így beszél magáról: „Nagyon szeretek nőnek lenni, s nem is szeretnék más lenni, tehát ez így van jól, ahogy van, mint ahogy általában minden, ahová az ember eljut végül."

Serfőző Simon Nem voltam című verse a költő előadásában. A felvétel 2015 januárjában készült Zagyvarékason.

Farkas Ádám mintegy fél évszázad alatt készült munkáit tekinthette meg a nagyközönség 2015. szeptember 18-tól november 22-ig a Térhajlatok és áthatások című életmű-kiállításon a Művészet Malomban, Szentendrén. A huszonöt éve egyetemi tanárként is dolgozó szobrászművész munkássága előtt harminckét művész-tanítványa ugyanott kísérőtárlaton tisztelgett. A tárlatot Kodolányi Gyula költő, író nyitotta meg. Videoriportunkban a két alkotó vall a társművészetek közötti átjárhatóságról.

Nagy Ervin, akinek munkáját például a budapesti Hattyú-ház fémjelzi, filmünk előzetesében arról vall, hogy eszmélkedése óta úgy látja magát, hogy valamit épít. Anyai nagyszülei nevelték, nagy szegénységben, mégis eszményi boldog gyermekkor kerekedett a balatonlellei kisvilágban. Makovecz Imre volt szellemi mentora, aki azzal indította útnak, hogy az ember bármivé váljon, egyetlen értékmérője van, hogy milyen szinten űzi a mesterségét. Ezt a bölcsességet az akadémikus azzal bővítette élete során, hogy nem elég valamit jól csinálni, anyanyelvi szintre kell fejlődni. Aki erre nem képes, az egész életét a bizonyításra fogja fecsérelni.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2016. március 11-én Kiváló Művész-, Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint szakmai díjakat adott át a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át:

Ács Margit, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, esszéista, műkritikus, az MMA rendes tagja részére.
Ács Margit videoriportunkban pályája különböző szakaszairól, szerkesztői tapasztalatairól és a szerkesztőségeknek az irodalmi életben betöltött szerepéről mesél. Kritikusként indult, majd a hetvenes években jelentek meg első komolyabb prózai művei. Domokos Mátyás feleségeként és a Szépirodalmi Kiadó lektoraként, ahogyan azt az írónő hangsúlyozza, sokkalta átgondoltabban kellett a szépírói pályára lépnie, és azon mozognia. Tapasztalatai, kritikusi tevékenysége és szerkesztői munkája mellett beszél még '56-ról, abbéli szerepéről, annak írói tevékenységére való hatásáról, folyóiratokról, a prózaírás nehézségeiről.
Ugyancsak Március 15-én, Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - az amánni magyar nagykövetségen rendezett március 15-i megemlékezés keretében-, a szentföldi magyar régészet nemzetközi hírnevének erősítését szolgáló tudományos tevékenysége, főként a jordániai machaerusi Heródes-palota feltárási munkálatainak vezetőjeként végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adta át Vörös Győző ókorkutatónak, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának; az eseményen jelen volt Czibere Csaba jordániai magyar nagykövet is.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át az alábbi akadémikusoknak:

Farkas Árpád Egyszer majd arcom is elkészül című verse a költő előadásában. A felvétel 2016 februárjában készült Sepsiszentgyörgyön.

Király László, a sóváradi születésű erdélyi költő beszél gyökereiről videoriportunkban, családjáról, tanulmányairól, háborús emlékekről, Sóváradról, mely Székelyföldön, a Sóvidéken található Szováta közelében. Király Lászlóval Molnos Ferenc beszélget.
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült:
Benkő Imre fotográfus tulajdonképpen az ózdi kohászat leépüléséről szóló fotóesszéjének köszönheti nemzetközi hírnevét. A kétszeres World Press Photo-díjas, a dokumentarista fotográfia egyedi képi világú alkotója majd 25 éven keresztül jár vissza pályájának meghatározó helyszínére, mai nevén „Kultúrgyárba". „Az események alakulását előre nem láthattam, a hírek mögötti világ érdekelt. Az ember és környezetének sajátos bemutatásával a korszak vizuális lényegét, egy szubjektumon átszűrt életérzést szándékoztam közvetíteni." – írta katalógusában. Az ózdi Városi Művelődési Központ „Olvasó" Kisgalériájában ACÉL-MŰ. Ózd, 1987–2014 címmel nyílt kiállítása kapcsán beszélgettünk az alkotóval.
A Magyar Művészeti Akadémia 2015. június 7-ére kulturális programmal egybekötött jótékonysági adománygyűjtést és gálaműsort szervezett a Pesti Vigadóba a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai művészeti iskolákban tanuló diákok és családjaik megsegítésére. Lantos István ebből az alkalomból adta elő Liszt Ferenc Balcsillagzat / Sursum Corda című művét.

A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át:


Kótai József portréfilmünk előzetesében arról vall, hogy eredetileg fémedényeket szeretett volna készíteni, de nem volt rá fizetőképes kereslet, ezért fordult a plasztikák, kisplasztikák irányába. A Nemzetközi Geofizikai Társaság volt az az állandó megrendelő, amely 30 éven keresztül mecénásként állt a művész mellett, a nekik készített érmeire jóérzéssel emlékezik vissza, különösen a Bunsen és Agassiz emlékérmekre. Tanítványainak nemcsak az alkotói munka, de a kiállítás-szervezés területén is sokat nyújtott a mester. Művészi életműve jelentős, pedig ma is nehezen viseli, ha „leművészurazzák".

Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat vehetett át:
