
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.)
Időpont: 2013. április 30. (kedd) 18 óra


Ágh István, Kiss Benedek és Mezey Katalin születésnapi vers-estje
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata 2013. április 30-án tartja Ágh István, Kiss Benedek és Mezey Katalin születésnapi vers-estjét.
Az estet megnyitja Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Elhangzanak Ágh István, Kiss Benedek és Mezey Katalin versei.
Közreműködnek: Varga Klári és Oberfrank Pál színművészek, Radványi Balázs énekes, zeneszerző és a Misztrál együttes.
Az est házigazdája Lázár Balázs színművész.
Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Első verskötete 1965-ben jelent meg, azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Ágh István költői-írói világképe nagyszabású és korszerű lírát és epikát eredményezett, amely a maga körén belül választ ad több, az ezredfordulón kiéleződő kérdésre. A magyarsághoz kötődő és egyetemes, hagyományőrző és újító, a fejlődést megkérdőjelező és jövőtudatú. A tágabb ezredforduló magyar irodalmának egyik legjelentősebb teljesítménye az övé. Sokműfajú alkotó, aki minden megnyilatkozásában kifejezi azt, hogy az irodalom értékeket teremt és közvetít a lehetséges olvasók, azaz minden létező és leendő ember számára.
Kiss Benedek kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Egyetemista korában a Kilencek nevű költői csoportosulás tagja volt, első művei ennek az irodalmi körnek az antológiájában jelentek meg. Költészetében a tragikusat és az idillit nem a groteszkben, hanem az elégikusságban építette együvé, a tárgyiasságot pedig kissé mítoszivá, a mítoszt tárgyiassá formálta. Az ezredvég és az új századelő hol szigorúan racionális, hol határtalanul irracionális világában, amikor e végletek egyaránt embertelennek bizonyulnak, emberszabású költői világot teremtett, amely nemcsak szemlélete, hanem poétikai-nyelvi eszközei miatt is számunkra valónak, szerethetőnek bizonyult.