Kiss Anna és Muzafer Dzaszohov
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Átadták a Balassi-emlékkardokat
A Balassi Bálint verseit anyanyelvére fordító Muzafer Dzaszohov oszét költőt és műfordítót, valamint Kiss Anna költőt díjazták az idén a Balassi Bálint-emlékkarddal. A rangos irodalmi kitüntetést február 14-én vehették át a díjazottak Budapesten, a Gellért Szállóban.
Az elismerést szimbolizáló, középkori mintára kovácsolt díszszablyákat Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a díjazottaknak. A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma az irodalmi díjat minden évben annak a költőnek és műfordítónak ítéli oda, akinek líráját és fordítói munkásságát méltónak tartja a 16. századi magyar költő életművéhez.
A 19. alkalommal megrendezett díjátadón Kovács J. Béla irodalomtörténész az oszét költőt méltatva hangsúlyozta: a Balassi Bálint verseit anyanyelvére fordító MuzaferDzaszohov a mai oszét irodalom kiemelkedő alkotója, aki irodalmi és újságíró-szerkesztői munkája, valamint hazafiassága folytán méltán nevezhető Oszétia népi költőjének.
A másik kitüntetett, Kiss Anna munkásságáról a díjátadón Csontos János író, újságíró beszélt, kiemelve a költő verseinek bátorságát, amely minden szempontból megfelel a Balassi Bálint költészete által emelt magas esztétikai és etikai követelményeknek.
A kardot a ceremónia hagyományainak megfelelően a magasba emelték a kitüntetettek.
Forrás: MTI
Kiss Anna, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, József Attila- és Prima-díjas költő, író. Portréfilm-sorozatunk róla szóló része betekintést enged legbensőbb világába, otthonában mesél családi hátteréről, nőiségről, alkotási folyamatairól, a pályán való indulásáról, mely a Költők egymás közt című, 1967-ben megjelent antológiával vette tulajdonképpen kezdetét, ahol is Nagy László mutatta be a fiatal lírikusokat. Beszél Latinovits Zoltánról, kettejük kapcsolatáról, Budapestről, és költészetének utánozhatatlan bemutatásaként önmaga olvas fel verseiből részletet. Egy önmagával nagyon is összhangban lévő alkotó portréja rajzolódik ki előttünk, aki így beszél magáról: „Nagyon szeretek nőnek lenni, s nem is szeretnék más lenni, tehát ez így van jól, ahogy van, mint ahogy általában minden, ahová az ember eljut végül."
A 19. alkalommal megrendezett díjátadón Kovács J. Béla irodalomtörténész az oszét költőt méltatva hangsúlyozta: a Balassi Bálint verseit anyanyelvére fordító MuzaferDzaszohov a mai oszét irodalom kiemelkedő alkotója, aki irodalmi és újságíró-szerkesztői munkája, valamint hazafiassága folytán méltán nevezhető Oszétia népi költőjének.
A másik kitüntetett, Kiss Anna munkásságáról a díjátadón Csontos János író, újságíró beszélt, kiemelve a költő verseinek bátorságát, amely minden szempontból megfelel a Balassi Bálint költészete által emelt magas esztétikai és etikai követelményeknek.
A kardot a ceremónia hagyományainak megfelelően a magasba emelték a kitüntetettek.
Forrás: MTI
Kiss Anna, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, József Attila- és Prima-díjas költő, író. Portréfilm-sorozatunk róla szóló része betekintést enged legbensőbb világába, otthonában mesél családi hátteréről, nőiségről, alkotási folyamatairól, a pályán való indulásáról, mely a Költők egymás közt című, 1967-ben megjelent antológiával vette tulajdonképpen kezdetét, ahol is Nagy László mutatta be a fiatal lírikusokat. Beszél Latinovits Zoltánról, kettejük kapcsolatáról, Budapestről, és költészetének utánozhatatlan bemutatásaként önmaga olvas fel verseiből részletet. Egy önmagával nagyon is összhangban lévő alkotó portréja rajzolódik ki előttünk, aki így beszél magáról: „Nagyon szeretek nőnek lenni, s nem is szeretnék más lenni, tehát ez így van jól, ahogy van, mint ahogy általában minden, ahová az ember eljut végül."
