
Vári Fábián László és Mezey Katalin
Az MMA Irodalmi Tagozatának krakkói tanulmányútja
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata tanulmányúton vett részt Krakkóban május 14. és 18. között. A Lengyelországba utazó akadémikusok Krakkóba érkezve elsőként a Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének magyar és lengyel nyelvű rendhagyó irodalomóráján vettek részt.
Az MMA tagjait Nagy László Kálmán tanszékvezető és munkatársai s mintegy húsz-huszonöt magyar nyelvet, irodalmat és kultúrát tanuló lengyel egyetemista fogadta. A tanszékvezető egyenként, magyar és lengyel nyelven mutatta be a jelen lévő akadémikusokat és rövid pályaképüket. Ezután került sor a találkozó szakmai programjára, amelynek során bemutatták Mezey Katalinnak az MMA Irodalmi Tagozata támogatásával lengyel nyelven is megjelent Przewrócony płot (A kidöntött kerítés) című novelláskötetét és ismertették az írónő pályáját. A beszélgetést Mezey Katalinnal a kiváló műfordító, Daniel Warmuz szinkrontolmácsolásban vezette, majd a hallgatók képviselője kérdéseket tett fel az írónőnek a kötetéről, életművéről. A programot az eseményen szintén jelen lévő krakkói magyar főkonzul, dr. Gerencsér Tibor által az egyetemistáknak ajándékozott kötetek dedikálása és a munkatársak, az egyetemisták és az akadémikusok közötti rövid baráti beszélgetés zárta.
Ezt követően megtekintették a krakkói főtér alatti multimédiás történeti múzeumot. A kora középkori járószintet feltáró és bemutató helyszín valóban nagy attrakciónak bizonyult.
A délután folyamán megkoszorúzták Balassi Bálint 1995-ben állított domborművét, Bronisław Chromy alkotását.
Később látogatást tettek a krakkói Isteni Irgalmasság bazilikában is, ahol egy szép magyar kápolna is található. A Communio Sanctorum kápolna berendezését a magyar katolikus egyház adományozta lengyel barátainknak. A mozaikok Puskás László ungvári származású görögkatolikus lelkész, képzőművész munkáját dicsérik, s azon szentek és egyházi személyek közösségét ábrázolják, akik az évszázadok alatt az egyház történetének legszebb lapjait írták. A márványoltár felett látható mozaik alapja hársfából készült, s az Irgalmas Jézust és Szent Fausztina nővért ábrázolja. A kápolna oldalfalain magyarországi, lengyelországi és más európai országokból származó szentek, boldogok és a hit hőseinek ábrázolásai csodálhatók meg. A kápolna előterében a mennyezetről belógatva Somogyi Győző, az MMA rendes tagja által készített festett fakereszt látható.
A Wawel is sok érdekességet, szépséget tartogatott az akadémikusok számára. A waweli székesegyház kriptájában megkoszorúzták Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem sírját.
Tarnówban, Bem apó szülővárosában megtekintették Bem József (1794–1850) mauzóleumát, amelyet Adolf Szyszko-Bohusz, a krakkói Szépművészeti Akadémia professzora tervezett 1928-ban Tarnów városának megrendelésére, amelyet 1929-ben építettek meg. A városi park mesterséges tavának közepén vasbeton talapzaton hat korinthoszi oszlop tartja a szarkofágot. A szarkofágban helyezték el a Bem hazaszállított hamvait tartalmazó koporsót. A szarkofág egyik oldalán magyar felirat olvasható: Bem apó a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére. A másik oldalon arab betűkkel írt, török nyelvű felirat: Ferik Murad pasa (Murad pasa tábornok). A legenda szerint azért nem a földbe temették el Bemet, mert az emigrációban áttért az iszlám vallásra. A lengyel katolikusok a hamvait nem akarták a szent anyaföldbe elhelyezni, ezért ég és föld között lebeg.
A lengyelországi út egyik legcsodálatosabb élménye a kisárvai fatemplom megtekintése volt. Orawka (Kisárva) a régi magyar–lengyel kereskedelmi útvonalon fekvő település az egykori Árva vármegyében, a történelmi Magyarország területén, ahol 1659-ben épült fel a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt fatemplom. A gyönyörűen díszített, festett épület a Kárpát-medence legészakabbra fekvő magyar és természetesen lengyel szakrális, kulturális emléke. Nincs még egy templom a Kárpát-medencében, ahol a szent életű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé.
MMA
Ezt követően megtekintették a krakkói főtér alatti multimédiás történeti múzeumot. A kora középkori járószintet feltáró és bemutató helyszín valóban nagy attrakciónak bizonyult.
A délután folyamán megkoszorúzták Balassi Bálint 1995-ben állított domborművét, Bronisław Chromy alkotását.

Később látogatást tettek a krakkói Isteni Irgalmasság bazilikában is, ahol egy szép magyar kápolna is található. A Communio Sanctorum kápolna berendezését a magyar katolikus egyház adományozta lengyel barátainknak. A mozaikok Puskás László ungvári származású görögkatolikus lelkész, képzőművész munkáját dicsérik, s azon szentek és egyházi személyek közösségét ábrázolják, akik az évszázadok alatt az egyház történetének legszebb lapjait írták. A márványoltár felett látható mozaik alapja hársfából készült, s az Irgalmas Jézust és Szent Fausztina nővért ábrázolja. A kápolna oldalfalain magyarországi, lengyelországi és más európai országokból származó szentek, boldogok és a hit hőseinek ábrázolásai csodálhatók meg. A kápolna előterében a mennyezetről belógatva Somogyi Győző, az MMA rendes tagja által készített festett fakereszt látható.
A Wawel is sok érdekességet, szépséget tartogatott az akadémikusok számára. A waweli székesegyház kriptájában megkoszorúzták Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem sírját.

Tarnówban, Bem apó szülővárosában megtekintették Bem József (1794–1850) mauzóleumát, amelyet Adolf Szyszko-Bohusz, a krakkói Szépművészeti Akadémia professzora tervezett 1928-ban Tarnów városának megrendelésére, amelyet 1929-ben építettek meg. A városi park mesterséges tavának közepén vasbeton talapzaton hat korinthoszi oszlop tartja a szarkofágot. A szarkofágban helyezték el a Bem hazaszállított hamvait tartalmazó koporsót. A szarkofág egyik oldalán magyar felirat olvasható: Bem apó a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére. A másik oldalon arab betűkkel írt, török nyelvű felirat: Ferik Murad pasa (Murad pasa tábornok). A legenda szerint azért nem a földbe temették el Bemet, mert az emigrációban áttért az iszlám vallásra. A lengyel katolikusok a hamvait nem akarták a szent anyaföldbe elhelyezni, ezért ég és föld között lebeg.
A lengyelországi út egyik legcsodálatosabb élménye a kisárvai fatemplom megtekintése volt. Orawka (Kisárva) a régi magyar–lengyel kereskedelmi útvonalon fekvő település az egykori Árva vármegyében, a történelmi Magyarország területén, ahol 1659-ben épült fel a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt fatemplom. A gyönyörűen díszített, festett épület a Kárpát-medence legészakabbra fekvő magyar és természetesen lengyel szakrális, kulturális emléke. Nincs még egy templom a Kárpát-medencében, ahol a szent életű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé.
MMA