Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen

II. Művészetpedagógiai műhelytalálkozó

A tavaly októberben indult kezdeményezés folytatásaként június 4-én az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete másodszor látta vendégül a művészettel nevelés iránt érdeklődőket a Pesti Vigadóban. Az eseményen előadást tartott többek közt Freund Tamás, az MTA elnöke; Balázs Mihály építész, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának vezetője és Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója. Köszöntőt mondott Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke. A konferencián részt vett Richly Gábor, az MMA főtitkára is, valamint Solymosi Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője, aki Balázs Mihállyal közösen műhelybeszélgetést vezetett a délután során. A műhelybeszélgetések munkájába bekapcsolódtak Landgráf Katalin és Farkas Ádám, az MMA rendes tagjai is.
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete az MMA Oktatási, Kutatási és Tudományos Bizottságával együttműködve tavaly októberben indította el a közös gondolkodást műhelytalálkozó formájában, ennek folytatásaként június 4-én másodszor látta vendégül a művészettel nevelés iránt érdeklődőket, most a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.
 
A szépszámú szakmabeli érdeklődő részvételével megnyíló találkozón Szentpáli Roland tubaművész, zeneszerző, az MMA 2022–2025. évi Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa előadását követően Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatójának üdvözlő beszéde hangzott el.

Csáji László Koppány 

Közös gondolkodás
Csáji László köszöntésében kiemelte: megtiszteltetés, hogy az általa képviselt intézmény motorja lehet annak a kezdeményezésnek, amit az MMA indítványára tavaly rendeztek meg először. Ez a művészet általi nevelés fontosságát hangsúlyozó műhely, ami hálózatként fogja össze a határon inneni és határon túli magyar művészeti pedagógusokat.
A tavaly őszi első találkozót követően szinte rögtön felmerült az igény a folytatásra, a kérdések, a kihívások és a kezdeményezések megvitatására, ezért jött létre a mostani találkozó, ahol a plenáris előadásokat követően műhelybeszélgetéseket tartottak, ezeken három tematikus blokkban folyt a munka.
Ezek: a művészetpedagógia előtt álló kihívások és lehetőségek; a bizonytalan fogalomrendszer, amivel a művészetpedagógia küzd a társadalmi elfogadtatás terén; valamint magának a hálózatnak és az azt segítő portál létrehozásának kérdése, merre menjünk tovább.
Csáji László elmondta azt is: a művészetpedagógiai hálózatot úgy képzelik el, hogy abban a közös gondolkodás és a közös munka dominál. Éppen ezért a harmadik blokk a jövőről és az előttünk álló feladatokról való közös gondolkodásra invitál.
A célokról a konferencia programfüzete szerint már korábban megfogalmazódott: a hálózati portálon történő online közzététel egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a művészettel nevelésben részt vevők álláspontját, törekvéseit és eredményeit hitelesen közvetítse az intézményvezetők és akár a kultúrpolitikai döntéshozók felé is.
 
Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen
A Magyar Művészeti Akadémia vezetése nevében Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Beszédében Hamvas Béla gondolatával üdvözölte a megjelenteket, ami így szólt: „Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit."

Rátóti Zoltán

Kiemelte: „A Magyar Művészeti Akadémia számos rendezvénye közt kitüntetett szerepük van a művészetpedagógiai találkozóknak. Egyrészt a találkozó olyan fórum, mely akadémiánk egyik legfontosabb társadalmi küldetésének megvalósulását segíti elő. Másrészt újabb alkalom arra, hogy még szorosabbra fűzzük és megerősítsük együttműködésünket a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia között. (…) Az együttműködés szorgalmazása mélyén az a gondolat áll, hogy tudomány és művészet nem ellenpólusok. Sőt, a két terület több szinten és több hálózaton keresztül is összekapcsolódik."
Az akadémia művészetpedagógiai feladatai kapcsán Rátóti Zoltán elmondta: „Az egyéni kreativitás felismertetése, fejlesztése mellett van egy másik fontos terület, ahol a Művészeti Akadémiának feladata van, ez pedig az ismeretátadás. Akadémiánk küldetései közé tartozik nemzeti kultúránk értékeinek megőrzése és megismertetése, amit a fiatalabb korosztálynál kell kezdenünk. Ennek átadása legalább akkora feladat, mint a kreativitás előhívása, hiszen jól érzékelhető világszerte az a tendencia, ami olyan oktatási rendszert látna szívesen, mely finoman szólva „eltekint" a tárgyi tudástól, a múlt megismerésétől, és csupán a praktikus ismeretekre helyezné a hangsúlyt. A művészet segíthet abban is, hogy gyermekeink valódi, személyes közösségi élményeket élhessenek át, átérezhessék, hogy tagjai egy szűkebb közösségnek, és tevékeny polgárai a nemzet közösségének is."
Az MMA alelnöke előadását szintén Hamvas Béla gondolatával zárta: „Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást kell keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen."
Ezek megvalósításához – Rátóti Zoltán szerint – isteni energiára és isteni sugallatra van szükség.
 
Kreatív gondolkodóképesség
A konferencián Freund Tamás „A művészetek által gazdagított belső világ szerepe a kreatív gondolkodóképesség kialakulásában" címmel tartott plenáris előadásában elmondta: ma már kísérletek igazolják az agyi hullámtevékenység szerepét az emléknyomok beégetésében és ennek szabályozásában olyan pályák által, amelyek érzelmekről, motivációról – azaz belső világunkról – szállítanak impulzusokat.

Freund Tamás

Előadásban az információrobbanás következményeiről, a tanulásra, a belső világunkra, érzelemgazdagságunk alakulására gyakorolt hatásáról volt szó. Freund Tamás bemutatta a kreatív gondolkodóképesség kialakulásában alapvető belső világ gazdagításának módjait, ebben a művészeti nevelés, a zene kiemelkedő szerepét, valamint a passzív befogadás mellett az aktív részvétel jelentőségét az értékteremtés folyamatában.
 
A művészet épít
Balázs Mihály építész, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának vezetője „Építő Művészet" címmel tartotta meg plenáris előadását, aki építészként és tanárként együtt gondolkozik tanítványaival.

Balázs Mihály

Fontosnak tartotta néhány fogalom tisztázását: a kultúra fogalma számára az életet szabályozó elv, az építészet pedig olyan platform, ami a megismerés lehetősége és katarzist is hordoz magában. A körülöttünk lévő világ megismerésének egyik eszköze maga a művészet, aminek fogalmát leghitelesebben Pilinszky János fogalmazta meg, aki azt mondta: „Minden művészet: világmodell. Az „egészről" készült híradás." Balázs Mihály számára a művész az, aki – Roska Tamás megfogalmazásával élve – rendelkezik az „egyszerre megragadás" képességével, együtt látja a dolgok lényegét, a maga nyelvén megfogalmazza és felmutatja azt. A művészettel nevelésről pedig kifejtette: maga a nevelés közösségi együttműködés, ahol a résztvevők egymás személyiségét formálják. Ezért a művészettel nevelés a művészi látásmód feltárása révén a személyiség kiteljesülésének támogatását jelenti.
Előadásában kiemelte a kreativitás fontosságát, a tévedés, a tévesztés fontosságát és a kreativitásra gyakorolt hatását. A probléma, hogy maradjunk művészek, miközben felnövünk.
Balázs Mihály előadásának végén hangsúlyozta: a Műegyetem építészhallgatóival közel harminc éve gyakorolja az élmény feldolgozását a Rajz és terv tárgy keretében. A gyakorlat lényege a jelenléten, a megfigyelésen és élményen alapuló önkifejezés az írás, rajz, fizikai modell és mozgókép egymásra épülő eszközeivel. A nevelés sajátos formája ez, ahogy kifejezte: a személyiség fejlődésébe való indirekt beavatkozás.

Ezt követően a jelenlévők meghallgathatták Horváth Szilárdot, aki a Néphagyományra alapozva: a Búzaszem Iskola címmel tartott előadást.
A 2004-ben hét fővel elindított általános iskola pedagógiai programjának középpontjában a kereszténység, a magyar néphagyományok, a népművészet, a közösségek és a család áll. A gyermekek az élményalapú tanítás során nemcsak rendszeresen találkoznak a népzenével, a néptánccal, a hagyományokkal és a népi mesterségekkel, hanem maguk is aktívan és természetes módon bekapcsolódnak a tevékenységekbe. Az intézménynek kiemelt célja, hogy a családokkal, szülőkkel is szorosabbra fonja a kapcsolatot, ezért rendszeresek az olyan programok, amelyekre a szülőket, testvéreket is várják. A Búzaszem Iskola egyesíti a művészeti és a közismereti képzést, a diákok továbbtanulási arányából, illetve a felvételi vizsgán elért eredményekből egyértelműen kiderül, hogy a néphagyomány és a népművészet által nyújtott támogatás kognitív képességeikre is jó hatással van.

Csáji László Koppány és Szepesi Judit: A Művészettel Nevelés Hálózat honlapjának célja, arculata és felépítése című beszéde zárta a plenáris előadások sorát.
Az előadás első felében ismertették a kutatóintézet sokszínű feladatkörét a művészettel nevelés területén, valamint a hálózatot életre hívó hármas célt: a művészeti és a művészettel nevelés társadalmi elismertségének növelése, a területen értéket teremtő egyének és intézmények összefogása, valamint egy művészetpedagógiai tudástár létrehozása áll a kezdeményezés fókuszában. Az előadás második felében a fejlesztés alatt álló hálózat weboldalának felépítését és alapvető arculatát is ismertették az előadók. Mint azt Csáji László Koppány kiemelte, eddig a 200 megkeresett közül mintegy 150 személy, műhely és intézmény jelezte, hogy részt kíván venni a Művészettel Nevelés Hálózatában. A portál legfontosabb céljával kapcsolatban úgy fogalmazott, arra hivatott, hogy a művészettel (művészet általi) nevelés eredményeit és társadalmi jelentőségét tudatosítsa a kapcsolódó szakmák képviselőiben, a nagyközönségben és a kultúrpolitika döntéshozóiban. A honlap a kiemelkedő eredményeket elért pedagógusok, intézmények és műhelyek tematikus adatbázisának létrehozásával és egy interaktív térkép segítségével átirányítja az érdeklődőket a hálózat tagjainak saját honlapjára.
 
A konferencia második részében a megjelentek műhelybeszélgetéseken vehettek részt az alábbi témakörökben:
Kihívások és lehetőségek a művészettel nevelés területén 
A moderátor Solymosi-Tari Emőke és Balázs Mihály volt, a résztvevők beszélgettek a nevelés mibenlétéről és a művészet szerepéről ebben az összetett és felelősségteljes folyamatban. Körüljárták a művészettel nevelés gyakorlati tapasztalatait, a segítő, illetve akadályozó körülményeket. Szó esett a tervek szerint többek között a szülők elvárásairól, a más tárgyakat tanító kollégákkal való együttműködésről, a technikai feltételekről és a média szerepéről.


Alapfogalmak, szóhasználat 
A moderátor Landgráf Katalin és Farkas Ádám volt. A szekcióban arról esett szó, hogy a művészettel nevelés mint fogalom és tartalom ma még sajnos idegen és tisztázatlan a hazai tudásátadás világában. Ezért most, a hálózat indulásánál nélkülözhetetlen a fogalmak, kulcsszavak pontosítása, definiálása, közzététele.


A hálózat további fejlesztése, feladatok 
A moderátor Szepesi Judit és Csáji László Koppány volt, itt közös gondolkodásra hívták a résztvevőket a Művészettel Nevelés Hálózat működéséről, a feladatok és a célok prioritásairól és a tervezett találkozókról, programokról.