Gulyás János
Csak csendben, csak halkan
Gulyás János adalékai az iskolahelyzethez
Gulyás Jánosnak az MSZP és SZDSZ koalíciós időszakában tapasztalt, a hazai kisiskolákat megszüntető oktatás-politikai gyakorlatról készített dokumentumfilmjét vetítették le a Kecske utcai Makovecz-szalonban április 20-án. A háznagyi teendőket Dárday István látta el.
Gulyás Jánosnak az MSZP és SZDSZ koalíciós időszakában tapasztalt, a hazai kisiskolákat megszüntető oktatás-politikai gyakorlatról készített dokumentumfilmjét vetítették le a Kecske utcai Makovecz-szalonban április 20-án. A háznagyi teendőket Dárday István látta el.
A 2006 és 2010 között készült dokumentumfilm levetítése előtt Dárday István kijelentette: „Olyan ember alkotását láthatjuk, aki szenvedélyes művelője a dokumentumfilmeknek. Kiskora óta ez a szenvedély üldözi, s ez azt is jelenti, hogy azóta üldözi a problémákat is és a visszásságokat". Hozzátette: Gulyás hatalmas életművel rendelkezik. Mint fogalmazott: „filmes karrierje a rendszerváltás után sem bicsaklott meg, az új körülmények között is ugyanúgy dolgozik, pedig nehéz helyzetben van a szakma. Sajnos, a dokumentumfilmek forgalmazása nem sokat változott, leszámítva azt, hogy az éjfél utáni műsorsávban a korábbiakhoz képest már többet vetítenek" – mondta Dárday István.
A „Csak csendben, csak halkan" című 50 perces, fekete-fehérben készült mozi azt az időszakot mutatja be, amikor is hazánkban az azóta már leváltott szociál-liberális kormány által megalkotott oktatási törvények és rendeletek következtében ezernél is több, túlnyomó többségben falusi kisiskolát zártak be. Ismeretes, a Gyurcsány-kormány a közoktatási intézmények fenntartását az amúgy is forráshiányos települési önkormányzatok feladatává tette. A kisebb települések azonban már nem bírták el ezt az újabb pénzügyi terhet, ezért kényszerültek arra, hogy bezárják, vagy – jobb esetben – összevonják a gondjaikra bízott iskolákat. Gulyás János filmje azonban a folyamatok puszta tényszerű bemutatásán túlmegy, hiszen azt a politikai szándékot is érzékelteti, amely végső célként a kistelepülések ellehetetlenítését kívánta elérni. Ebbe a sorba illeszkedett a falusi posták, bölcsődék, óvodák és közhivatalok bezárása is.
A mozi nem csak a közvetlen érintetteket, vagyis a kistelepülések lakosait, polgármestereit és a bezárt iskolák tanárait szólaltatja meg, hanem azokat a politikusokat és társadalomtudósokat is, akik az iskolák megszüntetése ellen felemelték szavukat. És beszámol néhány sikeres iskolamentési kísérletről is, megszólaltatván azokat a polgármestereket, akik megtalálták azokat a „kiskapukat", amelyek révén településük megmenekült az iskolabezárás rémétől.
A vetítés után Dárday István olyan, pesszimista alkotásnak nevezte a dokumentumfilmet, amely a valóságnak megfelelően ábrázolja a folyamatokat. Gulyás János rendező pedig elmondta, hogy a Hír Televíziót leszámítva a filmet más csatorna nem vetítette le.
A „Csak csendben, csak halkan" című 50 perces, fekete-fehérben készült mozi azt az időszakot mutatja be, amikor is hazánkban az azóta már leváltott szociál-liberális kormány által megalkotott oktatási törvények és rendeletek következtében ezernél is több, túlnyomó többségben falusi kisiskolát zártak be. Ismeretes, a Gyurcsány-kormány a közoktatási intézmények fenntartását az amúgy is forráshiányos települési önkormányzatok feladatává tette. A kisebb települések azonban már nem bírták el ezt az újabb pénzügyi terhet, ezért kényszerültek arra, hogy bezárják, vagy – jobb esetben – összevonják a gondjaikra bízott iskolákat. Gulyás János filmje azonban a folyamatok puszta tényszerű bemutatásán túlmegy, hiszen azt a politikai szándékot is érzékelteti, amely végső célként a kistelepülések ellehetetlenítését kívánta elérni. Ebbe a sorba illeszkedett a falusi posták, bölcsődék, óvodák és közhivatalok bezárása is.
A mozi nem csak a közvetlen érintetteket, vagyis a kistelepülések lakosait, polgármestereit és a bezárt iskolák tanárait szólaltatja meg, hanem azokat a politikusokat és társadalomtudósokat is, akik az iskolák megszüntetése ellen felemelték szavukat. És beszámol néhány sikeres iskolamentési kísérletről is, megszólaltatván azokat a polgármestereket, akik megtalálták azokat a „kiskapukat", amelyek révén településük megmenekült az iskolabezárás rémétől.
A vetítés után Dárday István olyan, pesszimista alkotásnak nevezte a dokumentumfilmet, amely a valóságnak megfelelően ábrázolja a folyamatokat. Gulyás János rendező pedig elmondta, hogy a Hír Televíziót leszámítva a filmet más csatorna nem vetítette le.
