Bognár Anna, Németh Attila és Ács Margit
Drámai múltidézés
Felavatták Hubay Miklós síremlékét
Százöt évvel ezelőtt április 3-án született Hubay Miklós drámaíró, az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ebből az alkalomból Ács Margit Kossuth-díjas író, kritikus az MMA rendes tagja, Németh Attila és Bognár Anna a Hubay Miklós „Elveszett paradicsom" Alapítvány kurátorai, Juhász Judit, az MMA szóvivője, illetve Rózsássy Barbara, a Magyar Írószövetség titkára felavatta síremlékét, Pintér Attila szobrászművész alkotását a Farkasréti temetőben.
Százöt évvel ezelőtt április 3-án született Hubay Miklós drámaíró, az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ebből az alkalomból Ács Margit Kossuth-díjas író, kritikus az MMA rendes tagja, Németh Attila és Bognár Anna a Hubay Miklós „Elveszett paradicsom" Alapítvány kurátorai, Juhász Judit, az MMA szóvivője, illetve Rózsássy Barbara, a Magyar Írószövetség titkára felavatta síremlékét, Pintér Attila szobrászművész alkotását a Farkasréti temetőben.
Az április 26-án rendezett ünnepségen mások mellett megjelent Turi Attila Kossuth-díjas építész, az MMA alelnöke és a drámaíró lánya, Hubay Katalin is. Közreműködött Vámosi Nagy Zsuzsa MMA ösztöndíjas és Junior Príma-díjas fuvolaművész, illetve Kiss Hanga Csilla versmondó.
Ezt követően a Hubay Miklós tiszteletére rendezett megemlékezés folytatódott a Makovecz Imre utcai Akadémiai Szalonban, ahol pályatársai és drámainak szereplői mondták el személyes emlékeiket az íróról.
Juhász Judit köszöntő szavai után Ács Margit felolvasta A drámaíró drámája című nekrológját, amelyet 2011-ben Hubay Miklós halálakor írt. A Holmi folyóiratban közölt megemlékezésben többek között rámutatott az alkotó személyiségének egy nehezen megragadható ellentmondására, miszerint Hubay Miklós elfogadta a bűnt, az emberi gyengeséget, de nem űzött belőle divatos kultuszt, nem fosztotta meg a tragédia méltóságától.
Keserű száműzetés Firenzébe
Ács Margit emellett arra is rámutatott, hogy a Hubay személyiségében rejlő ellentmondásosság a sorsában is jelen volt. Írói sikerei, külföldi elismertsége, a nemzetközi és hazai művészeti közéletben betöltött funkciói, kitüntetései ellenére joggal érezte mellőzöttnek magát, és a firenzei professzori állás voltaképpen elegáns, hasznos tevékenységre alkalmat adó, de keserű száműzetés volt a számára.
A kivételes múltidézés O. Szabó István Jászai Mari-díjas színművész jóvoltából folytatódott. Ő először Máté monológját adta elő Hubay Tüzet viszek című drámájából, amelynek ihletője a legendás színművész Soós Imre torzón maradt életműve volt. Ezután Hubay naplójegyzeteiből és esszéiből olvasott fel részleteket. Ezáltal tükrözve, hogy miképpen vélekedett Hubay többek között Adyról, Madáchról, József Attiláról vagy Sarkadi Imréről.
Hegedűs Valér zongoraművész játéka után Ács Margit Blaskó Péter Kossuth-díjas színművésszel, a nemzet művészével, az MMA rendes tagjával és Németh Attila íróval, a Hubay Miklós „Elveszett paradicsom" Alapítvány kurátorával beszélgetett. Németh Attila elmondta, közel huszonegy évig fűzte barátság a drámaíróhoz, akinek átmenetileg a személyi titkára is volt. Kiemelte Hubay önzetlen és nagyvonalú mivoltát. Ő azon szerencsések közé tartozik, akik láthatták az Ők tudják mi a szerelem című művének az ősbemutatóját Tolnay Klári és Sinkovits Imre főszereplésével, illetve a mostani előadást, amelyben Udvaros Dorottya és Blaskó Péter játszik a Nemzeti Színházban.
A meghívottak között helyet foglaló Blaskó Péter elmondta, hogy korábban 1970-ben Sándort, a költőt is alakította a Hubay Miklós, Ránki György és Vas István által írt Egy szerelem három éjszakája című darabban, amely a vizsgaelőadásuk volt az Ódry Színpadon. Derűsen anekdotázva felidézte az Ők tudják, mi a szerelem keletkezéstörténetét.
Ők tudják, mi a szerelem című művének megszületése
E szerint 1959-ben Ádám Ottó, a Madách Színház rendezője arra kérte a teátrumban dramaturgként dolgozó írót, hogy keressen egy könnyed francia egyfelvonásost Tolnay Klári részére. Hubay eleinte azzal hitegette a kíváncsiskodó kollégákat, hogy elkezdte lefordítani André Gide darabját, amely Hector Berlioz kései szerelméről szól. Egyedül Ádám Ottót avatta be titkába, miszerint Gide-nek nincsen ilyen színműve, de az olvasópróbák kezdetére saját kezűleg fogja megírni a francia zeneszerző, karmester önéletírásában talált történetet arról, élete alkonyán miként akart megszöktetni egy nagymamát, aki iránt kamaszkori szerelme fellángolt újra. Így keletkezett az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia.
Az igazságok kettősségének drámaírója volt
A francia zeneszerző, karmestert alakító Blaskó szerint ez a mű - amely Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja nagyszerű renedzésének hála teltházzal megy a Nemzetiben - alapvetően abban különbözik más szerzők öregedésről szóló műveitől, hogy kimondják benne: csak a test öregszik, a lélek fiatal marad és ugyanolyan szenvedélyre képes, mint évtizedekkel korábban. Döntően erről szól az előadás, ezt játsszák el Udvaros Dorottyával. Berlioz akár csak a zeneszerzést, az érzéseit is olyan öntörvényű zseniként éli meg, aki nem igen törődik a konvenciókkal. Évtizedek múltán elindul újra meghódítani azt a hölgyet, akibe kamaszkorába beleszeretett. Nyilván a terv, hogy egy nagymamát egy családi körből megszöktessen, megmosolyogtató, különösen 1816-ban a cselekmény idején.
A több mint hatvan évvel ezelőtt született darab mai életképességének magyarázata – ahogy Ács Margit és Blaskó Péter egyetértőleg megállapították – Hubay összetett látásmódjában rejlik, az önreflexív, ironikus, humort és rezignációt egyszerre tartalmazó helyzetekben, párbeszédekben. Az élet eredendő sokszínűsége, az igazságok kettőssége foglalkoztatta Hubayt drámaíróként, és ez megnehezítette pályáját, de biztosítja drámái utóéletét.
Ezt követően a Hubay Miklós tiszteletére rendezett megemlékezés folytatódott a Makovecz Imre utcai Akadémiai Szalonban, ahol pályatársai és drámainak szereplői mondták el személyes emlékeiket az íróról.
Juhász Judit köszöntő szavai után Ács Margit felolvasta A drámaíró drámája című nekrológját, amelyet 2011-ben Hubay Miklós halálakor írt. A Holmi folyóiratban közölt megemlékezésben többek között rámutatott az alkotó személyiségének egy nehezen megragadható ellentmondására, miszerint Hubay Miklós elfogadta a bűnt, az emberi gyengeséget, de nem űzött belőle divatos kultuszt, nem fosztotta meg a tragédia méltóságától.
Keserű száműzetés Firenzébe
Ács Margit emellett arra is rámutatott, hogy a Hubay személyiségében rejlő ellentmondásosság a sorsában is jelen volt. Írói sikerei, külföldi elismertsége, a nemzetközi és hazai művészeti közéletben betöltött funkciói, kitüntetései ellenére joggal érezte mellőzöttnek magát, és a firenzei professzori állás voltaképpen elegáns, hasznos tevékenységre alkalmat adó, de keserű száműzetés volt a számára.
A kivételes múltidézés O. Szabó István Jászai Mari-díjas színművész jóvoltából folytatódott. Ő először Máté monológját adta elő Hubay Tüzet viszek című drámájából, amelynek ihletője a legendás színművész Soós Imre torzón maradt életműve volt. Ezután Hubay naplójegyzeteiből és esszéiből olvasott fel részleteket. Ezáltal tükrözve, hogy miképpen vélekedett Hubay többek között Adyról, Madáchról, József Attiláról vagy Sarkadi Imréről.
Blaskó Péter színművész Hubay Miklós drámáiról
Hegedűs Valér zongoraművész játéka után Ács Margit Blaskó Péter Kossuth-díjas színművésszel, a nemzet művészével, az MMA rendes tagjával és Németh Attila íróval, a Hubay Miklós „Elveszett paradicsom" Alapítvány kurátorával beszélgetett. Németh Attila elmondta, közel huszonegy évig fűzte barátság a drámaíróhoz, akinek átmenetileg a személyi titkára is volt. Kiemelte Hubay önzetlen és nagyvonalú mivoltát. Ő azon szerencsések közé tartozik, akik láthatták az Ők tudják mi a szerelem című művének az ősbemutatóját Tolnay Klári és Sinkovits Imre főszereplésével, illetve a mostani előadást, amelyben Udvaros Dorottya és Blaskó Péter játszik a Nemzeti Színházban.
A meghívottak között helyet foglaló Blaskó Péter elmondta, hogy korábban 1970-ben Sándort, a költőt is alakította a Hubay Miklós, Ránki György és Vas István által írt Egy szerelem három éjszakája című darabban, amely a vizsgaelőadásuk volt az Ódry Színpadon. Derűsen anekdotázva felidézte az Ők tudják, mi a szerelem keletkezéstörténetét.
Ők tudják, mi a szerelem című művének megszületése
E szerint 1959-ben Ádám Ottó, a Madách Színház rendezője arra kérte a teátrumban dramaturgként dolgozó írót, hogy keressen egy könnyed francia egyfelvonásost Tolnay Klári részére. Hubay eleinte azzal hitegette a kíváncsiskodó kollégákat, hogy elkezdte lefordítani André Gide darabját, amely Hector Berlioz kései szerelméről szól. Egyedül Ádám Ottót avatta be titkába, miszerint Gide-nek nincsen ilyen színműve, de az olvasópróbák kezdetére saját kezűleg fogja megírni a francia zeneszerző, karmester önéletírásában talált történetet arról, élete alkonyán miként akart megszöktetni egy nagymamát, aki iránt kamaszkori szerelme fellángolt újra. Így keletkezett az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia.
Az igazságok kettősségének drámaírója volt
A francia zeneszerző, karmestert alakító Blaskó szerint ez a mű - amely Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja nagyszerű renedzésének hála teltházzal megy a Nemzetiben - alapvetően abban különbözik más szerzők öregedésről szóló műveitől, hogy kimondják benne: csak a test öregszik, a lélek fiatal marad és ugyanolyan szenvedélyre képes, mint évtizedekkel korábban. Döntően erről szól az előadás, ezt játsszák el Udvaros Dorottyával. Berlioz akár csak a zeneszerzést, az érzéseit is olyan öntörvényű zseniként éli meg, aki nem igen törődik a konvenciókkal. Évtizedek múltán elindul újra meghódítani azt a hölgyet, akibe kamaszkorába beleszeretett. Nyilván a terv, hogy egy nagymamát egy családi körből megszöktessen, megmosolyogtató, különösen 1816-ban a cselekmény idején.
A több mint hatvan évvel ezelőtt született darab mai életképességének magyarázata – ahogy Ács Margit és Blaskó Péter egyetértőleg megállapították – Hubay összetett látásmódjában rejlik, az önreflexív, ironikus, humort és rezignációt egyszerre tartalmazó helyzetekben, párbeszédekben. Az élet eredendő sokszínűsége, az igazságok kettőssége foglalkoztatta Hubayt drámaíróként, és ez megnehezítette pályáját, de biztosítja drámái utóéletét.
