„175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében" - hangzott el az ünnepélyes rendezvényén, melynek stílszerűen Sopron új büszkesége, a gyönyörűen felújított Lenck-villa adott otthont.  A megjelenteket Nagy Elek kamarai elnök köszöntötte, aki felidézte, a történelmi Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.


Kiemelte, a 2025-ös év megújulást hoz, ennek értelmében a Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, melynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása. „A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli" - emelte ki Nagy Elek elnök.
 
A kultúra és a gazdaság összefonódásáról Nagy Elek elmondta: Magyarországon közel negyvenkilencezer vállalkozás működik a kreatív és kulturális iparban, amelyek nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem identitást és közösséget is erősítenek. „A kultúra nem luxus, hanem gazdasági erőforrás. Ha a művészet és a kreatív iparágak együttműködnek a vállalkozói szférával, olyan új lehetőségek nyílnak meg, amelyek egyszerre szolgálják a növekedést és a társadalmi fejlődést. Ezért is fontos, hogy a Magyar Művészeti Akadémiával közösen dolgozzunk a kulturális és gazdasági partnerség erősítésén" - fogalmazott.


Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke aláhúzta: a gazdasági szféra és a művészet találkozása mindig különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak.  Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között. Meglátása szerint a művészetnek szüksége van arra a dinamizmusra, közösségi életre, amit a gazdasági élet testesít meg.
„2022-ben a Magyar Tudományos Akadémiával, idén tavasszal a Magyar Corvin-Lánc Testülettel kötöttünk együttműködési megállapodást. Mondhatni ezek természetes dolgok, hisz ezen intézményeket hasonló gondolkodás vezeti, összeköt bennünket a művészet és a tudomány világa. De az, hogy a gazdasági és kereskedelmi élettel együttműködve megpróbáljunk segíteni és segítséget is kapni, ez nem annyira természetes dolog. Végtelenül hálás vagyok, hogy meg tudtuk kötni ezt az együttműködést" – fogalmazott Turi Attila.

 
Az eseményen emellett bejelentették: az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására nyílik lehetőség, melyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése. „A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos" – fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Balog Ádám, az MKIK alelnöke felidézte, hogy a Kamara és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.