Különleges díszlettervek
Székely László alkotásaiból nyílt tárlat Kecskeméten
Székely László Kossuth-díjas díszlettervező, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja mintegy hatvan művéből álló kiállítása látható a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vendégterében. A válogatás, ami 2025. január 13-ig tekinthető meg a színház nyitvatartási idejében, Székely László eddigi életművének sokszínűséget reprezentálja.
Székely László Kossuth-díjas díszlettervező, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja mintegy hatvan művéből álló kiállítása látható a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vendégterében. A válogatás, ami 2025. január 13-ig tekinthető meg a színház nyitvatartási idejében, Székely László eddigi életművének sokszínűséget reprezentálja.
A Magyar Művészeti Akadémia kecskeméti regionális munkacsoportja, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, valamint a Magyar Belsőépítész Egyesület és a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány együttes szervezésében 2024. november 7-én nyílt meg Székely László, az MMA rendes tagja kiállítása a Kecskeméti Nemzeti Színház épületében.
A rendezvényen Cseke Péter színművész, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója, az MMA rendes tagja köszöntötte a kiállító művészt és a megjelenteket. Beszédében örömét fejezte ki annak vonatkozásában, hogy számos hazai és külföldi kiállítás után most Kecskeméten is láthatóak a művész díszlettervei – köztük azok az alkotások is, amelyeket a Kecskeméti Nemzeti Színház előadásaihoz tervezett. A színházigazgató elmondta, hogy a művész nevéhez több legendássá vált színházi produkció is fűződik: Danton halála, Troilus és Cressida, Tarelkin halála és az Emigránsok a magyar színművészet legjelentősebb állomásai voltak, amelyeknek részese, alkotótársa lehetett. Úgy véli, a díszlettervező pályájának legkiemelkedőbb állomása Amerikához kötődik, aki 1994-ben a Los Angeles-i Három tenor szuperkoncert látványtervezőjeként írta be végképp a nevét nemzetközi berkekbe is.
A tárlatot Gajdó Tamás színháztörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa nyitotta meg, aki kiemelte, hogy Székely László eddigi pályafutása során közel hatszáz olyan díszletet álmodott meg, ami színpadon is megvalósult.
Székely László szinte minden rendezővel dolgozott már Magyarországon. A legtöbb díszlete 1970-ben született: hét szegedi, öt békéscsabai, valamint két kaposvári előadáshoz készített terveket a művész, sőt a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Bartók Gyermekszínházban, és még a Vasas Székházban – a Honvéd együttes előadásán – is Székely László egy-egy díszletét láthatta a közönség. Ez összesen tizenhét bemutató egyetlen év alatt – hangsúlyozta a színháztörténész. Hozzátette: az impozáns számok, a változatos intézmények és játszóhelyek, az alkotótársak önmagukban is izgalmassá teszik Székely László személyét.
Mint mondta, a művész 1961-es pályakezdése óta sok minden változott: „Stílusok jöttek és mentek, színházi műhelyek alakultak át vagy bomlottak fel, ám Székely László díszletei mindmáig meghatározók. A díszlettervező 92 évesen ma is ugyanolyan lendülettel, harcosan és elszántan dolgozik, mint pályája elején."
A megnyitón közreműködött Sipos Gábor Gergely csellóművész és Földiné Mészáros Orsolya klarinétművész.
A rendezvényen Cseke Péter színművész, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója, az MMA rendes tagja köszöntötte a kiállító művészt és a megjelenteket. Beszédében örömét fejezte ki annak vonatkozásában, hogy számos hazai és külföldi kiállítás után most Kecskeméten is láthatóak a művész díszlettervei – köztük azok az alkotások is, amelyeket a Kecskeméti Nemzeti Színház előadásaihoz tervezett. A színházigazgató elmondta, hogy a művész nevéhez több legendássá vált színházi produkció is fűződik: Danton halála, Troilus és Cressida, Tarelkin halála és az Emigránsok a magyar színművészet legjelentősebb állomásai voltak, amelyeknek részese, alkotótársa lehetett. Úgy véli, a díszlettervező pályájának legkiemelkedőbb állomása Amerikához kötődik, aki 1994-ben a Los Angeles-i Három tenor szuperkoncert látványtervezőjeként írta be végképp a nevét nemzetközi berkekbe is.
A tárlatot Gajdó Tamás színháztörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa nyitotta meg, aki kiemelte, hogy Székely László eddigi pályafutása során közel hatszáz olyan díszletet álmodott meg, ami színpadon is megvalósult.
Székely László szinte minden rendezővel dolgozott már Magyarországon. A legtöbb díszlete 1970-ben született: hét szegedi, öt békéscsabai, valamint két kaposvári előadáshoz készített terveket a művész, sőt a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Bartók Gyermekszínházban, és még a Vasas Székházban – a Honvéd együttes előadásán – is Székely László egy-egy díszletét láthatta a közönség. Ez összesen tizenhét bemutató egyetlen év alatt – hangsúlyozta a színháztörténész. Hozzátette: az impozáns számok, a változatos intézmények és játszóhelyek, az alkotótársak önmagukban is izgalmassá teszik Székely László személyét.
Mint mondta, a művész 1961-es pályakezdése óta sok minden változott: „Stílusok jöttek és mentek, színházi műhelyek alakultak át vagy bomlottak fel, ám Székely László díszletei mindmáig meghatározók. A díszlettervező 92 évesen ma is ugyanolyan lendülettel, harcosan és elszántan dolgozik, mint pályája elején."
A megnyitón közreműködött Sipos Gábor Gergely csellóművész és Földiné Mészáros Orsolya klarinétművész.
Szöveg és kép: Varga Katica
