Pártay Lilla
Pártay Lilla: A táncművészet mint összművészet – az előadó- és alkotóművész szemszögéből
Akadémiai székfoglaló előadás – 2015. február 27.
Pártay Lilla balettművész, koreográfus számára a tánc összművészet, amely a zene, az irodalom, a képzőművészet, az iparművészet, a látványtervezés és a filmtechnika segítségével teremt újat. Pártay szerint a tánc mindent ki tud fejezni, s ezért koreográfusként a klasszikus alapokat ötvözi a modern technikával. Célja a történetmesélés, amelyben a zene adja a kiindulópontot, vezérfonalat.
Székfoglalójában a művész fényképek segítségével emelte ki pályafutatása legfontosabb pillanatait, és megemlékezett azokról, akik sikereinek aktív résztvevői voltak. Táncosként emlékezetes alakítást nyújtott a Csipkerózsikában, Delibes Sylviájaként, Bartók Csodálatos mandarinját négy különböző koreográfiában táncolta. 1986 óta koreografál, első munkája az Elfelejtett keringő, amely egy Liszt-est keretében került színre, s a reverendát viselő zeneszerző három nagy szerelmét idézi fel három keringő formájában. Első nagy „egész estét betöltő" balettje az Anna Karenina volt, amelyet 1991-ben vitt színre. Ezt követte három évvel később az Othello.
Témaválasztásaiban gyakran keres apropót, amelyek színpadra vitelére éveken át készül. Így készítette el 2001-ben Bartók Béla centenáriumán a Concertót 5 tételben, megpróbálva végéig kísérni a zeneszerző életét gyermekkorától haláláig. Következő nagy munkája 2005-ben Mozart évfordulójára készült, akinek életműve Pártay számára „egy ragyogó, óriási utazás" volt. 2007-ben, hosszú várakozás után született meg az Elfújta a szél, Margaret Mitchell világhírű regénye alapján, Borzsák és az Amadinda Ütőegyüttes közreműködésével.
Legutóbbi koreográfiája Munkácsy életét dolgozza fel képei és az életrajza alapján.
Pártay Lilla balettművész kollégái mellett kiemelte Kézdi Lóránt és Schäffer Judit díszlettervezők, a korán elhunyt Jármai Gyula és a ma is vele dolgozó Medveczky Ádám karmesterek pályafutását meghatározó munkáját és közreműködését.
Székfoglalójában a művész fényképek segítségével emelte ki pályafutatása legfontosabb pillanatait, és megemlékezett azokról, akik sikereinek aktív résztvevői voltak. Táncosként emlékezetes alakítást nyújtott a Csipkerózsikában, Delibes Sylviájaként, Bartók Csodálatos mandarinját négy különböző koreográfiában táncolta. 1986 óta koreografál, első munkája az Elfelejtett keringő, amely egy Liszt-est keretében került színre, s a reverendát viselő zeneszerző három nagy szerelmét idézi fel három keringő formájában. Első nagy „egész estét betöltő" balettje az Anna Karenina volt, amelyet 1991-ben vitt színre. Ezt követte három évvel később az Othello.
Témaválasztásaiban gyakran keres apropót, amelyek színpadra vitelére éveken át készül. Így készítette el 2001-ben Bartók Béla centenáriumán a Concertót 5 tételben, megpróbálva végéig kísérni a zeneszerző életét gyermekkorától haláláig. Következő nagy munkája 2005-ben Mozart évfordulójára készült, akinek életműve Pártay számára „egy ragyogó, óriási utazás" volt. 2007-ben, hosszú várakozás után született meg az Elfújta a szél, Margaret Mitchell világhírű regénye alapján, Borzsák és az Amadinda Ütőegyüttes közreműködésével.
Legutóbbi koreográfiája Munkácsy életét dolgozza fel képei és az életrajza alapján.
Pártay Lilla balettművész kollégái mellett kiemelte Kézdi Lóránt és Schäffer Judit díszlettervezők, a korán elhunyt Jármai Gyula és a ma is vele dolgozó Medveczky Ádám karmesterek pályafutását meghatározó munkáját és közreműködését.
Pártay Lilla (Budapest, 1941. október 25.) táncművész, koreográfus
Színházművészeti Tagozat
Díjak: Liszt Ferenc-díj (1972), Érdemes művész (1977), Kiváló művész (1981), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993), Kossuth-díj (1994), Örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának (2009), Nemzet Művésze (2014)
Pártay Lillát 1952 és 1961 között az Állami Balettintézetben Nádasi Ferenc tanította. Balettmesterként végzett 1961-ben, s lett a Magyar Állami Operaház tagja, 1971-től pedig magántáncosa. Tanulmányait folytatta Moszkvában, Leningrádban, Brüsszelben és Londonban. 1968-ban részt vett Várnában a nemzetközi balettversenyen, ahol bronzérmet kapott, s megkapta a legjobb koreográfusnak járó díjat is. A verseny után Münchenben táncolta el a Hattyúk tava főszerepét. Első egész estés balettje a Csajkovszkij zenéjére komponált Anna Karenina volt. 1971–1974 között a berlini Komische Oper, 1975-ben pedig a müncheni Staatsoper vendégszólistája volt. Vendégszerepelt Peruban és Monte-Carlóban is. A Fővárosi Operettszínház balett-igazgatója volt 1986–1990 között, 1990-től koreográfusa. Veronában és Tamperében volt vendégkoreográfus.
