A film Sütő András Hargitai vadászkalandok című könyvén alapul. Sütő András tizenkét fejezetre tagolt könyve voltaképpen mesébe oltott igaz történetek összefüggő füzére. A Medve család három nemzedéke körül zajló események, a velük megesett történések izgalmas, érdekfeszítő, helyenként maró társadalombírálattal fűszerezett olvasmánnyá teszik a kötetet.
A tévéfilm forgatókönyvét még Sütő Andrással együtt írta a rendező, András Ferenc. „Az etikai alapkérdés az, hogy szabad-e állatot ölni? – ezt a problémát boncolgatja a film, amelyre egyértelmű választ ad: nem" – summázza a kamaszszerelemmel egybeszőtt hargitai vadászmese lényegét a rendező, aki fontosnak tartotta, hogy Sütő székely alakjait erdélyi fiatalok játsszák.
András Ferenc vallomása szerint nemcsak a gyergyótölgyesi származású nagyapja, a marosvásárhelyi színtársulattal való baráti kapcsolata, de ez a filmforgatás is megerősítette benne az érzést, hogy „ezer szállal kötődök Székelyföldhöz".
A rendező úgy látja, hiánycikk ma a fiatalok életében az erkölcsi tanulsággal bíró, nevelő célzatú történet, a Vadászmese pedig épp ilyen humánus, tanulságos film.
A film jelenetei a Madarasi-Hargitán és – az ugyancsak festői szépségű – Énlakán készültek.

A vigadóbeli vetítés után a rendező beszélget Kincses Elemérrel, a forgatókönyvíróval, aki Sütő világának avatott ismerője. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Vigadó honlapján lehet.