Az elnök kitért arra, hogy az MMA 2011-es megalakulásával a magyar művészet akadémiai rangú képviselete hatvan év hiátus után valósult meg újra Magyarországon. Nagyon fontosnak nevezte, hogy elnöksége első ciklusában, 2017 és 2020 között kiépült az MMA művészjáradék-, illetve művészeti ösztöndíj-rendszere, utóbbi keretében háromszáz fiatal ösztöndíjas kapcsolódik az akadémikusok háromszáz főben maximált számához.

„a művészettel nevelés elfogadtatása az egész társadalom felemelését szolgálná"

Az ösztöndíjrendszer új alapokra helyezését az elmúlt évtized komoly előrelépésének nevezte, amire büszke lehet a Művészeti Akadémia, és kitért arra is, hogy az utóbbi két évben a járvány a művészeti életre is rányomta bélyegét, de a kulturális és művészeti mentőcsomagok által sok segítséget nyújtott az MMA a kormányzatnak.
A jövőt vázolva a Nemzeti Kulturális Tanács és az MMA feladatainak összehangolását említette még, valamint, hogy a művészettel nevelés "kodályi koncepciójában" a Magyar Tudományos Akadémiával is együtt tud működni az MMA.

„a nemzetközösséget szolgáló intézményként vagyunk jelen"

Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára az akadémia megalakulásának körülményeiről, az elmúlt tíz év legfontosabb történéseiről beszélt. Kiemelte, hogy a 2011. november 5-én létrejött MMA integráns része az alkotmányos magyar intézményrendszernek és meghatározó szereplőjévé vált a magyar nemzeti kultúrának.

„megtartottuk az alapítók szellemi örökségét"

Felidézte, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben társadalmi szervezetként indult, ennek Makovecz Imre építész volt a vezetője, aki a köztestületté alakulást már nem érhette meg. Az MMA-ról szóló törvényben szerepel az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különböző művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában.

„az MMA mára egy fontos és kihagyhatatlan fejezet a magyar kultúra történetében"

A 157 taggal megalakult köztestület első elnöke Fekete György volt - emlékeztetett Kucsera Tamás Gergely, hozzátéve, hogy az akadémia a kezdetektől művészetpálya-modellt alakított ki, és kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj. "Felvettük a kapcsolatot a határon túli magyar intézményekkel, és ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon megjelenítjük a magyar, kiemelten a kortárs magyar kultúra értékeit".

„intézménycsalád szolgálja a kultúra, a magyar kortárs művészet ügyét"

Az MMA több száz kiállítás, konferencia, koncert szervezője és közreműködője volt az elmúlt tíz évben, szerves része a magyar kultúrdiplomáciának, nyolcezer pályázatot támogatott. Kiépült a szakkönyvtár, a 2014-re felújított Pesti Vigadó lett az intézmény székháza, kiállítóhelye a Műcsarnok, és megalakult a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. Az MMA a fenntartója az Építészeti Múzeumnak, 2017-ben létrehozta az MMA Kiadót, a Makovecz Központ pedig az alapítvánnyal együtt ápolja az elhunyt alapító építész szellemi örökségét.