Zoboki Gábor építész 5 város – 5 hangversenyterem címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását. Mondanivalóját egy vallomással kezdte. Zenész akart lenni. Ott is hagyta a komolyzene kedvéért a Műegyetemet, hogy a Zeneakadémián folytassa tanulmányait, aztán mégis visszakanyarodott az építészethez. Azóta kiderült, hogy nem lett volna kiváló zenész belőle, ráadásul egyik főművével, a Művészetek Palotájával is szegényebb lenne a főváros.

Pályafutására visszatekintve mindenekelőtt mesterének, Zalaváry Lajosnak mondott köszönetet, aki bevezette a Műegyetemen az építész hivatás titkaiba, és akinek meghatározó szerep jutott a pályakezdés éveiben is. A felsorolást az őt laudáló Turányi Gáborral, illetve Demeter Nórával folytatta. Utóbbiról megemlítette, hogy ugyan San Franciscóban született, de a magyar építészeti tradíció, különösképpen Lechner Ödön életműve miatt tért vissza Magyarországra. Vele közösen vezet építészeti irodát, legutóbbi munkájuk kínai megrendelésre készült: tavaly ősszel adták át Sencsenben a Nansan Kulturális, Sportközpont és Művészeti Múzeum új épületkomplexumát.

Pályája elején lakóházakat tervezett később Demeter Nórával és az iroda további munkatársaival együtt irodaházak terveit készítette megrendelésre. A megvalósult tervek a maguk módján előkészítették az utat első nagy formátumú alkotásukhoz a MÜPÁ-hoz. A tervezés és az építkezés küzdelmes folyamatát, a páratlan akusztika megvalósulásának kulisszatitkait számos fotóval és anekdotával fűszerezve elevenítette fel. A MÜPA megépítése fordulópontot jelentett irodájuk életében, sikereik és eredményeik további állomásai közül Szentpétervárt (Művészetek Palotája) és Pécset (konferencia- és hangversenyközpont) emelte ki.

Ezután érkezett a felkérés Kínából, hogy tervezzenek „még egy MÜPÁ-t".
 

„Kína is egy ilyen lehetőség volt – emlékezett vissza Zoboki Gábor. – Képzeljék el, hogy kap ugyanúgy az ember egy meghívást Kínába. Teljesen gyanútlanul mentem át, megvettem a repülő jegyet és egyszer csak velem szemben ült egy negyvenfős kulturális bizottság, egy tizenhatmilliós városból és azt mondták, hogy MÜPA rendel. És akkor nekem másfél órán keresztül el kellett mondanom, hogy az a terv és program, amiben ők gondolkoznak, az véleményem szerint nem megfelelő. Arra a városra, ahol most ötmillió gyerek él és abba a kulturális központba nem háromezer fős kongresszusi termet kell építeni, hanem egy ezernégyszáz fős gyönyörű színházat, ahol párhuzamosak a falak, ahol akusztikusan is lehet zenélni, és a mozik helyett inkább építsenek inkább gyerek színházat háromszáz főre. Soha nem volt ilyen sikerem."

Az építkezés alatt többször jártak a helyszínen és mindig lenyűgözte őket az a szakmai alázat, és fegyelem, ami a kínai partnereiket jellemezte. Mint elmondta „hihetetlen" minőségben készült el az épület. Sikerült kivitelezniük több újítást, az egyik az, amit a MÜPÁ-ban még nem tudtak megcsinálni, hogy a teljes mennyezet süllyeszthető legyen. Ez a megoldás Kínában is eltér a szabványoktól, mégis sikerült keresztülvinni az elképzelést, így valóra vált egy változó akusztikájú hangversenyterem. Ha leengedik a mennyezet elemeit, akkor lényegében kizárják a második karzatot és létrejön egy ezeregyszáz fős drámai színház. Legutóbbi munkájuk mindenre képes, amire egy ilyen sokfunkciós épületegyüttes képes lehet, így méltán büszkék rá.

 

Zoboki Gábor (Budapest, 1963. január 24.) építész Az MMA rendes tagja (2013) Építőművészeti Tagozat Díjak: Prima-díj (2005), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005), Pro Architectura-díj (2006, 2009, 2011), Ybl Miklós-díj (2008), Jubileumi Prima Primissima Díj (2012) Zoboki Gábor szakmai útja az ország legjelentősebb műhelyeiben (KÖZTI Rt., BUVÁTI Rt.) indult, kiváló építész mesterek társaságában. A BUVÁTI-nál megalakított Városháza műterem volt az első olyan műhely, ahol már önállóan megmutathatta képességeit. Itt formálták meg Budapest történeti Középső Belvárosának, a város szívének tekinthető városközpont új irányokat mutató részletes rendezési tervét. Saját irodája, a Zoboki és Társai Építésziroda, majd a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda megalapítása óta jelentős projektek vezető tervezője, az iroda fő designere, ötletadója és vezetője. Eddigi legösszetettebb szakmai feladata a budapesti Művészetek Palotája megtervezése volt, ahol építészeti és technológiai szempontból is sikerült példaértékű épületegyüttest létrehoznia. Ezzel a beruházással Budapest a legkorszerűbb, világszerte az elsők között számon tartott hangverseny helyszínek sorába lépett. Az itt megszerzett építészeti, technológiai és szervezési tapasztalat révén olyan egyedülálló tudásra tett szert a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda, melyet a további nagy volumenű projektek lebonyolítása során tovább kamatoztat. Így az iroda számos más helyről is kapott felkérést hasonló létesítmények tervezésére (Surgut - Szibéria, Pécs, Shenzhen - Kína, Zeneakadémia Budapest). A MÜPÁ-val való együttműködés azóta is folyamatos: állandó a kapcsolatok bővítésében Zoboki Gábor részvétele, hiszen a térségben egyedülálló tudású ház kiterjedt kapcsolatrendszert ápol mind Európában mind a tengeren túl. Székfoglaló előadásának címe: 5 város – 5 hangversenyterem