Végvárak vagy előretolt helyőrségek?
Tanácskozás az erdélyi irodalom múltjáról és jelenéről a Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, a Magyar Írószövetség, a Helikon és a Székelyföld folyóiratok szervezésében 2014. május 21-én a Vigadó Makovecz termében tartják Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma című konferenciát, illetve a Helikon és a Székelyföld című folyóiratok alkotói körének bemutatkozó estjét.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, a Magyar Írószövetség, a Helikon és a Székelyföld folyóiratok szervezésében 2014. május 21-én a Vigadó Makovecz termében tartják Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma című konferenciát, illetve a Helikon és a Székelyföld című folyóiratok alkotói körének bemutatkozó estjét.
Az egész napos rendezvényt Fekete György professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének köszöntőbeszéde nyitja meg. A konferencia első ülésszakában Demeter Zsuzsa kritikus, Andorkó Júlia irodalomtörténész és Elek Tibor irodalomtörténész, szerkesztő tartanak előadást. A 11 órakor keződő második szekcióban Borcsa János, Karácsonyi Zsolt, Lakatos Mihály és Gondos Mária Magdolna fejtik ki gondolataikat az erdélyi irodalom helyzetével kapcsolatban.
A Helikon és a Székelyföld folyóiratok 18 órakor kezdődő, Találkozunk a Vigadóban című irodalmi estjén Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László kötők, illetve Molnár Vilmos és Papp Attila Zsolt írók vesznek részt.
(A meghívó a képre kattintva felnagyítható)
A Helikon és a Székelyföld folyóiratok 18 órakor kezdődő, Találkozunk a Vigadóban című irodalmi estjén Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László kötők, illetve Molnár Vilmos és Papp Attila Zsolt írók vesznek részt.
|
A tanácskozás egyik szervezőjét, Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú díjas írót, az MMA elnökségi tagját az erdélyi írókkal történő kapcsolattartás jelenéről és múltjáról kérdeztük. - A Magyar Művészeti Akadémia megalakulása óta számos kitűnő erdélyi íróval ápolt kapcsolatot, például Ferenczes Istvánnal, Farkas Árpáddal, Bogdán Lászlóval, akik mind a Székelyföld folyóirathoz kötődtek – mondta el Ács Margit. - Ugyanez elmondható a másik fontos erdélyi alkotó csoportról, Szilágyi Istvánról, Sigmond Istvánról, Lászlóffy Aladárról, Lászlóffy Csabáról és még másokról is, akik a kolozsvári Helikon folyóirat köréhez tartoznak. Időközben mind a két lapnál fiatalítás ment végbe, az idősebb művészek átadták a helyüket a nyomukban járó fiatal generáció képviselőinek. Amikor tavaly kihelyezett ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata Csíkszeredában, és Ferenczes István, illetve ifjabb munkatársai, a Székelyföld folyóirat jelenlegi szerkesztői fogadtak minket, nemcsak velük kezdődött meg az együttműködésünk, hanem a Karácsonyi Zsolt által szerkesztett Helikon folyóirat munkatársaival is. A 2011-ben rendezett Páskándi Géza Emlékkonferenciára is több előadót meghívtunk az erdélyi irodalmi életből. Az irodalmi tagozat szeretné ápolni és tovább erősíteni az erdélyi írókkal kialakult kapcsolatrendszert. Ennek a törekvésünknek soron következő programja Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma című konferencia. Miért időszerű napjainkban ez a téma? - A tanácskozás másik célja felhívni a figyelmet arra, miként változott meg az erdélyi irodalom, amelynek elszakítottsága többé-kevésbé megszűnt. Az elszakítottság idején nagyon kevesen voltak Magyarországon, akik határon túli írókat ismertek és olvastak. Az ottani írók mindig jobban odafigyeltek a magyarországi irodalmi életre, mint mi rájuk, kapcsolattartás nélkül azonban a kötetlen párbeszéd is hiányzott. Napjainkban teljesen természetesen és akadálytalanul áramlanak a művek a szerkesztőségek között, az ottani folyóiratokban ugyanúgy jelennek meg anyaországi írók, mint az anyaországi lapokban a határon túliak. Az erdélyi írókkal való találkozás hangsúlyosabbá válik azáltal, ha ebből az alkalomból átgondolt előadások is elhangzanak az időszerű kérdésekről. Az egyik meghívott előadó Elek Tibor irodalomtörténész, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője, akinek széleskörű rálátása van a témakörre, ő évtizedek óta számos erdélyi szerző munkásságáról ír kritikát vagy monográfiát. A rendszerváltozások előtt és után című előadásában összefoglaló képet ad az erdélyi irodalomról. - Kiemelne néhány előadást a konferencia programjából? - A Helikon szerkesztőinek kívánságára Demeter Zsuzsa Változatok halálsikolyra és madárhangra című előadásában megemlékezik majd Sigmond Istvánról, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjáról, aki nélkül a lap évtizedeken átívelő fennmaradása elképzelhetetlen lett volna, hiszen nemcsak író volt, hanem gazdasági szakember is. Ez a téma is hiánypótló, mivel Sigmond István hihetetlenül gazdag és invenciózus életműve sajnos nem eléggé ismert és méltányolt, holott prózái annak a fajta abszurd gondolkozásnak komorabb és talán végletesebb változatai, amelyet Páskándi Géza teljesített meg. Szeretném még kiemelni a sepsiszentgyörgyi Balassi Háznak az igazgatóját, Lakatos Mihályt (Végvárból Előretolt Helyőrség), aki a kilencvenes években indult nemzedéket mutatja be, tehát azokat, akik ma a Helikon és a Székelyföld gerincét alkotják. Borcsa János irodalomtörténész a régebbi évtizedekre is visszatekint Mi legyen, ki költő? (Haza és magyarság kérdése erdélyi magyar költők műveiben) című előadásában. Andorkó Júlia irodalomtörténész Azok a hatvanas évek az Utunkban című előadása a Helikon folyóirat 1946 és 1990 között működő elődjét mutatja be. |
(A meghívó a képre kattintva felnagyítható)
May 16, 2014
