Közreműködött Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja, Hirtling István Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, az MMA levelező tagja, Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész, Szabó András Madách-díjas előadóművész és Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművész. Az összekötő szöveget Vári Fábián László, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője írta, a műsort Mezey Katalin akadémikus szerkesztette, rendezte Wiegmann Alfréd.


A műsort vezette Szentpéteri Eszter és Takács Bence. A Rustico együttes felvidéki, székelyföldi, bukovinai és moldvai dallamokkal színesítette az estet, Kubinyi Júlia, Szokolay Dongó Balázs és Zimber Ferenc közreműködésével.
A műsor elején Bényi Ildikóra, a közelmúltban elhunyt műsorvezetőre emlékeztek, aki éveken át rendszeres közreműködője volt az irodalmi gáláknak.
Kétszáz éve született a nagy magyar író, Jókai Mór. Minden magyarok legnagyobb mesélőjeként említik őt, akinek írásművészete ma is élményt jelent, műveit a fiatalabb olvasók is előszeretettel veszik kézbe. A szerencsétlen szélkakas című elbeszélése 1848 belpolitikai forrongásainak, az olykor rövid időn belül változó magyar–osztrák viszony alakulásának nyújtja szatirikus képét. Előadta Blaskó Péter.


Az elbeszélés hangulatát megadja a nyitó mondat: „Némely embert a szerencse a tenyerén hord, míg a másik számára csak azért tart tenyeret, hogy megpofozza vele."
József Attila százhúsz éve született. Nála tragikusabb sors kevés költőt sújtott – hangzott el. Erre utalva Illyés Gyula már az 1960-as években felvetette a kérdést: miért e fájdalmas, szenvedve helytálló költő? A válasz is tőle való: mert ő értette a világ rendjét. Követői közül sokan a világ rendjét értelmezve az ő költészetfelfogásának, képalkotó rendszerének továbbfejlesztése által tudtak felemelkedni. Gyermekké tettél, Bukj föl az árból és Nem emel föl című versét Hűvösvölgyi Ildikó tolmácsolta.


Idén ünnepeljük Fekete István születésének százhuszonötödik évfordulóját. Neve számos népszerű ifjúsági és állatregény szerzőjeként, valamint jeles vadászíróként ismert. Könyvei csaknem kilencmillió példányban jelentek meg.
Természetszeretetéből fakadó, megfigyelésekre alapozódó leírásai, humánuma, keresztény világnézete, finom humora és öniróniája, valamint az írásaiból sugárzó optimizmus sajátos hangulatúvá varázsolja műveit. Matula és egyebek című írását Szabó András adta elő.  


Idén lenne kilencvenöt éves a Kossuth- és József Attila-díjas Duba Gyula, az MMA néhai tagja. A termékeny alkotó így fogalmazta meg munkássága lényegét: „Két történelmi jelenség foglalkoztat, mindkettőt élem. A magyar parasztságnak és kultúrájának lassú megszűnése, elhalása, másrészt a háború utáni felvidéki magyar értelmiség története és léthelyzete. Az előbbiből származom, az utóbbihoz tartozom." Regényeiben, szociográfiai írásaiban személyes élményanyaggal és tárgyias ábrázolással a szlovákiai magyar falvak életét, sorsát örökítette meg, felfedve a lakosságcsere, majd a kényszerű életmódváltozás fájdalmas valóságát. Ezen az estén a derűt árasztó, Judózik a szerelmem című elbeszélése hangzott el, Hirtling István előadásában.


„Szeretném megírni, amit jelenlegi világunk üzen. Ha érdekel bennünket, ha foglalkozunk vele, ha odafigyelünk rá" – foglalta össze írói munkássága célját Vathy Zsuzsa József Attila- és Márai Sándor-díjas prózaíró, az MMA néhai tagja, aki néhány éve oly váratlanul távozott, és akire születésének nyolcvanötödik évfordulóján emlékeztek. Mi lesz ebből? című elbeszélését Hűvösvölgyi Ildikó adta elő.
A kortárs magyar irodalom ismert, sokoldalú szereplője az idén hatvanéves Fekete Vince. „Erdélyi költő vagyok, ennek minden előnyével és hátrányával egyaránt" – írja önmagáról a változatos formavilágú költő, akit Elek Tibor irodalomtörténész szerint a személyes sorsélmények közvetlenebb kibeszélése mellett kezdettől fogva nagyfokú alkotói tudatosság jellemez. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, az MMA rendes tagjának verseit – Áram, Film, A világ újra – Blaskó Péter, Hirtling István és Szabó András adta elő.
Százhuszonöt éve született Szabó Lőrinc, a modern magyar költészet nagymestere. Neve hallatán többnyire lírai önéletrajzának, a Tücsökzenének és A huszonhatodik év című lírai rekviemjének költői cifraságoktól mentes szonettjei, költészetének megrendítő ereje idéződik fel bennünk, de eszünkbe juthatnak műfordítói munkásságának jeles darabjai is. Misztikus párbeszéd című verse Szabó András és Blaskó Péter előadásában hangzott el.
Bertha Bulcsu, háromszoros József Attila-díjas író, az 1970-es és 1980-as évek ünnepelt és népszerű publicistája és prózaírója idén lenne kilencvenéves. Első novelláinak élményanyaga többnyire a dunántúli, balatonmelléki falvak és az épülő gyárak világához kötődik. Későbbi alkotói korszakában a regény felé fordult. Ennek nyomán születtek tévé- és hangjátékai. Táj és évszakok című novelláját Hirtling István tolmácsolta.


Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, korábban római nagykövet, kultúrdiplomata Szörényi László, az MMA rendes tagja. Márciusban töltötte be nyolcvanadik életévét. Novellistaként figyelemre érdemes realista történetek szerzője. Az utóbbi években jelent meg Éljen Kun Béla,Suzy nimfomán és Hosszúlépés című könyve. Bundi című írását Újhelyi Kinga adta elő.


Márai Sándor a magyar gondolati próza egyik legnagyobb alakja. Az újságíróként induló, de az egyik legkülönösebb huszadik századi magyar íróvá fejlődő Márai munkásságának alaphangját a veszélyeztetett szellem védelme jelenti, a távolságtartás a barbárság minden formájától. Hazai sorsát véglegesen a vörös diktatúra pecsételte meg. A teljes ellehetetlenülés elől 1948-ban családjával külföldre távozott. Ekkor vált neve a legszigorúbb tabuk egyikévé. Nagyszerű életműve legyőzte a sokáig kísértő előítéleteket. Halála után érte utol a világsiker, műveit számos nyelvre lefordították. Ma már méltó helye van a magyar irodalomtörténetben. Szindbád hazamegy című regényének részletét Hirtling István előadásában hallhatta a közönség.
A Csíkszeredán élő, Kossuth-díjas költő, író, Ferenczes István a Székelyföld című folyóirat alapítója és évtizedeken át főszerkesztője. Az MMA rendes tagja idén töltötte be nyolcvanadik életévét. „Nem a 2025-ös esztendő elején, ahogyan sokan tudják, hanem az előtte való év karácsonyán. Ünnepelt barátunk az első hazugságaként tartja számon az újsütetű román anyakönyvi hivatal nyilvánvaló hamisítását" – hangzott el. Ferenczes István erről így ír: „Ama első hazugság után úgy szőtte hazugságaiból körém hálóit a kor, a történelem, hogy még a szabad vergődés illúziójához sem adott reményt és hitet." Meg kell köszönnünk Ferenczes Istvánnak azt a gondolatot is, amely szerint „az író olyan eszközöket birtokol, mint például a metafora, amelyekkel a hatalom nem tud mit kezdeni. Az embert mint élőlényt megsemmisítheti, de a metaforát, a vérző mondatot, a verset semmiféle tiltással, embargóval, még könyvmáglyákkal sem tudja kiirtani." Ellen-cantáta, Kőből feljövő, Pastorale con morbidezza és Salve mundi Domina című versét Blaskó Péter, Szabó András, Újhelyi Kinga és Hűvösvölgyi Ildikó adta elő.


Az estet a Rustico trió zárta bukovinai és moldvai dallamokkal.
 
Elmer István