A színházi szakmák, mint például a fodrász, sminkes, patinázó, cipész, kalapos, díszletfestő elengedhetetlen elemei a színházművészetnek. A konferencia a szakemberek megőrzését, az utánpótlás kérdését éppúgy tárgyalta, mint ahogy a jelmezek, díszletek megmentésére, tárolására, megtekinthetőségére, kölcsönzésére irányuló helyszín kialakításának ötletét felvetette: összefoglalva egy országos jelmez- és díszletgyártó műhely igényét fogalmazta meg.
Nagy Viktor, a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a szakma képviselőit, az előadókat és minden színházszerető érdeklődőt. Rátkai Erzsébet, Jászai Mari-díjas jelmeztervező, a MMA rendes tagja, a konferencia főszervező Látlelet és javaslatok a külföldi példák tükrében című előadásában felvázolta a szakma problémáit és javasolta a meglévő műhelyek fejlesztését, a szakemberek képzését, továbbképzését, valamint egy országos díszlet- és jelmezgyártó műhelyházat, amely gondoskodik a kiszámítható gyártásról, a magas minőségről, az utánpótlásképzést és a pénzügyi követhetőséget is biztosítja. Ez színházi és filmes stratégiai kérdés, ezen belül esztétikai és foglalkoztatási kérdés is. Az év során keletkezett kiemelkedő, ipar- és képzőművészeti értékű díszleteket, jelmezeket, kellékeket, nemzeti értékként védetté kellene nyilvánítani és a nagyközönség számára megtekinthetővé kellene tenni kiállítás formájában. Francia mintára továbbgondolva ez a központ lehetne művészeti tárgyú könyvek, kiállítások, programok helyszíne.
Ozsváth Ildikó Magyar Teátrum-díjas jelmezfestő, patinázó Egy különleges háttérszakma a jelmezgyártás területén című előadásában elmondta, hogy hivatása a patinázás, amely a jelmezgyártás során minden kézzel készített megmunkálása jelent. A vadonatúj ruhát a patinázó a jelmeztervező irányításával kezeli: festi, gyöngyözi, csipke-applikációkkal, szőrmékkel, ékszerekkel látja el a ruhát, virágokat gyárt, varr fel, kőhatású, fatörzshatású, fémszerű felületet hoz létre a textilen különféle technikákkal, úgy, hogy tisztítható, mégis tartó maradjon. A munka csúcsa a mesedarab. Balla Ildikó jelmeztervező kortes beszédet mondott a műhelyházért, ahol a gyakorlatban adhatják át tudásukat a szakma jeles képviselői. A jelmezgyártás jelmeztervezői aspektusból és tapasztalatok délvidéki szomszédainknál című előadását fényképekkel illusztrálta megvalósított, kiváló minőségű jelmezekkel. Horesnyi Balázs díszlet- és jelmeztervező Festészet és szobrászat a díszletgyártásban digitális – analóg című előadásában szintén a saját és megbecsült műhely támogatásáról szólt. Cziegler Balázs Junior Prima-díjas díszlet- és jelmeztervező A kihaló mesterségek hatásai a díszlettervezésre című előadásában azokról a hiányszakmáról, illetve hiányos szakmai tudásról beszélt, amelyek a díszlettervezés minőségét befolyásolják a megvalósításkor, a díszletgyártáskor. Madarász Márta a történelmi filmkészítés szempontjából nézte meg a jelenlegi jelmeztárak kosztümös jelmezek hiányos állapotát Nagylétszámú filmek jelmezgyártása című előadásában. Vasvári Lilla jelmeztervező Kell egy hely! A jelmezgyártás helyzete Magyarországon című előadásában azért tartotta fontosnak, hogy legyen egy egységes hely, mert itt minden színházi szakma képviselője együtt dolgozhatna és az utánpótlás is tanulhatna a szakmai kézműves tudásból. Egy színvonalas magyar jelmezkölcsönző sürgető igényét is megfogalmazta, valamint az anyagi elismerést és megfelelő munkakörülményeket is megemlítette a szakmák vonzereje kapcsán. Molnár Zsuzsa díszlet- és jelmeztervező A fenntarthatóság kérdése a színházi díszlet- és jelmezgyártás terén című az iparososok képzésében, a nyugodt munkatempóban, a gazdaságos gyártásban jelölte meg a színházi háttérszakmák jövőjét. Kosztolánczy Gábor, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettesének előadása A szakmai összefogás lehetőségei címmel a szakmai finanszírozás hátteréről és annak hatásáról, és az állami szerepvállalás szükségességéről beszélt.
Rátkai Erzsébet a zárszavában szakmai összefogásra hívta a jelenlévőket, és az új létesítmény létrehozására irányuló közös törekvésre: „Óriási létesítmény kellene, a díszlet- és jelmeztár, a jelmezgyártás helyszínéül, ami gazdaságos, értékmentő, és ami a művészek és művészetkedvelők központja lehetne."