Átadták a 2020-as és 2021-es Makovecz Imre-díjakat

<

>

Gálával ért véget a Héttorony Fesztivál – Átadták a 2020-as és 2021-es Makovecz Imre-díjakat

Buzás Péter, Makó egykori polgármestere kapta a 2020-as Makovecz Imre-díjat, a 2021-es elismerésben Kovács Gyula gyümölcsész, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörője részesült. A 2015-ben alapított Makovecz Imre-díjjal azokat ismerik el, akik az MMA alapító örökös elnöke, örökös tiszteleti elnöke országépítő szellemének nyomdokán példaértékűen művelik saját hivatásukat. A díj odaítéléséről az alapítószervezetek, a Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány által delegált bizottság döntött. A november 20-i ünnepélyes díjátadón, melyet a Magyar Művészeti Akadémia támogatott, Kiss János, az MMA alelnöke, Dévényi Sándor és Sáros László György építészek és természetesen Szabó Marianne vettek részt. Délelőtt Makovecz Imre Villányi úti lakóházánál tartottak koszorúzással egybekötött hagyományos emlékezést.

A Héttorony Fesztivál ünnepélyes záróeseményén, a Nemzeti Táncszinházban rendhagyó módon egyszerre két díjat adtak át a neves építész születésnapján. Tavaly a sikeres jelöltállítást követően a díj átadását a járvány miatt egy évvel elhalasztották, így idén a három szervezet grémiuma döntése alapján Buzás Péter, Makó egykori polgármestere, valamint Kovács Gyula erdész, örökségvédő gyümölcsész, a Tündérkert-mozgalom elindítója részesült. Első alkalommal, 2015-ben Kiss Ferenc „hangépítész" nyerte el a díjat, 2019-ben Böjte Csabát díjazták az alapítók.
A záróesemény helyszíneit az elmúlt tíz évben mindig úgy választották meg a szervezők, hogy a befogadó tér szellemisége kapcsolódjon a Makovecz Imre által képviselt szerves gondolkodáshoz. A Nemzeti Táncszínház első alkalommal adott otthont a fesztivál gálaműsorának. Az épület impozáns előterében 2021. november 5–20. között Makovecz Imre rajzai, tervei és épületmakettjei is megtekinthetők voltak, A világban benne van a Teremtő című kiállításon.
Az ünnepi est első részében a Héttorony című táncszíházi előadást tekinthették meg a vendégek, majd a díjak átadása után a Makovecz-díjas Kiss Ferenc szerzeményei komolyzenei kísérettel szólaltak meg, Makovecz Pál vezényletével.

A Héttorony Fesztivál gálaműsora
1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, amely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. A pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte, amely a magyar világzenei szcéna egyik emblematikus alkotásává vált. Erre a muzsikára és a zeneszerző egyéb sikeres darabjaira épülve született meg az előadás.

Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc
Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Látványterv: JuZso

Díszletterv: Turi Attila, az MMA rendes tagja, az Építőművészeti Tagozat vezetője
Koreográfusok: Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor koreográfus, az MMA levelező tagja
Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt

Az est második részében – a Makovecz Imre-díjak ünnepélyes átadása után – Kiss Ferenc szerzeményei komolyzenei kísérettel szólalnak meg Vedres Csaba, Vizeli Máté és Grünvald László hangszerelésében, Novák Péter és az Etnofon, valamint a Duna Szimfonikus Zenekar előadásában. Karmester Makovecz Pál.
Az Etnofont a külföldön is híres Kolinda és Vízöntő együttesek frontembere, Kiss Ferenc alapította 1992-ben, elsősorban saját művei megszólaltatásának szándékával. Az Etnofon hangzásában a korszerű elektronika használata mellett jelentős szerepet kapnak az akusztikus népi hangszerek, a tradicionális játék- és díszítéstechnikák. A dalok szövegeiben pedig az archaikus költészet elemei.

A Héttorony Fesztivál célja változatlan: a szervezők és a fellépő művészek eltökélt szándéka, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a zene és az organikus építészet szerves kapcsolatára. Idén határon innen és túl 9 zengő ház, 70 művész, 7 kiállítás, 14 koncert, kerekasztal-beszélgetés, táncszínház és fényfestészet szerepelt a programban. A fesztivál kiemelt támogatója a Magyar Művészeti Akadémia, építészeti programjainak szerkesztője pedig Csernyus Lőrinc építész, művészeti szakíró, az MMA levelező tagja volt.