Nagy Viktor Fotó: Újszínház
Az utolsó Habsburg-uralkodópár dublőreinek szerepjátékai
Beszélgetés Nagy Viktor rendezővel a Királyi vadászat című krimiről
Évtizedekkel az ősbemutató után ismét látható a Királyi vadászat, amelyet sokan Hernádi Gyula, az MMA posztumusz tiszteleti tagja legtökéletesebben megírt drámájának tartanak. Az Újszínházban április 28-án bemutatott kétrészes krimit Nagy Viktor Jászai Mari-díjas, érdemes művész, az MMA Színházművészeti tagozatának vezetője rendezte. A darab zeneszerzője Tóth Péter Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész, az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője. Az abszurd fordulatokban gazdag cselekmény színreviteléről, a szerző történelemmel folytatott már-már zseniálisan őrült játékáról Nagy Viktort kérdeztük.
Évtizedekkel az ősbemutató után ismét látható a Királyi vadászat, amelyet sokan Hernádi Gyula, az MMA posztumusz tiszteleti tagja legtökéletesebben megírt drámájának tartanak. Az Újszínházban április 28-án bemutatott kétrészes krimit Nagy Viktor Jászai Mari-díjas, érdemes művész, az MMA Színházművészeti tagozatának vezetője rendezte. A darab zeneszerzője Tóth Péter Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész, az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője. Az abszurd fordulatokban gazdag cselekmény színreviteléről, a szerző történelemmel folytatott már-már zseniálisan őrült játékáról Nagy Viktort kérdeztük.
– Gyakran rendez történelmi tárgyú színdarabokat, a teljesség igénye nélkül csak kettőt emelnék ki Herczeg Ferenc Bizánc és Az élet kapuja című műveit az Újszínház repertoárjából. Hernádi Gyula Király vadászata azonban teljesen más. Hiteles történelmi alakok és elképzelt alakmásaik szerepjátéka. Talán emiatt esett a választás erre a darabra?
– Magyar drámák színháza vagyunk, kutatjuk azokat a műveket, amelyek érdekesek sikeresek lehetnek és így bukkantunk rá a Királyi vadászatra, amely nagyon népszerű volt a hetvenes években Szabó Sándor, Tordy Géza és Bánsági Ildikó főszereplésével. Többek között azért esett erre a választásunk, mert napjainkban hemzsegnek az összeesküvéselméletek. Mendemondák keringenek arról, hogy egyes politikusoknak vagy hírességeknek vannak dublőrei, akik helyettesíteni tudják őket. Hernádi Gyula drámája izgalmas fikciót bont ki. Mi történt volna, ha IV. Károlyt, a trónról lemondott utolsó Habsburg-uralkodót és Zita királynét második visszatérésükre készülve titokzatos körülmények között egy vadászaton meggyilkolják és helyükre hozzájuk megszólalásig hasonló alteregókat állít egy titkos társaság? Továbbá mi van akkor, ha a dublőrök nem úgy viselkednek, ahogyan azt nekik betanította a Gróf Erdődy Pál vezette, erdészeknek álcázott csapat?
– A cselekmény előrehaladtával a nézőben letisztul, hogy mire megy ki a játék. Az elhunyt uralkodópárt helyettesítő táncosnőnek és hivatalnoknak is meg kell majd halnia, immáron Zita királynéként és IV. Károlyként Madeirán. De vajon mi motiválja a királypárti összeesküvők vezetőjét, Gróf Erdődy Pált?
– Ezt szimbolizálja az általam tervezett színpadkép, az Isten pecsétje, a Sigillum Dei. Ez az angyaloknak és démonoknak is a megidézésére szolgált az okkult körökben. A darabhoz írt előjátékban színre lépő csuklyás alakok egyike a politika démona. Ő idézi meg a cselekményt. Megkísért mindenkit a játékban, kiváltképp a grófot, hogy szerezzék vissza a Szent Koronát, amellyel hipnotizálnák a Trianon traumájában vergődő nemzetet.
– A drámai fordulatok keltette feszültséget fokozza a zene, amelyet Tóth Péter szerzett. A második rész eleje olyan, mint egy opera.
– Nemcsak olyan, hanem Péternek hála, az is. Ezúton is köszönöm neki, hogy ennyire hűen és változatosan ábrázolta zenében mindazt, amit Hernádi Gyula a maga abszurd módján kigondolt. Költőként és íróként is a meghökkentés nagymestere volt, emiatt sem venné zokon, hogy a dialógusai egy részét Péter megzenésítette. Ez tovább hangsúlyozza azt a mesterkéltséget, amikor a két dublőrt felkészítik és vizsgáztatják az uralkodópár helyettesítése érdekében.
– Tekinthetjük a Királyi vadászat bemutatását tisztelgésnek Hernádi Gyula emléke előtt?
– Mindenképpen. Hihetetlen sokoldalú, eredeti ötletekkel teli alkotó volt. Elsősorban a Jancsó Miklósnak írt forgatókönyvei kapcsán emlékeznek rá, de életművének bősége a novelláiban, a regényeiben, a drámáiban és a lírájában van.
Borbély László
– Magyar drámák színháza vagyunk, kutatjuk azokat a műveket, amelyek érdekesek sikeresek lehetnek és így bukkantunk rá a Királyi vadászatra, amely nagyon népszerű volt a hetvenes években Szabó Sándor, Tordy Géza és Bánsági Ildikó főszereplésével. Többek között azért esett erre a választásunk, mert napjainkban hemzsegnek az összeesküvéselméletek. Mendemondák keringenek arról, hogy egyes politikusoknak vagy hírességeknek vannak dublőrei, akik helyettesíteni tudják őket. Hernádi Gyula drámája izgalmas fikciót bont ki. Mi történt volna, ha IV. Károlyt, a trónról lemondott utolsó Habsburg-uralkodót és Zita királynét második visszatérésükre készülve titokzatos körülmények között egy vadászaton meggyilkolják és helyükre hozzájuk megszólalásig hasonló alteregókat állít egy titkos társaság? Továbbá mi van akkor, ha a dublőrök nem úgy viselkednek, ahogyan azt nekik betanította a Gróf Erdődy Pál vezette, erdészeknek álcázott csapat?
– A cselekmény előrehaladtával a nézőben letisztul, hogy mire megy ki a játék. Az elhunyt uralkodópárt helyettesítő táncosnőnek és hivatalnoknak is meg kell majd halnia, immáron Zita királynéként és IV. Károlyként Madeirán. De vajon mi motiválja a királypárti összeesküvők vezetőjét, Gróf Erdődy Pált?
– Ezt szimbolizálja az általam tervezett színpadkép, az Isten pecsétje, a Sigillum Dei. Ez az angyaloknak és démonoknak is a megidézésére szolgált az okkult körökben. A darabhoz írt előjátékban színre lépő csuklyás alakok egyike a politika démona. Ő idézi meg a cselekményt. Megkísért mindenkit a játékban, kiváltképp a grófot, hogy szerezzék vissza a Szent Koronát, amellyel hipnotizálnák a Trianon traumájában vergődő nemzetet.
– A drámai fordulatok keltette feszültséget fokozza a zene, amelyet Tóth Péter szerzett. A második rész eleje olyan, mint egy opera.
– Nemcsak olyan, hanem Péternek hála, az is. Ezúton is köszönöm neki, hogy ennyire hűen és változatosan ábrázolta zenében mindazt, amit Hernádi Gyula a maga abszurd módján kigondolt. Költőként és íróként is a meghökkentés nagymestere volt, emiatt sem venné zokon, hogy a dialógusai egy részét Péter megzenésítette. Ez tovább hangsúlyozza azt a mesterkéltséget, amikor a két dublőrt felkészítik és vizsgáztatják az uralkodópár helyettesítése érdekében.
– Tekinthetjük a Királyi vadászat bemutatását tisztelgésnek Hernádi Gyula emléke előtt?
– Mindenképpen. Hihetetlen sokoldalú, eredeti ötletekkel teli alkotó volt. Elsősorban a Jancsó Miklósnak írt forgatókönyvei kapcsán emlékeznek rá, de életművének bősége a novelláiban, a regényeiben, a drámáiban és a lírájában van.
|
Hernádi Gyula: Királyi vadászat Rendező és díszlettervező: Nagy Viktor Szereplők: Gróf Erdődy Pál: Viczián Ottó IV: Károly/Schrei György: Almási Sándor Zita királyné/Aldobói Éva: Koncz Andrea Gróf Hunyady Tamás: Vass György Rakovszky István, királypárti politikus: Jászai László Gratz Gusztáv, királypárti politikus: Incze József Primász Gábor főhadnagy: Jánosi Dávid Ostenburg Gyula: Kazári András Boross Sándor hadnagy: Darányi Ádám Ruppert Géza hadnagy: Incze Máté Vonósnégyes: Koppán Kata, Sárréti Márton József, Tóth Barnabás, Wunderlich Márton András Zeneszerző: Tóth Péter |
Borbély László
