Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Egy életen át tartó barátság képei
Kiállítás Juhász Ferenc költő és Hantai Simon festőművész barátságáról
A tavaly elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, néhai Nemzet Művésze és a 2008-ban elhunyt Hantai Simon, magyar származású francia absztrakt festőművész kapcsolatát eleveníti fel az Élő búcsú című kiállítás, mely július 21-ig látható a Kieselbach Galériában.
A tavaly elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, néhai Nemzet Művésze és a 2008-ban elhunyt Hantai Simon, magyar származású francia absztrakt festőművész kapcsolatát eleveníti fel az Élő búcsú című kiállítás, mely július 21-ig látható a Kieselbach Galériában.
Juhász Ferenc előtt tisztelgő kiállítás nyílt meg a Kieselbach Galériában, ahol mintegy ötven, nagyobbrészt eddig kiállításon sosem láthatott Hantai Simon-alkotás idézi fel a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar költője és a világhírű magyar származású festő barátságát, ami egy életen át tartott. A kiállítói térben hallhatjuk Juhász Ferenc hangját, amint költeményét mondja, a falakon pedig verssorai és soha nem publikált családi felvételek jelennek meg, egy külön teremben berendezték a költő lakásának egyik részét, egy másik szobában pedig a művész barátainak arcképeit és a róluk szóló gondolatokat állították ki.
A tárlat sajátos formában mutat be egy költői világot, annak minden képiségével és gazdagságával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján Juhász Anna irodalmár, Juhász Ferenc lánya, aki arról is beszélt, hogy Hantai Simon volt az, aki először buzdította írásra édesapját és vezette be a korabeli művészeti életbe. Elmondta, hogy nemcsak a közös szülőfalu, Bia fűzte össze őket, hanem az érdeklődésük, világlátásuk, a művészetről, a filozófiáról vallott felfogásuk is. A baráti viszony nem szakadt meg Hantai emigrálásával sem, Juhász Ferenc és családja gyakori vendégek voltak Párizsban, emellett a két művész minden vasárnap beszélt is egymással telefonon. Juhász Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy Juhász Ferenc korszakos eposzai a Szépirodalmi Könyvkiadónál mind Hantai Simon borítóképeivel jelentek meg. E kötetek mellett látható a kiállításon Csernus Tibor első, Juhász Ferencről készített 1954-es ikonikus portréja, de a közönség megismerheti Ferenczy Béni, Melocco Miklós vagy éppen Nagy László Juhász-arcképeit is.
Molnos Péter művészettörténész az eseményen úgy fogalmazott: a tárlat érzelmileg átélhető és képzőművészetileg is értő módon szólaltatja meg Juhász Ferenc irodalmi életművét, hangsúlyt fektetve a költő személyes kapcsolataira, a képzőművészethez fűződő viszonyára, valamint személyes tárgyakkal – egyebek mellett íróasztalával, székével – megidézve a környezetet, amelyben alkotásai születtek.
A kiállítást az érdeklődők Juhász Ferenc családtagjaival közös tárlatvezetéseken is megtekinthetik, emellett minden csütörtökön irodalmi programokkal várják a látogatókat, akik az e célra kikészített felületen saját szavaikkal is búcsút vehetnek a költőtől. A július 21-ig látható kiállítást Spiró György író és Fehér László festőművész nyitotta meg.
A tárlat sajátos formában mutat be egy költői világot, annak minden képiségével és gazdagságával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján Juhász Anna irodalmár, Juhász Ferenc lánya, aki arról is beszélt, hogy Hantai Simon volt az, aki először buzdította írásra édesapját és vezette be a korabeli művészeti életbe. Elmondta, hogy nemcsak a közös szülőfalu, Bia fűzte össze őket, hanem az érdeklődésük, világlátásuk, a művészetről, a filozófiáról vallott felfogásuk is. A baráti viszony nem szakadt meg Hantai emigrálásával sem, Juhász Ferenc és családja gyakori vendégek voltak Párizsban, emellett a két művész minden vasárnap beszélt is egymással telefonon. Juhász Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy Juhász Ferenc korszakos eposzai a Szépirodalmi Könyvkiadónál mind Hantai Simon borítóképeivel jelentek meg. E kötetek mellett látható a kiállításon Csernus Tibor első, Juhász Ferencről készített 1954-es ikonikus portréja, de a közönség megismerheti Ferenczy Béni, Melocco Miklós vagy éppen Nagy László Juhász-arcképeit is.
Molnos Péter művészettörténész az eseményen úgy fogalmazott: a tárlat érzelmileg átélhető és képzőművészetileg is értő módon szólaltatja meg Juhász Ferenc irodalmi életművét, hangsúlyt fektetve a költő személyes kapcsolataira, a képzőművészethez fűződő viszonyára, valamint személyes tárgyakkal – egyebek mellett íróasztalával, székével – megidézve a környezetet, amelyben alkotásai születtek.
A kiállítást az érdeklődők Juhász Ferenc családtagjaival közös tárlatvezetéseken is megtekinthetik, emellett minden csütörtökön irodalmi programokkal várják a látogatókat, akik az e célra kikészített felületen saját szavaikkal is búcsút vehetnek a költőtől. A július 21-ig látható kiállítást Spiró György író és Fehér László festőművész nyitotta meg.
