Prutkay Péter (1947–2022) ▪ [fotó: Lugosi Lugo László / MMA]

Elhunyt Prutkay Péter képzőművész

Hosszan tartó betegség után, 75 éves korában elhunyt Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Autodidakta művészként lett a sokszorosított grafika egyik legkiválóbb mestere, jellegzetes dobozképeivel pedig a korra s a történelemre reflektáló olyan művész, aki egyben "politikus" alkat is, akinek társadalmi és morális érzékenysége az árral szembeni úszásnak a megélt tapasztalatából eredt. Prutkay Pétert a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. | A gyászjelentés itt olvasható.
Az 1947-ben született Prutkay Péter autodidakta módon sajátította el a szakma fortélyait, műfajhatárokat feszegető, kísérletező szemlélettel. Pályája kezdetén elsősorban sokszorosított grafikai technikákkal foglalkozott: rézkarcokat, litográfiákat, fametszeteket, szerigráfiákat készített, de kezdetektől foglalkoztatta a tárgyformálás, a térplasztika, az objekt-, illetve dobozművészet is. Az idő múlásával párhuzamosan egyre inkább a kor nagyhatalmi játszmái, az egypártrendszer bürokratikus packázásai foglalkoztatták. Ezek hatására készítette el a jegyzetlap-, a fészek- és a környezetvédelmi grafikai sorozatát.
Az 1969-es első Szürenon kiállításon a hazai művészetben mérföldkőnek tekinthető térberendezésével, szürrealista szobájával keltett figyelmet. Az 1970-es években politikai ihletésű grafikái jelentek meg a magyarországi pártállam ellenében (Nagy STORNO pecsét, 1975; Art-Párt-Art, 1975; Bot, 1981). A környezetvédelem és a 19–20. század fordulójának és a 20. század elejének hangulata is megjelenik képein (Környezetvédelem, 1974; A magyar tenger, 1980; Elhagyott fészek, 1990; Béka, 1975; I. világháborús fészek emlékmű, 1987). A nemzetiségi kérdés is foglalkoztatta (Erdélyi szalonna, 1987).
Az 1970-es évek második felétől több nyugat-európai városban rendezett nemzetközi grafikai biennáléra is meghívták, de itthon gyanakvással szemlélték művészetét, minden szempontból kívülállónak tekintették. Munkáit egyfajta kor-képeknek szánta, és az igazság keresésének tekintette.
A 70–80-as években készült politikai ihletésű munkákon megalkuvás nélkül fogalmazza meg a morális felelősségvállalás nélkülözhetetlenségét és a hatalom természetének valódi sajátosságait.
Noha kezdetektől foglalkoztatták dobozba zárt tárgyösszeállítások, amelyeket „dobozolt kor-képeknek" nevezett el az alkotó, azonban az utóbbi másfél évtizedben kifejezésmódjának kizárólagos területévé váltak. A 2006-os októberi megtorló, szemkilövető események hatására elhatározta, hogy nem készít több grafikát. Azóta kizárólag doboz-műveket alkotott: ezek tárgykompozíciók, amelyeket féltve őrzött ereklyékből, talált tárgyakból, barátoktól kapott csecsebecsékből állít össze gyermekkori emlékeket idézve, az 1960-as, 1970-es évek hivatkozásaival ellátva, környezetvédelmi témákat körüljárva, a médiagiccset, a médiaterrort analizálva, a történelmi sorsfordulókat idézve. Technikáját tekintve ez a műfaj kiterjeszti a kollázs fogalmát a tárgyakra, ezáltal az önhatalmúlag egymás mellé rendelt objektumok megváltozott jelentéstartalommal ruházzák föl és emelik a művészet szférájába a hétköznapi tárgyainkat.
Munkáiban mindig is tükrözni szerette volna a nemzeti kultúra, az ünnepeink, történelmi fordulópontjaink, történelmi példaképeink nélkülözhetetlen mivoltát, az összetartó erőt, amely kapcsolatot teremt a múlt, a jelen és a jövő között.
Prutkay Péter pályájának fontos állomása, hogy 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, és hogy 2011-ben vitézzé avatták. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották, 2013-ban az MMA rendes tagja lett.
Magyarországon, Nyugat-Európában, Ázsiában is bemutatkozott egyéni és csoportos kiállításokon. 2017-ben a Vigadó Galériában volt látható jubileumi kiállítása. Munkáit hazai és külföldi közgyűjtemények őrzik.
2022. június 6.  |  prutkay péter gyászhír