Eperjes Károly és Ternovszky Béla életműdíjat kapott
Képzőművészet kategóriában első díjat nyert Somogyvári Rudolf, Zajti Balázs, Zajti Ferenc és Zajti Gábor Képeid, hol álmok hegedülnek - Gondolatok Rudnay Gyuláról című alkotása, második díjban részesült Novák Emil Örököse a nemzet című filmje, harmadik díjat kapott Sibalin György és Keserű Judit Graphidionok című portréfilmje Konok Tamás festőművészről.
A néprajz-népművészet-történelem kategória első díját Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia című filmje kapta, a második díjat Lavro Ferenc, Lavro-Gazdag Olga és Szarapka Szabolcs 42-44 a Vajdaságban című alkotása nyerte el, a harmadik pedig Zsigmond Dezső Igában című filmje lett.
| Az Igában című alkotás hősei a Nyírség, nevezetesen a Szamoshát lakói. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez ezer szállal kötődő játék- és dokumentumfilm rendező e munkája is a letűnt vagy letűnőben lévő hazai mikrovilágok egyikébe enged bepillantást. Főszereplője Kondás Károly gazdálkodó, az utolsó még élő igástehenes, arról a településről, Penészlekről, ahol a Gulyás-testvérek is forgattak egykor. Az idős Károly bácsi és feleségét, Marika nénit fájdalmasan megviseli a mindennapos nehéz fizikai munka, az állatok ellátása, önmaguk mindennapos igáztatása. A stáb tagjai 3 éven át kísérték nyomon az idős pár mindennapjait. A szereplők a kamera előtt nemcsak a jelen nehézségeiről, hanem a múltról is számot adnak, személyes történetük összefonódik a 20. századi magyar történelemmel, a magyar vidék több évtizedes, évszázados nehézségeivel. A filmet ez év januárjában, a magyar kultúra napján mutatták be Nyírbogáton, budapesti díszbemutatójára áprilisban került sor. 2023. május 11-én nagy érdeklődés mellett a Néprajzi Múzeum vetítőtermében a Dunatáj Alapítvány jóvoltából láthatta a fővárosi közönség. A vetítést, melyet pódiumbeszélgetés követett, a főszereplők is megtisztelték jelenlétükkel. |
Zene kategóriában első díjat kapott Lovas Hajni Hidas Frigyesről szóló filmje, a második díjat Nagy Ernő Szivárvány havasán című munkájának ítélték, a harmadik díjat pedig Jakabffy Tamás Pálca, vonó billentyű című alkotása kapta. A képzőművészet, a néprajz és a zene témáit feldolgozó filmek mellett az NMHH kezdeményezésére egy külön kategóriában a hírközlés, a tág értelemben felfogott média- és digitális kultúra, illetve a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését bemutató vagy a figyelmet mindezek fontosságára felhívó diákfilmeket is vártak. Az NMHH közleménye szerint a zsűri döntése nyomán három alkotás díjazásához járultak hozzá pénzjutalommal: Tamásfalvi Hanna Elérhetetlen című versenyművét a legjobb filmként, Körtési András A föld alatti jövő című alkotását a legjobb rövidfilmként díjazták, Peresztegi Hanna De anya című filmje pedig gyermekvédelmi különdíjat kapott. A pénteki gálán a fikciós filmek versenyében csak első díjat adtak ki, amelyet Stefán Mónika nyert el Memento Mori című alkotásával. A diákfilmek közül a szemle első díját Dóczé Péter Nagykorú felügyelete mellett című filmje nyerte el, második díjat kapott Papp Attila Pásztor lépcső, szeptember 13. című alkotása, és a harmadik helyen végzett Horesnyi Máté A kisebbik rossz című munkája.
A filmszemle keretében átadták a Schmidt Éva-díjat is, amelyet Kanalas Éva nyert el Csángó bájolás című filmjével.
Egy új médiakultúra van születőben: hogy milyen lesz, azért valamennyien felelősek vagyunk - hangoztatta videóüzenetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke május 11-én azon a konferencián, amelyet a X. Savaria Filmszemle keretében szervezett az NMHH és a Savaria Filmakadémia Egyesület.
Koltay András kijelentette: hatalmas a médiazaj, és ebben a zajban a tudás mellett szükség van bizonyos bölcsességre is, ami nem összeférhetetlen sem az információval, sem pedig a tudással, sőt azokra épül. Egyelőre még a legfejlettebb öntanuló rendszerek sem érhetik el pusztán mesterséges intelligenciára hagyatkozva a bölcsességet, ezért „szerencsére elsősorban magunkra számíthatunk" - fűzte hozzá.
A Filmszemléhez kapcsolódó, a művészet és a média változásaira, a digitális kultúra fejlődésére fókuszáló filmszakmai tanácskozáson - amelynek az ELTE Savaria Egyetemi Központ adott otthont - a NMHH, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Művészeti és Módszertani Kutatóintézet, az NMHH Médiatudományi Intézet oktatói, szakértők tartottak előadásokat.
Aczél Petra egyetemi tanár, egy a tudatos médiamagatartás kutatásával foglalkozó csoport vezetője szerint ma már nem elegendő arra oktatni a felhasználókat, hogyan viselkedjenek, milyen szabályokat tartsanak be az internethasználat során; olyan összetett kérdésekre kell választ találni, hogy „kik is vagyunk, hogyan határozzuk meg magunkat, miként mozgunk a virtuális térben". Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője a gyermekvédelemmel kapcsolatos médiaszabályozás kihívásairól szólt előadásában. Hangsúlyozta, hogy a gyermekek védelmét pusztán szabályozással nem lehet elérni, mindenképpen szükség van a szülők közreműködésére és odafigyelésére. Mádl András, az NMHH igazgatója a fiatalok médiafogyasztásáról szólva elmondta: felméréseik szerint a fiatalok alig néznek televíziót, nem vonzza őket a rádiók zenei kínálata, vélhetően azért, mert a rádiók nem az ő zenéiket játsszák - a rap például durva nyelvezete miatt száműzve van több csatornáról -, illetve a náluk jóval idősebb műsorvezetők nem tudják megszólítani őket. A fiatalok a streaming-szolgáltatókon keresztül néznek filmeket, hallgatnak zenét, csak nagyon kis részük érdeklődik az írott tartalmak, például a hírek iránt. Sokat használják a közösségi médiát, illetve még mindig szívesen játszanak videójátékokat - közölte. Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója, a médiakonferencia egyik ötletgazdája elmondta, hasonló konferenciákat tartanak idén több hazai filmfesztiválon, Kecskeméten, Miskolcon és Szolnokon is.
