Hogyan lehet elvont eszméket a tánc nyelvére lefordítani?
A Faust, az elkárhozott táncdráma sikerét ünnepelték az Akadémiai Szalonban
A tánc világnapján a Magyar Táncművészek Szövetsége az évad legjobb alkotója címmel tüntette ki Vincze Balázs rendező-koreográfust, a Pécsi Balett művészeti vezetőjét a Faust, az elkárhozott című táncdráma megszületéséért. A nagysikerű darab alkotó- és előadóművészei a 2024. május 8-i Dubrovay László-esten osztották meg élményeiket a közönséggel a Magyar Művészeti Akadémia Makovecz Imre utcai szalonjában.
A tánc világnapján a Magyar Táncművészek Szövetsége az évad legjobb alkotója címmel tüntette ki Vincze Balázs rendező-koreográfust, a Pécsi Balett művészeti vezetőjét a Faust, az elkárhozott című táncdráma megszületéséért. A nagysikerű darab alkotó- és előadóművészei a 2024. május 8-i Dubrovay László-esten osztották meg élményeiket a közönséggel a Magyar Művészeti Akadémia Makovecz Imre utcai szalonjában.
Köszöntőjében Szepesi Judit, az MMA MMKI kutató könyvtárosa bemutatta az est résztvevőit, akadémikusainkat: Dubrovay Lászlót, a Faust, az elkárhozott zeneszerzőjét, Záborszky Kálmánt, a Szent István Filharmonikusok művészeti vezetőjét, Solymosi-Tari Emőke zenetörténészt, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetőjét, az est moderátorát, valamint a Pécsi Balett vezető művészeit: Vincze Balázs rendező-koreográfust és Uhrik Teodórát, a táncdráma dramaturgját.
Szepesi Judit felelevenítette: Dubrovay László az Operaház felkérésére írta meg a Faust, az elkárhozott című monumentális zeneművét még 1995-ben, de igazgatói váltások és döntések miatt az operaházi bemutató végül elmaradt. A harminc esztendeje született kompozíció ősbemutatója 2016-ban volt a Müpában, idén pedig Pécsett debütált a darab.
Dubrovay László a zenemű koncepciójáról elmondta: „Eleve úgy gondolkodtam, hogy részleteiben is megszólaltatható legyen a monumentális alkotás, ezért sok esetben két befejezést írtam, lekerítettem a tételeket. Négy zenekari szvitet állítottam össze ilyenformán. A Balett Szvitet és a Faust halálát fúvószenekarra hangszereltem – játszották szerte a világon, és lemezre vették többek közt tokiói és amerikai zenekarokkal –, majd megjelent a zenemű dupla lemezen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. Így maradt élve a darab." – mesélte a nemzet művésze.
A zenei bemutatók után rendre meg is jegyezte a kritika, hogy Dubrovay műve üvölt a táncszínpad után. „Erről a közönség is megbizonyosodhat 2024. szeptember 23-án és 24-én a Müpában!" – hívta fel rá a figyelmet Solymosi-Tari Emőke a bejátszásokkal színesített esten. A Faust, az elkárhozott története Goethe remekművének első és második részét követi, és a filozofikus drámához hasonlóan enciklopédikus teljességre törekszik.
– A mű drámaisága nem okozott gondot, nem úgy az egyedülálló technika megszólaltatása – idézte fel emlékeit Záborszky Kálmán. – Képzeljék el, külön oldalt kaptunk használati utasítással! Nekiálltunk silabizálni, de szerencsére Dubrovay László is eljött a próbákra, így hamar tisztázódott az összes kérdés. Meg kell mondjam, örömteli munka volt, mert azt már a próba során is érzékeltük, hogy ez a mű nem akármi!
Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon
Szepesi Judit, az MMA MMKI kutató könyvtárosa
Szepesi Judit felelevenítette: Dubrovay László az Operaház felkérésére írta meg a Faust, az elkárhozott című monumentális zeneművét még 1995-ben, de igazgatói váltások és döntések miatt az operaházi bemutató végül elmaradt. A harminc esztendeje született kompozíció ősbemutatója 2016-ban volt a Müpában, idén pedig Pécsett debütált a darab.
Solymosi-Tari Emőke és Dubrovay László
Dubrovay László a zenemű koncepciójáról elmondta: „Eleve úgy gondolkodtam, hogy részleteiben is megszólaltatható legyen a monumentális alkotás, ezért sok esetben két befejezést írtam, lekerítettem a tételeket. Négy zenekari szvitet állítottam össze ilyenformán. A Balett Szvitet és a Faust halálát fúvószenekarra hangszereltem – játszották szerte a világon, és lemezre vették többek közt tokiói és amerikai zenekarokkal –, majd megjelent a zenemű dupla lemezen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. Így maradt élve a darab." – mesélte a nemzet művésze.
A zenei bemutatók után rendre meg is jegyezte a kritika, hogy Dubrovay műve üvölt a táncszínpad után. „Erről a közönség is megbizonyosodhat 2024. szeptember 23-án és 24-én a Müpában!" – hívta fel rá a figyelmet Solymosi-Tari Emőke a bejátszásokkal színesített esten. A Faust, az elkárhozott története Goethe remekművének első és második részét követi, és a filozofikus drámához hasonlóan enciklopédikus teljességre törekszik.
Záborszky Kálmán
Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester, az MMA rendes tagja a beszélgetés során felelevenítette, milyen felemelő érzés volt rátekinteni a monumentális zenemű kottaképére. „Az alkotónak Hieronymus Bosch képi világa lebeghetett a szemei előtt, amikor pokolbéli figurákkal terhes vízióját megkomponálta hangszerekre. A mű összetettsége ellenére olyan tiszta partitúrát kaptam, ami megvilágította előttem, mekkora zeneszerző is Dubrovay László! Amikor elkezdődtek a próbák, a zenekar tagjai csak néztek, mert ilyet még életükben nem csináltunk. Dubrovay egész egyszerűen mindent tud a hangszerekről." – magyarázta a Szent István Filharmonikusok művészeti vezetője.
Dubrovay László-est az Akadémiai Szalonban
Solymosi-Tari Emőke megerősítette, hogy az 1970-es évek Németországában Dubrovay László előtt feltárult a hang belső élete Karlheinz Stockhausen kölni elektronikus stúdiójában. A zeneszerző hazatérve akusztikus műveiben is alkalmazni kezdte a legkülönfélébb effektusokat, s ezzel egyidőben partitúráiban is megjelentek a csakis rá jellemző, korábban sosem látott, sosem használt jelölések. „Hogyan tudott a zenekar a technikai újdonságokkal megküzdeni?" – kérdezett rá a zenetörténész.– A mű drámaisága nem okozott gondot, nem úgy az egyedülálló technika megszólaltatása – idézte fel emlékeit Záborszky Kálmán. – Képzeljék el, külön oldalt kaptunk használati utasítással! Nekiálltunk silabizálni, de szerencsére Dubrovay László is eljött a próbákra, így hamar tisztázódott az összes kérdés. Meg kell mondjam, örömteli munka volt, mert azt már a próba során is érzékeltük, hogy ez a mű nem akármi!
Vincze Balázs
Hogyan tudta Dubrovay zenei vízióját Vincze Balázs rendező-koreográfus a tánc nyelvén megformálni? „Életemben még ennyi zenésszel nem dolgoztam együtt, de mind ugyanazt éreztük, s a közös vágy, hogy sikerre vigyük a darabot, a testbeszédben is megmutatkozott – vette át a szót az idei évad legjobb alkotója. – Amikor meghallgattam a kétszer egyórás zeneművet, az volt az első benyomásom, hogy egy koreográfusnak nincs is ennyi lépése az egész életútján. Fel volt adva a lecke! Őszintén mondom, megszólalt bennem egy hang: egy életem, egy halálom, most vagy fölfigyelnek rám, vagy maradok itt vidéken. Éreztem, hogy tétje van a munkámnak, ráadásul összesen négy hetet kaptam rá!"
Uhrik Teodóra
Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a Faust, az elkárhozott című előadás dramaturgja arra is felhívta a figyelmet, hogy a táncművészet kultúrájában ilyen filozofikus tematikájú balettelőadás nincs még egy, már csak ezért sem magától értetődő, hogyan lehet elvont eszméket testi kapcsolattal, tánctechnikával megjeleníteni. „Vincze Balázs méltó módon teljesítette a feladatát – fejtette ki a Pécsi Balett ügyvezetője –, így most valóban van mit ünnepelnie a szakmának. Dubrovay László dinamikus, erőteljes, korábban sosem hallott hangeffektusai mintha a testet ostoroznák: a szó szoros értelmében mozdulatokra ösztönzik a táncost!"Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon
