Magnificat Leánykar („A Pannon derű mestere" – Farkas Ferenc-emlékhangverseny – Pesti Vigadó, 2022. november 7.)

Két kortárs zenei hangverseny a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében

November első felében a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata két különleges estével várta a zeneszerető közönséget a Pesti Vigadóba. „A Pannon derű mestere" címmel Farkas Ferenc zeneszerzőre, az MMA posztumusz tiszteleti tagjára emlékeztek művei előadásával 2022. november 7-én, míg két nappal később, november 9-én kortárs magyar zeneszerzők, akadémikusaink kamaraművei csendültek fel a Díszteremben. Dubrovay László, Huszár Lajos, Kovács Zoltán, Nógrádi Péter, Olsvay Endre, Reményi Attila és Tóth Péter kamaradarabjait kiváló hangszeres művészek adták elő.
Farkas Ferenc a huszadik századi magyar komponista nemzedék egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb képviselője, valamint az újabb, a század közepén fellépett generáció legnagyobb jelentőségű nevelője volt. Páratlanul hosszú életútját mindvégig aktivitás és kreativitás jellemezte, életműve ettől olyan rendkívül sokrétű és gazdag.
Valószínűleg kevés olyan ember van hazánkban, aki nem találkozott volna Farkas Ferenc zenéjével, hiszen több tucat rádiójáték, színdarab és film zenéjét köszönhetjük neki, többek között az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok, a Rákóczi hadnagya, a Kőszívű ember fiai, a Csínom Palkó vagy a Két félidő a pokolban című filmekét, illetve A bűvös szekrény című vígoperát.
A zeneszerző 1905. december 15-én született Nagykanizsán, és 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. A Zeneakadémián Weiner Leó előkészítő osztályának növendéke volt, majd az érettségit követően Siklós Albert irányításával tanult tovább és szerzett zeneszerzői diplomát 1927-ben. 1929-től 1931-ig Rómában Ottorino Respighi mesteriskolájában tökéletesítette tudását. A római évek döntő szerepet játszottak egyedülálló műveltségének megszerzésében, valamint abban, hogy érdeklődése fokozott mértékben fordult a közös európai múlt, s ezen belül különösen az olasz és mediterrán kultúra irányába. A Rimszkij-Korszakov-növendék Respighinek köszönhetően pedig a briliáns hangszerkezelés és hangszerelés páratlan ismeretét is megszerezte.
Farkas Ferenc nemcsak a zene, hanem a képzőművészet és az irodalom alapos ismerője is volt. Zenéjének inspirációs gyökerei is számos, egymástól igen különböző forrásból származnak, amelyek a középkori táncdallamoktól vagy éppen Gesualdótól egészen a közvetlen Sztravinszkij-hatásig terjednek. Jellegzetes egyéni stílusának három alapvető összetevője az olasz neoklasszicizmus, a magyar népzene és a dodekafónia, alkotásaiban e három közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe.
A mostani koncert műsora is ízelítőt adott a fentiekből, ahol egyaránt elhangzottak népzenei feldolgozások, képzőművészeti ihletésű és egyházi művek is. Fellépett többek közt Andrejszki Judit előadóművész, Dobozy Borbála csembalóművész, Illényi Katica hegedűművész, Lencsés Lajos oboaművész, valamint a Magnificat Leánykar Szebellédi Valéria vezetésével. A műsorvezető Zelinka Tamás zenetörténész, Farkas Ferenc életművének avatott ismerője volt. A teljes megszólaltatott műsor és az előadók névsora itt olvasható. A hangversenyt a szerző fia is megtisztelte jelenlétével.

Ugyancsak a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó dísztermében csendültek fel napjaink magyar zeneszerzőinek kamaraművei. Az MMA akadémikusai, Dubrovay László, Huszár Lajos, Kovács Zoltán, Nógrádi Péter, Olsvay Endre, Reményi Attila, valamint Tóth Péter kamaradarabjait kiváló hangszeres művészek, többek közt Kovalcsik András kürtművész, Tönköly József klarinétművész, Lakatos György fagottművész, Fülei Balázs zongoraművész és a Budapest Klarinét Kvartett adták elő. A kortárs koncerten a fellépők és hangszerek változatossága kínált rendkívüli élményt a zenei szövetek megismerése mellett, a műsorvezető Beslin Anita volt.

A koncertek képgalériái oldalt, a fotókra kattintva megtekinthetők!