Budapesti Tavaszi Fesztivál – a Vigadóban is
2017. március 31. és április 23. között a 37. Budapesti Tavaszi Fesztivál összművészeti műsorral várja az érdeklődőket. A színes kínálat része lesz klasszikus zene, opera, jazz és könnyűzene, világzene, tánc, újcirkusz, színház és képzőművészeti program is. A fesztivál különlegessége, hogy a legjobb magyar előadók mellett igazi világsztárok lépnek majd fel, illetve a fesztiválon számos bemutató, valamint társintézményekkel szoros együttműködésben megvalósuló program is lesz. A helyszínek között van a Műcsarnok és a Pesti Vigadó is.
2017-ben is több helyszínen zajlanak majd az események: a Müpa és Zeneakadémia mellett a Magyar Állami Operaház, az Erkel Színház, a Bálna Budapest, a Pesti Vigadó, a Budapest Music Center, valamint a Várkert Bazár, továbbá a fővárosi színházak és kulturális intézmények, múzeumok is kiemelt programhelyszínek lesznek.
A legendás, világszerte óriási sikerrel, teltházak előtt játszott Varázsfuvola mellett egy igazi zenei különlegesség is lesz a Zeneakadémián: Korngold Hegedűversenyét mind Michael Barenboim, a kiváló hegedűművész, mind Nánási Henrik világhírű magyar karmester, a Komische Oper Berlin főzeneigazgatója, hosszú idő után először látható Magyarországon, április 21-én.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál operatív testületének elnöke, és Bán Teodóra a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője, az operatív testület tagja fontosnak tartja, hogy rendhagyó, máshol-máskor nem látott programokat mutasson be a fesztivál nemzetközi és a hazai művészek közreműködésével.
A Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban április 21-én Körülöttünk címmel nyílik meg a magyar ipar- és tervezőművészet elmúlt tíz évének áttekintésére vállalkozó kiállítás. A felkért kurátorok – Sára Ernő és Scherer József – által összeállított program tiszteleg a közelmúlt iskolateremtő mesterei előtt, de elsősorban a változó képzési, tervezői, gyártói és értékesítői környezetben tevékenykedő mai alkotók lehetőségeire és legkiemelkedőbb szakmai teljesítményeire koncentrál. A Nemzeti Szalonok sorába illeszkedő kiállítás április 22. és augusztus 13. között lesz megtekinthető a Műcsarnokban.
Az MMA székháza, a Pesti Vigadó koncerteknek ad otthont. Április 7-én 16 órától Ryo Onoki japán csellista, a szapporói Liszt Ferenc Szeminárium legeredményesebb versenyzője szólaltatja meg Bach, Brahms, George Crumb, Toshiro Mayuzumi és Shunsuke Abe csellóműveit. Romantikus keringők két zongorán címmel ad zongoraestet Mocsári Károly és Balázs János április 7-én 19.30-kor. Felcsendül Csajkovszkij, Dohnányi, Rachmaninov és Norbert Glanzberg egy-egy keringője. A keringő nemcsak egy tánc, közvetíthet egy életérzést, nosztalgikus hangulatokat, összetett emberi helyzeteket vagy akár egy egész történetet., és hogy milyen sok arca van e táncnak, annak bemutatására vállalkozik a két pianista.
Április 10-én 19.30-tól Ayane Imai szoprán énekesnőé és a zongorista Souhei Yamagamié a főszerep. A Pesti Vigadó Déli termében japán zeneszerzők mellett Liszt és Kodály műveit is megszólaltatják.
A sarkkör hangjait szólaltatja meg április 12-én 19.30-én a Pesti Vigadó Dísztermében Szalai András cimbalmon és a Lappföldi Kamarazenekar. Az együttes nemcsak Finnország, hanem az európai kontinens legészakabbi zenekara. Az 1996 óta a hegedűművész és karmester, John Storgårds művészeti vezetésével dolgozó csapat Finnország és az északi régió területein kívül fellépett már a londoni BBC Proms, az ausztriai Karintiai Nyár és az algériai Nemzetközi Zenei Fesztivál eseményein.
Múzsák csöndje – Múzsák hangja. Ez a címe a négy részből álló hangversenysorozatnak, amit a Pesti Vigadó Dísztermében tartanak április 15-én és 16-án 16-tól és 19.30-tól. A négykoncertes, kétnapos sorozat a Classicus Ensemble és művész barátaik tolmácsolásában kamarazenei műveken keresztül mutatja be az első világháború hatását a kor klasszikus zenéjére. Inter arma silent Musae? Valóban hallgattak a háború idején a múzsák? Az amerikai történész és diplomata, George F. Kennan a 20. század „nagy megtermékenyítő katasztrófájának" nevezte az első világháborút. Vajon a zenetörténet számára is katasztrófának minősült ez a korszak? A száz éve zajlott „Nagy Háború" az egész Európát átrajzoló véres harcok mellett jelentős nyomot hagyott a közgondolkodásban és a kulturális életben is. A kor művészei a legtöbb esetben – a döntő többséghez hasonlóan – kezdetben lelkesedtek a kitörő háborúért, ezt azonban hamar a kétségbeesés és a gyász váltotta fel. Kiemelt szerepet kapnak a koncertsorozatban Kodály Zoltán kamarazenei művei. Kodály egyik legaktívabb zeneszerzői korszaka (1909–1920) – amikor szinte kizárólag kamarazenét komponált – részben erre az időszakra esett. Az utókor ennek az alkotói korszaknak a munkáit tartja Kodály legsikerültebb műveinek. Az ebben az időszakban jelentős fellendülést mutató kamarazenei műfaj története is összefügg a háborúval, hiszen a sorozások következtében Párizsban egyetlen zenekar se tudott teljes létszámmal működni, így olyan szerzők, mint például Debussy és Fauré figyelme a kamarazene felé fordult.
Lajtha címmel április 19-én este 7 órakor a Pesti Vigadó Dísztermében a Badora Társulat és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekarának közös előadása lesz. Vezényel: Ménesi Gergely. Koreográfus, rendező: Barta Dóra. Ahogy Solymosi Tari Emőke, Lajtha László zenéjének elhivatott kutatója írta, a Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja". Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja: a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi. Az ő élete, belső világa elevenedik meg a színpadon; a zenemű alkalmat szolgáltat arra, hogy bepillanthassunk a mű születésének kulisszái mögé. Szokatlan vállalkozás, merész kísérlet a mű történetével egyidejűleg a mű alkotóját helyezni a középpontba, de Lajtha László személye, életének nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen.
Új utak Beethovenhez. Ez a címe az április 22-én du. 4 és este fél 8-kor kezdődő dupla koncertnek. Beethoven halálának 190. évfordulójára a KOR-TÁRS hangversenysorozat zárókoncertjeként. A fellépő zenészek majdnem mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, sokan közülük az ország egyik legjelentősebb zenepedagógiai műhelyében, a Járdányi Pál Zeneiskolában kezdték zenei tanulmányaikat, s az itt született barátságok gyümölcse volt már számos közös koncertjük. Hozzájuk csatlakozik a „volt járdányis" Érdi Tamás, akinek zongorajátéka is felcsendül az esten.
Jegyinformáció az alábbi linkeken.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál a Pesti Vigadóban:
A legendás, világszerte óriási sikerrel, teltházak előtt játszott Varázsfuvola mellett egy igazi zenei különlegesség is lesz a Zeneakadémián: Korngold Hegedűversenyét mind Michael Barenboim, a kiváló hegedűművész, mind Nánási Henrik világhírű magyar karmester, a Komische Oper Berlin főzeneigazgatója, hosszú idő után először látható Magyarországon, április 21-én.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál operatív testületének elnöke, és Bán Teodóra a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője, az operatív testület tagja fontosnak tartja, hogy rendhagyó, máshol-máskor nem látott programokat mutasson be a fesztivál nemzetközi és a hazai művészek közreműködésével.
A Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban április 21-én Körülöttünk címmel nyílik meg a magyar ipar- és tervezőművészet elmúlt tíz évének áttekintésére vállalkozó kiállítás. A felkért kurátorok – Sára Ernő és Scherer József – által összeállított program tiszteleg a közelmúlt iskolateremtő mesterei előtt, de elsősorban a változó képzési, tervezői, gyártói és értékesítői környezetben tevékenykedő mai alkotók lehetőségeire és legkiemelkedőbb szakmai teljesítményeire koncentrál. A Nemzeti Szalonok sorába illeszkedő kiállítás április 22. és augusztus 13. között lesz megtekinthető a Műcsarnokban.
Az MMA székháza, a Pesti Vigadó koncerteknek ad otthont. Április 7-én 16 órától Ryo Onoki japán csellista, a szapporói Liszt Ferenc Szeminárium legeredményesebb versenyzője szólaltatja meg Bach, Brahms, George Crumb, Toshiro Mayuzumi és Shunsuke Abe csellóműveit. Romantikus keringők két zongorán címmel ad zongoraestet Mocsári Károly és Balázs János április 7-én 19.30-kor. Felcsendül Csajkovszkij, Dohnányi, Rachmaninov és Norbert Glanzberg egy-egy keringője. A keringő nemcsak egy tánc, közvetíthet egy életérzést, nosztalgikus hangulatokat, összetett emberi helyzeteket vagy akár egy egész történetet., és hogy milyen sok arca van e táncnak, annak bemutatására vállalkozik a két pianista.
Április 10-én 19.30-tól Ayane Imai szoprán énekesnőé és a zongorista Souhei Yamagamié a főszerep. A Pesti Vigadó Déli termében japán zeneszerzők mellett Liszt és Kodály műveit is megszólaltatják.
A sarkkör hangjait szólaltatja meg április 12-én 19.30-én a Pesti Vigadó Dísztermében Szalai András cimbalmon és a Lappföldi Kamarazenekar. Az együttes nemcsak Finnország, hanem az európai kontinens legészakabbi zenekara. Az 1996 óta a hegedűművész és karmester, John Storgårds művészeti vezetésével dolgozó csapat Finnország és az északi régió területein kívül fellépett már a londoni BBC Proms, az ausztriai Karintiai Nyár és az algériai Nemzetközi Zenei Fesztivál eseményein.
Múzsák csöndje – Múzsák hangja. Ez a címe a négy részből álló hangversenysorozatnak, amit a Pesti Vigadó Dísztermében tartanak április 15-én és 16-án 16-tól és 19.30-tól. A négykoncertes, kétnapos sorozat a Classicus Ensemble és művész barátaik tolmácsolásában kamarazenei műveken keresztül mutatja be az első világháború hatását a kor klasszikus zenéjére. Inter arma silent Musae? Valóban hallgattak a háború idején a múzsák? Az amerikai történész és diplomata, George F. Kennan a 20. század „nagy megtermékenyítő katasztrófájának" nevezte az első világháborút. Vajon a zenetörténet számára is katasztrófának minősült ez a korszak? A száz éve zajlott „Nagy Háború" az egész Európát átrajzoló véres harcok mellett jelentős nyomot hagyott a közgondolkodásban és a kulturális életben is. A kor művészei a legtöbb esetben – a döntő többséghez hasonlóan – kezdetben lelkesedtek a kitörő háborúért, ezt azonban hamar a kétségbeesés és a gyász váltotta fel. Kiemelt szerepet kapnak a koncertsorozatban Kodály Zoltán kamarazenei művei. Kodály egyik legaktívabb zeneszerzői korszaka (1909–1920) – amikor szinte kizárólag kamarazenét komponált – részben erre az időszakra esett. Az utókor ennek az alkotói korszaknak a munkáit tartja Kodály legsikerültebb műveinek. Az ebben az időszakban jelentős fellendülést mutató kamarazenei műfaj története is összefügg a háborúval, hiszen a sorozások következtében Párizsban egyetlen zenekar se tudott teljes létszámmal működni, így olyan szerzők, mint például Debussy és Fauré figyelme a kamarazene felé fordult.
Lajtha címmel április 19-én este 7 órakor a Pesti Vigadó Dísztermében a Badora Társulat és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekarának közös előadása lesz. Vezényel: Ménesi Gergely. Koreográfus, rendező: Barta Dóra. Ahogy Solymosi Tari Emőke, Lajtha László zenéjének elhivatott kutatója írta, a Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja". Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja: a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi. Az ő élete, belső világa elevenedik meg a színpadon; a zenemű alkalmat szolgáltat arra, hogy bepillanthassunk a mű születésének kulisszái mögé. Szokatlan vállalkozás, merész kísérlet a mű történetével egyidejűleg a mű alkotóját helyezni a középpontba, de Lajtha László személye, életének nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen.
Új utak Beethovenhez. Ez a címe az április 22-én du. 4 és este fél 8-kor kezdődő dupla koncertnek. Beethoven halálának 190. évfordulójára a KOR-TÁRS hangversenysorozat zárókoncertjeként. A fellépő zenészek majdnem mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, sokan közülük az ország egyik legjelentősebb zenepedagógiai műhelyében, a Járdányi Pál Zeneiskolában kezdték zenei tanulmányaikat, s az itt született barátságok gyümölcse volt már számos közös koncertjük. Hozzájuk csatlakozik a „volt járdányis" Érdi Tamás, akinek zongorajátéka is felcsendül az esten.
Jegyinformáció az alábbi linkeken.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál a Pesti Vigadóban:
Ryo Onoki csellókoncertje
Romantikus keringők két zongorán
Ayane Imai és Souhei Yamagami koncertje
A sarkkör hangjai
Múzsák csöndje - Múzsák hangja 4/1
Múzsák csöndje - Múzsák hangja 4/2
Múzsák csöndje - Múzsák hangja 4/3
Múzsák csöndje - Múzsák hangja 4/4
Lajtha
Új utak Beethovenhez 2/1
Új utak Beethovenhez 2/2
