Klebelsberg és a művészetek
Kerítéskiállítás az MMA irodaházánál
A Magyar Művészeti Akadémia irodaházánál nyílt meg szeptember 18-án az a tizennégy táblából álló kerítéskiállítás, ami Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus és a művészetek kapcsolatát állítja a középpontba. A tárlat anyaga részben a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményére támaszkodik, kapcsolódik az MMA intézményeihez, a Pesti Vigadóhoz és a Műcsarnokhoz is. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt Turi Attila, az MMA elnöke mondott, a kiállítást Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára és Szollár Péter, a Klebelsberg Emlékházat fenntartó Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg.
A Magyar Művészeti Akadémia irodaházánál nyílt meg szeptember 18-án az a tizennégy táblából álló kerítéskiállítás, ami Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus és a művészetek kapcsolatát állítja a középpontba. A tárlat anyaga részben a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményére támaszkodik, kapcsolódik az MMA intézményeihez, a Pesti Vigadóhoz és a Műcsarnokhoz is. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt Turi Attila, az MMA elnöke mondott, a kiállítást Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára és Szollár Péter, a Klebelsberg Emlékházat fenntartó Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg.
2025-ben emlékezünk meg Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 150. évfordulójáról. Az emlékév alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia tavasz után immár második kerítéskiállításán mutatja be a néhai miniszter kultúrpolitikai hagyatékát, most a művelődéspolitikus magyar művészethez kapcsolódó munkásságát.
A kiállítás megnyitóján Hubay Jenő Románc, illetve Hegedűszóló a „Cremonai hegedűs" operából című műveit Szecsődi Ferenc adta elő Benedekfi István zongorakíséretével. Kovács István Virrasztás egy altemplomban című versét pedig Császár Angela tolmácsolta.
Turi Attila a tárlat ünnepélyes megnyitóján beszédében hangsúlyozta: „az emberre emlékezünk, aki a magyar művészeti és kulturális élet egyik legnagyobb XX. századi formálója volt. Az idén tavasszal megnyílt első kerítéskiállításon Akadémiánk bemutatta a 150 éve született Klebelsberg Kuno életét és kultuszminiszteri munkájának főbb irányait, eredményeit."
"A most megnyíló második kiállítás elsősorban Klebelsberg kultuszminiszternek a művészethez kapcsolódó intézkedéseit veszi sorra, de látnunk kell, hogy a művészet a gazdasági élettel, az oktatással, a tudománnyal és a sporttal az ő személyén keresztül is ezer szálon kapcsolódott össze. Vallotta, hogy Magyarország egyetlen esélye, ha a szellemi felemelkedést választja: ha nem fegyverrel, hanem szellemi erővel szerzi vissza a nemzet méltóságát. Ha nem kard által, hanem kultúrával tesszük naggyá a magyar hazát." - emelte ki a most megnyíló tárlatról.
Turi Attila beszédében hangsúlyozta: a Magyar Művészeti Akadémia stratégiája nagyban támaszkodik a klebelsbergi hitvallásra. „Klebelsberg Kuno arra tanít bennünket, hogy a kultúra nem magánügy, hanem nemzetstratégiai kérdés és nemzeti erőforrás is egyben. Művészet nélkül nincs lelki fejlődés és lelki fejlődés nélkül nincs erős, élő nemzet. Akadémiánk éppen ezért tette magáévá azt a klebelsbergi hitvallást 2024-ben elkészített stratégiájában, amely nemzetünk belső értékeinek egyik első számú fokmérőjét a műveltségben határozza meg" - mondta.
Kiss-Hegyi Anita államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta: Klebelsberg nélkül nem jött volna létre az a rendszerszintű gondolkodás, mely az oktatás, kultúra, gazdaság összefogása révén számos képzőművész ösztöndíját segítette. Munkássága a mai napig meghatározó. Tudta, hogy értéket kell teremteni, mint ahogy a Klebelsberg év mottóját is az ő szavai adják: „kultúra nélkül nincs Magyarország."
Szollár Péter ügyvezető igazgató beszédében kiemelte: Klebelsberg művelt polgár volt, aki nyughatatlanul elkötelezett volt a hazája kultúrája és művészete iránt. Minden döntésében kitartó és eltökélt hazaszeretet vezette. Vallotta, hogy a kultúra és a művészet támogatása nemzeti ügy, hiszen hazánk felemelkedését szolgálja.
A kerítéskiállítás
Klebelsberg Kuno kultuszminiszterként valósította meg azokat az átfogó és maradandó
reformokat, amelyek alapjaiban meghatározták a XX. századi magyar oktatást és kultúrpolitikát. Munkássága tudást, műveltséget, szépérzéket és tartást adott a magyar embereknek. Ezt kívánja bemutatni a kiállítás az Országos Levéltár belső díszítésén (1-2. tábla), a debreceni egyetem központi épületén (3-4. tábla), valamint a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda megvalósításán (5-6. tábla) keresztül. Szintén ezt mutatja be Klebelsbergnek a szegedi Dóm tér kialakításában (7-8. tábla) kulturális események szervezésében való közreműködése (9-10. tábla). Életművének mintegy összegzését tárta a látogatók elé a Műcsarnokban közvetlenül a halála után megrendezett emlékkiállítás (11-12. tábla), míg jelenkori emlékezetének központja a Klebelsberg Kastély és Emlékház. (13-14. tábla)
Az Országos Levéltár történeti falképciklusának megfestésére Dudits Andor festőművész kapott megbízást. A Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a MÉM MDK Múzeumi és Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztályai őrzik az épület belső díszítéséhez készített Dudits-vázlatok jelentős részét és az elkészült palotáról készült fényképeket. A Debreceni Tudományegyetem központi épületének építkezését szinte lépésről lépésre lefényképezték. Ezt a rendkívül izgalmas fotóanyagot és Róth Miksa néhány üvegablaktervét szintén a MÉM MDK őrzi. A szegedi Dóm tér épületegyüttesének megvalósításához kapcsolódóan a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ leginkább a neoromán stílusban épült Fogadalmi templom épületéről őriz anyagokat.
A kerítéskiállításon látható a Pesti Vigadó épülete is, ami a korszak társasági életében az egyik kiemelt helyszínnek számított, ahogy a Műcsarnok is, ahol Klebelsberg Kuno halálát követően emlékkiállítást rendeztek. A kultúrtörténeti jelentőséggel is bíró tárlat a miniszter személyes emlékei, kitüntetései és elismerései mellett bemutatta a működése alatt létesített kultúrintézmények építészeti terveit, az épületek makettjeit, belső berendezésének tárgyait és fényképeit.
A kiállítás megnyitóján Hubay Jenő Románc, illetve Hegedűszóló a „Cremonai hegedűs" operából című műveit Szecsődi Ferenc adta elő Benedekfi István zongorakíséretével. Kovács István Virrasztás egy altemplomban című versét pedig Császár Angela tolmácsolta.
Turi Attila a tárlat ünnepélyes megnyitóján beszédében hangsúlyozta: „az emberre emlékezünk, aki a magyar művészeti és kulturális élet egyik legnagyobb XX. századi formálója volt. Az idén tavasszal megnyílt első kerítéskiállításon Akadémiánk bemutatta a 150 éve született Klebelsberg Kuno életét és kultuszminiszteri munkájának főbb irányait, eredményeit."
Turi Attila
"A most megnyíló második kiállítás elsősorban Klebelsberg kultuszminiszternek a művészethez kapcsolódó intézkedéseit veszi sorra, de látnunk kell, hogy a művészet a gazdasági élettel, az oktatással, a tudománnyal és a sporttal az ő személyén keresztül is ezer szálon kapcsolódott össze. Vallotta, hogy Magyarország egyetlen esélye, ha a szellemi felemelkedést választja: ha nem fegyverrel, hanem szellemi erővel szerzi vissza a nemzet méltóságát. Ha nem kard által, hanem kultúrával tesszük naggyá a magyar hazát." - emelte ki a most megnyíló tárlatról.
Turi Attila beszédében hangsúlyozta: a Magyar Művészeti Akadémia stratégiája nagyban támaszkodik a klebelsbergi hitvallásra. „Klebelsberg Kuno arra tanít bennünket, hogy a kultúra nem magánügy, hanem nemzetstratégiai kérdés és nemzeti erőforrás is egyben. Művészet nélkül nincs lelki fejlődés és lelki fejlődés nélkül nincs erős, élő nemzet. Akadémiánk éppen ezért tette magáévá azt a klebelsbergi hitvallást 2024-ben elkészített stratégiájában, amely nemzetünk belső értékeinek egyik első számú fokmérőjét a műveltségben határozza meg" - mondta.
Kiss-Hegyi Anita államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta: Klebelsberg nélkül nem jött volna létre az a rendszerszintű gondolkodás, mely az oktatás, kultúra, gazdaság összefogása révén számos képzőművész ösztöndíját segítette. Munkássága a mai napig meghatározó. Tudta, hogy értéket kell teremteni, mint ahogy a Klebelsberg év mottóját is az ő szavai adják: „kultúra nélkül nincs Magyarország."
Kiss-Hegyi Anita
Szollár Péter ügyvezető igazgató beszédében kiemelte: Klebelsberg művelt polgár volt, aki nyughatatlanul elkötelezett volt a hazája kultúrája és művészete iránt. Minden döntésében kitartó és eltökélt hazaszeretet vezette. Vallotta, hogy a kultúra és a művészet támogatása nemzeti ügy, hiszen hazánk felemelkedését szolgálja.
Szollár Péter
A kerítéskiállítás
Klebelsberg Kuno kultuszminiszterként valósította meg azokat az átfogó és maradandó
reformokat, amelyek alapjaiban meghatározták a XX. századi magyar oktatást és kultúrpolitikát. Munkássága tudást, műveltséget, szépérzéket és tartást adott a magyar embereknek. Ezt kívánja bemutatni a kiállítás az Országos Levéltár belső díszítésén (1-2. tábla), a debreceni egyetem központi épületén (3-4. tábla), valamint a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda megvalósításán (5-6. tábla) keresztül. Szintén ezt mutatja be Klebelsbergnek a szegedi Dóm tér kialakításában (7-8. tábla) kulturális események szervezésében való közreműködése (9-10. tábla). Életművének mintegy összegzését tárta a látogatók elé a Műcsarnokban közvetlenül a halála után megrendezett emlékkiállítás (11-12. tábla), míg jelenkori emlékezetének központja a Klebelsberg Kastély és Emlékház. (13-14. tábla)
Az Országos Levéltár történeti falképciklusának megfestésére Dudits Andor festőművész kapott megbízást. A Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a MÉM MDK Múzeumi és Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztályai őrzik az épület belső díszítéséhez készített Dudits-vázlatok jelentős részét és az elkészült palotáról készült fényképeket. A Debreceni Tudományegyetem központi épületének építkezését szinte lépésről lépésre lefényképezték. Ezt a rendkívül izgalmas fotóanyagot és Róth Miksa néhány üvegablaktervét szintén a MÉM MDK őrzi. A szegedi Dóm tér épületegyüttesének megvalósításához kapcsolódóan a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ leginkább a neoromán stílusban épült Fogadalmi templom épületéről őriz anyagokat.
A kerítéskiállításon látható a Pesti Vigadó épülete is, ami a korszak társasági életében az egyik kiemelt helyszínnek számított, ahogy a Műcsarnok is, ahol Klebelsberg Kuno halálát követően emlékkiállítást rendeztek. A kultúrtörténeti jelentőséggel is bíró tárlat a miniszter személyes emlékei, kitüntetései és elismerései mellett bemutatta a működése alatt létesített kultúrintézmények építészeti terveit, az épületek makettjeit, belső berendezésének tárgyait és fényképeit.
