Fotó: Vass Tibor

Konferencia a határtalan magyar irodalomról

Anyanyelv, iskola, irodalom – ünnepelt alkotók műveinek tükrében

Hetedik alkalommal gyűltek össze a Badacsony bazaltorgonái alatt, Pannónia szívében, Badacsonytomajon a magyar nyelvű irodalom művelői, kutatói. A  Határtalan magyar irodalom konferencia idén az anyanyelv változását, az iskola szerepét vizsgálta ünnepelt alkotóink műveiben.
A Határtalan magyar irodalom konferencia kezdeményezője és szervezője Pusztay János nyelvészprofesszor, akitől nem áll távol az irodalom sem. Az uráli nyelvek és népek kutatójának, műfordítójának meggyőződése, hogy szükség van olyan fórumokra, amelyeken meg lehet beszélni a szétszakítottt és a diaszpórában szétszóródott magyar irodalom hagyományait és jelenlegi helyzetét. A konferencia lehetőséget ad arra, hogy az előadásokat megvitassák, a felmerülő kérdésekről eszmét cseréljenek, így igazi szellemi műhelyként működik minden évben. A résztvevők zöme kezdettől fogva tagja a konferenciának, szinte baráti társasággá válva az esztendők során.

A rendezvény védnöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke mellett Nyíri Péter, a Széphalmi Magyar Nyelv Múzeum igazgatója, az Anyanyelvápolók Szövetségének új elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A szimpózium előadásait Jánosi Zoltán József Attila-díjas magyar irodalomtörténész szerkesztésében a Magyar Napló Kiadó jelenteti meg.

– A Magyar Napló Kiadó mindig az előző év konferenciájának kötetét adja ki, így a résztvevők most is kézbe vehetik a sorozat legújabb példányait – mondta el Jánosi Zoltán, aki az idei tematikát is ismertette: Anyanyelv – Iskola – Irodalom ünnepelt alkotóink műveinek tükrében.

Kik az ünnepelt alkotók idén? A száz éve született Nagy Lászlóról több előadás is megemlékezett – Jánosi Zoltán Nagy László emlékezete – a társművészetek tükrében címmel szólalt fel. Hasonlóan nagy volt az érdeklődés a százhúsz éve született József Attila életműve iránt.  A konferencia olyan politikai, közéleti szereplőkre is kitekintett, akik a magyar nyelvért, oktatásért sokat tettek, így került előtérbe többek között Klebelsberg Kunó életműve is.

Pécsi Györgyi Hasonmás, barát és jelkép – Cs. Szabó László és Petőfi Párizsban címmel tartott előadást. Többen választották témául Jókai Mórt, megemlékeztek a százhuszonöt éve született Szabó Lőrincről, továbbá Ormós Zsigmond bánsági íróról, politikusról, művelődéstörténészről és a kétszáz éve született Petőfi Istvánról – Petőfi Sándor István öcsémhez című versének megszólítottjáról.

Márkus Béla Jankovics Marcell (1874–1949) Száz perc című kiadatlan emlékiratának 1938 szeptember végétől 1945 augusztusáig tartó fejezete alapján beszélt Jankovics Marcell filmrendező nagyapjáról, aki anyai ágon Kossuth Lajos rokona volt, körülbelül hét nyelven beszélt, és szintén jelentős írói életművet hagyott hátra.

A konferencia azokról a résztvevőkről is megemlékeztek, akik tavaly még közöttünk voltak. Máté László a felvidéki magyarság életéről, kultúrájáról rendszeresen hozott hírt, és kiváló előadásokat tartott. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténészre szintén ebben az évben – júliusban – hunyt el, róla Petrik Béla A szabadságszerető ember címmel emlékezett.

Tóth I.
September 29, 2025  |  márkus béla pécsi györgyi jánosi zoltán