Könyvbemutató Lajtha László írásaiból születésének 130. évfordulóján
Lajtha László zeneszerző-néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából 2022. október 10-én a Pesti Vigadó Makovecz termében ünnepélyes könyvbemutatót tartott az MMA Művészetelméleti Tagozata. A Lajtha László írásai I–II. című, kétkötetes, 800 oldalas munka első ízben tárja a kutatók és a zeneszerető érdeklődők elé Lajtha László valamennyi nyilvánosságnak szánt írását, előadását. A hat fejezetben és a függelékben összesen 104 írás olvasható, Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténész, az MMA rendes tagja tudományos közreadásában, akit 80. születésnapján is köszöntöttek.
A Lajtháról szóló könyv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó közös gondozásában jelent meg. A könyvbemutatón Szabó András előadóművész Lajtha írásaiból olvasott fel, Meláth Andrea énekművész és Virág Emese zongoraművész pedig Lajtha népdalfeldolgozásaiból adott elő három dalt.
A rendezvény moderátora Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője volt, aki köszöntötte a születésnapja alkalmából Berlász Melindát, felidézve, hogy az ünnepelt Lajtha László életművének kutatásával kezdte pályafutását, munkásságát többek között Lajtha László-díjjal, Veress Sándor-díjjal ismerték el. A köszöntőt követően Berlász Melinda beszélt az új könyvről, a kétkötetes, 800 oldalas kiadvány komoly kutatómunka eredményeképp jött létre, tartalmazza Lajtha László valamennyi nyilvánosságnak szánt írását, előadását. A kiadvány célja az volt, hogy a Lajtha-jelenséget újraértelmezze, immár Lajthát saját írásai alapján jobban megismerhessék a zenekutató és olvasók. Mint ismeretes, Lajtha László fiatalon, 19 évesen kapcsolódott be Bartók és Kodály mellett a népzenekutatásba, később a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. Lajtha Lászlót, bár Kossuth-díjjal tüntették ki népzenekutatói munkájáért, sokáig mellőzték, nem adták elő darabjait a kommunista rendszerben nyugati kapcsolatai miatt. A zeneszerző nem volt hajlandó egy politikai rezsimet sem kiszolgálni, mert nem akart semmilyen izmushoz sem csatlakozni. Egy izmus volt számára elfogadható, a humanizmus. Berlász Melinda kiemelte, hogy 1992-ben már jelent meg egy könyv Lajtha László írásaiból, amely a mostani kötet előzményének tekinthető.
A most kiadott kötetben a zeneszerző népzenével és néptánccal kapcsolatos írásai vannak többségben, összességében 104 írást tartalmaz. A kutatás során újdonságot jelentettek a kéziratos előadásai, melyek 1948 és 1963 között készültek. Kiemelte, hogy Lajtha Lászlótól kevés, mindössze öt interjút találtak, nyilvánosságra kerül írásaiban pedig tudatosan kerülte a személyével kapcsolatos megnyilvánulásokat.
Az 1. kötetben 50 publikáció olvasható, önéletrajzi írások, majd pedig a magyar népzenéről és népzenekutatásról szóló cikkek következnek. A 2. kötetben 54 cikk található, a magyar néptánccal, hangszertörténettel kapcsolatos Lajtha-írások szerepelnek, illetve olvashatók a zeneszerző zenei tárgyú publicisztikái, előadásai, az utolsó fejezetben személyes hangvételű írások. A könyvbemutatón Szabó András Lajtha két írását olvasta fel, először az 1962-ben megjelent Pályaképet, majd Medveczky Jenő festőművész kiállításának megnyitójára készült beszédét. Lajtha a Pályaképben a népdalról, népzenéről írt, kiemelve, hogy a zeneszerzőknek a népdallal személyes érzelmi kapcsolata kell, hogy legyen. Ars poeticájának leginkább a rendet és a szakmai felkészültséget tekintette fontosnak.
Berlász Melinda előadását követően Meláth Andrea énekművész és Virág Emese zongoraművész Lajtha népdalfeldolgozásaiból adott elő három dalt. a Mikor Csíkból elindultam, az Imhol kerekedik egy fekete felhő és a Megölték a Basa Pistát kezdetű dalt. A rendezvény végén kerekasztal-beszélgetést tartottak Lajhta László életművéről, a beszélgetés résztvevői Berlász Melinda zenetörténész, Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, Pávai István népzenekutató, Bíró Viola zenetörténész, Tari Lujza népzenekutató, Sebő Ferenc népzenekutató, előadóművész voltak. A program végén többen köszöntötték Berlász Melindát 80. születésnapja alkalmából, így Richly Gábor, az MMA főtitkára is, aki további sok sikert, jó egészséget kívánt a zenetörténésznek.
A rendezvény moderátora Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője volt, aki köszöntötte a születésnapja alkalmából Berlász Melindát, felidézve, hogy az ünnepelt Lajtha László életművének kutatásával kezdte pályafutását, munkásságát többek között Lajtha László-díjjal, Veress Sándor-díjjal ismerték el. A köszöntőt követően Berlász Melinda beszélt az új könyvről, a kétkötetes, 800 oldalas kiadvány komoly kutatómunka eredményeképp jött létre, tartalmazza Lajtha László valamennyi nyilvánosságnak szánt írását, előadását. A kiadvány célja az volt, hogy a Lajtha-jelenséget újraértelmezze, immár Lajthát saját írásai alapján jobban megismerhessék a zenekutató és olvasók. Mint ismeretes, Lajtha László fiatalon, 19 évesen kapcsolódott be Bartók és Kodály mellett a népzenekutatásba, később a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. Lajtha Lászlót, bár Kossuth-díjjal tüntették ki népzenekutatói munkájáért, sokáig mellőzték, nem adták elő darabjait a kommunista rendszerben nyugati kapcsolatai miatt. A zeneszerző nem volt hajlandó egy politikai rezsimet sem kiszolgálni, mert nem akart semmilyen izmushoz sem csatlakozni. Egy izmus volt számára elfogadható, a humanizmus. Berlász Melinda kiemelte, hogy 1992-ben már jelent meg egy könyv Lajtha László írásaiból, amely a mostani kötet előzményének tekinthető.
A most kiadott kötetben a zeneszerző népzenével és néptánccal kapcsolatos írásai vannak többségben, összességében 104 írást tartalmaz. A kutatás során újdonságot jelentettek a kéziratos előadásai, melyek 1948 és 1963 között készültek. Kiemelte, hogy Lajtha Lászlótól kevés, mindössze öt interjút találtak, nyilvánosságra kerül írásaiban pedig tudatosan kerülte a személyével kapcsolatos megnyilvánulásokat.
Az 1. kötetben 50 publikáció olvasható, önéletrajzi írások, majd pedig a magyar népzenéről és népzenekutatásról szóló cikkek következnek. A 2. kötetben 54 cikk található, a magyar néptánccal, hangszertörténettel kapcsolatos Lajtha-írások szerepelnek, illetve olvashatók a zeneszerző zenei tárgyú publicisztikái, előadásai, az utolsó fejezetben személyes hangvételű írások. A könyvbemutatón Szabó András Lajtha két írását olvasta fel, először az 1962-ben megjelent Pályaképet, majd Medveczky Jenő festőművész kiállításának megnyitójára készült beszédét. Lajtha a Pályaképben a népdalról, népzenéről írt, kiemelve, hogy a zeneszerzőknek a népdallal személyes érzelmi kapcsolata kell, hogy legyen. Ars poeticájának leginkább a rendet és a szakmai felkészültséget tekintette fontosnak.
Berlász Melinda előadását követően Meláth Andrea énekművész és Virág Emese zongoraművész Lajtha népdalfeldolgozásaiból adott elő három dalt. a Mikor Csíkból elindultam, az Imhol kerekedik egy fekete felhő és a Megölték a Basa Pistát kezdetű dalt. A rendezvény végén kerekasztal-beszélgetést tartottak Lajhta László életművéről, a beszélgetés résztvevői Berlász Melinda zenetörténész, Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, Pávai István népzenekutató, Bíró Viola zenetörténész, Tari Lujza népzenekutató, Sebő Ferenc népzenekutató, előadóművész voltak. A program végén többen köszöntötték Berlász Melindát 80. születésnapja alkalmából, így Richly Gábor, az MMA főtitkára is, aki további sok sikert, jó egészséget kívánt a zenetörténésznek.
October 10, 2022
|
lajtha lászló
,
solymosi-tari emőke dr.
,
évforduló
,
kötetbemutató
,
dr. berlász melinda
